A Párbeszéd tiltakozik Lázár János rendelete ellen, ami lehetővé tenné, hogy a települések környezetét, akár az agglomerációs települések zöldövezetét teljesen beépítsék – mondta el online sajtótájékoztatóján Szabó Rebeka, a Párbeszéd országgyűlési képviselője.

Szabó szerint nem csoda, hogy nem sokan hallottak eddig erről a rendeletről, hiszen az úgynevezett társadalmi egyeztetést Lázár János minisztériuma karácsonyra időzítette, mindössze hét napot hagyva arra, aminek a fele az ünnepekre esett.

Így az építészek és a polgármesterek sem értesültek a rendeletről, csak annak hatálybalépésekor.

A rendelet gyakorlatilag arról szól, hogy az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (OTÉK) úgy kerül módosításra, hogy a mezőgazdasági területeken az eddig 3%-os beépítés helyett 30%-os beépítést engedélyeznek. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Lázár János szerint a tízszeresére lehet emelni ezeken a zöld területeken a beépítést – mondta el Szabó.

Vagyis a kisebb települések környékén, akár a Pest megyei agglomerációs településeken a belterületeken kívüli zöld sáv – ami még nem erdő, de félig-meddig természetes terület – akár legelő, akár mezőgazdasági terület, ami átmenetként a levegőt is biztosítja ezeken a településeken – gyakorlatilag beépíthető lesz. „Ranchok fognak létrejönni, hatalmas beépítésekkel ezeken a területeken.

Tönkremennek, elvesznek ezek a területek, mind a mezőgazdaság, mind a természet számára”

– mondta el a képviselő, kiemelve, a Párbeszéd szerint ez egy káros tendencia, mert a zöldterületeket nem beépíteni, hanem megőrizni kellene, ideértve a mezőgazdasági területeket is. Fontos, hogy ezek élelmiszertermelésre alkalmasak maradjanak, másrészt ezek lehetnek rétek, gyepek is, amiken eddig megfért egymás mellett a természet és az agrárművelés is – mondta el Szabó, aki szerint

ez az, ami veszélybe került.

Már látszanak is ilyen tendenciák az ellenzéki képviselő szerint: ilyenre példa a siófoki Dharma Lómenhely esete, ahol a 4iG vezérigazgatója, Jászai Gellért és igazgatóhelyettese, Linczényi Aladin már most megpróbálnak a jelenlegi építési szabályokat kijátszva, hatalmas mezőgazdasági területeket beépíteni. Egyelőre azonban köti őket a 3%-os arány, amit ha valóban felemelnek 30%-ra,

akkor semmi nem menti meg ezeket a külterületeket attól, hogy óriási villák, úszómedencék épüljenek fel rajtuk.

„És azok a Fidesz-közeli milliárdos oligarchák, akik nem tudnak mit csinálni a pénzükkel, tönkre fogják tenni a maradék mezőgazdasági és zöldterületeinket”

– mondta el Szabó Rebeka, hozzátéve, a Párbeszéd mellett a Magyar Építészkamara is ellenzi a rendeletet, őket be sem vonták az előkészítésbe, valamint a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is veszélyesnek tartja a beépítési szabályok módosítását.

A Párbeszéd ezért megkeresi Lázár Jánost, hogy megtudja, komolyan gondolta-e a módosítást, valamint az agrárminisztert, hogy megkérdezze, mit szól a mezőgazdasági területek beépítéséhez.

Emellett az ombudsmanhoz fordulnak, mert szerintük ez sérti a termőföldvédelmi törvényt is, amit nem lehet rendelettel módosítani.

A 24.hu számolt be tegnap arról, hogy tavaly éppen a karácsonyi időszakban bocsátotta véleményezésre a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium javaslatát, amelyben engedélyezik, hogy az ország bármely pontján tanyát lehessen létrehozni mezőgazdasági területeken. Az időzítés miatt a szakmai szervezetek csak a kormányrendelet márciusi hatálybalépésekor szembesültek a harminc százalékos – a jelenlegi tízszeresét lehetővé tevő – beépíthetőséget engedélyező jogszabállyal.

Az építész kamara ezért a jogalkotóhoz fordul, az önkormányzati szövetség a katasztrofális következményekre figyelmeztet, és a rendelet visszavonását követeli.

Lázár a rendeltben tulajdonképpen tanya fedőnéven zöld utat adott annak, hogy hatalmas alapterületű lakóépületek, kisebb kastélyok vagy akár amerikai stílusú ranch házak jelenjenek meg a magyar vidék földbirtokain. Valamint feljogosította a „tanyatulajdonosokat” a helyi építési szabályok figyelmen kívül hagyására, így a belterületi határ és az erdőterületek közötti jelentős mezőgazdasági területeken beépítési hullám indulhat.