Koncz Zsófia, a Lantos Csaba-féle Energiaügyi Minisztérium államtitkára írásbeli kérdésre adott válasza alapján Magyarországon csak az adott település lakosságának beleegyezésével lehet ércbányát nyitni.

„A hazai ércbányászat újraindítása nem történhet az érintett településen élők megkérdezése nélkül, illetve a kitermelés csak környezetkímélő módon folyhat”

– fejti ki az államtitkár az LMP-s Kanász-Nagy Máté írásbeli kérdésére adott válaszában, amelyben a képviselő azt tudakolta, „Tervezi-e a kormány a recski ércbánya újranyitását?”

Vagyis a lakók életminőségét és a környezetet jelentősen befolyásoló gazdasági tevékenységet az érintettek beleegyezéséhez köti a szabályozás.

Sőt, korábban a recski bánya esetében sem merült fel ilyesmi. Mint korábban megírtuk, Recsk polgármestere még a veszélyhelyzeti különleges szabályok miatt egyszemélyi döntést hozhatott a bányanyitásról.

Ami azért is megosztó téma, mert a bánya kétségkívül helyi adóbevételeket termelne a településnek. Ugyanakkor, ahogy Berki Sándor párbeszédes országgyűlési képviselő rávilágított, a bánya fölött egy teljes utca helyezkedik el, az ott élő roma közösséget pedig semmilyen módon nem tájékoztatták az építkezésről és annak veszélyeiről.

„Értem, hogy kell az iparűzési adó, de nem lehet az, hogy ha valamilyen fejlődés történik, akkor abból a romák kimaradnak, viszont ha valamilyen kár abból származik, azt ők szenvedik meg”

– nyilatkozta a képviselő.

De környezetvédelmi aggályok is felmerülnek a bányával. Bánya tervezett helyszíne, ahol robbantásokkal járó műveleteket is végeznének, Natura 2000-es területek ökológiai folyosóin fekszik, amely a Párbeszéd szerint Alaptörvény-ellenessé is teheti a beruházást.

A lakosság beleegyezésének követelménye már csak abból a szempontból is érdekes, hogy más esetben, így az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban például nem merülnek fel ilyen aggályok.

Noha teljesen más termelési móddal működnek, az akkumulátorgyárak is jelentősen ronthatják a közelükben lakók életminőségét, és ugyancsak potenciálisan környezetszennyező üzemek, mint például a gödi Samsung gyár működéséből is kiderült.

Épp ezért aggódnak több településen is, például Iváncsán, Győrszentivánban vagy az eddigi talán legnagyobb nyilvánosság mellett Debrecenben és a közeli Mikepércsen az épülő vagy tervezett akkumulátorgyárak miatt. Ezeken a településeken a döntéshozók rendre lesöprik az asztalról a helyiek aggodalmait, és mint számos cikkben beszámoltunk róla, Győrben és Debrecenben a helyi népszavazást is elkaszálta a választási bizottság, az LMP-nek pedig az országos népszavazási kezdeményezését utasították el.