Nem válaszolt érdemben a kormány arra a kérdésre, hogy miért rúgták ki Debrecenbe tervezett akkumulátorgyár vízigényét kritizáló Kincses Dánielt, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjét. Rétvári Bence a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára Keresztes László Lórántnak adott válaszában

csupán a menesztés tényét jegyezte meg.

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője még március 23-án tett fel négy egyszerű kérdését a Belügyminisztériumnak azután, hogy kiderült: Pintér Sándor kirúgja Kincses Dániel vízügyi igazgatót, aki kritikus szakvéleményt írt a debreceni akkugyár ügyében. A négy kérdés így hangzott:

• Miért titkolja a kormány ezt a bizonyos kritikus szakvéleményt?
• Valóban fel akarja menteni az érintett vízügyi vezetőt?
• Ha igen, miért?
• Van összefüggés a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság által megfogalmazott kritikus hangvételű szakvélemény és a vezető kirúgása között?

Rétvári Bence a tárca parlamenti államtitkára a tegnapi napon, április 11-én írásban adott választ Keresztes „Miért akarják kirúgni a debreceni
akkumulátorgyárral szemben kritikus álláspontot képviselő vízügyi igazgatóság vezetőjét?” című beadványára. Egyetlen mondatban:

„Tájékoztatom, hogy 2023. március 31. hatállyal lett felmentve igazgatói munkaköréből Kincses Dániel úr, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője.”

Tehát annak ellenére, hogy a kérdés feltételekkor a vízügyi igazgató még pozíciójában volt, Rétvári nem árulta el a felmentés okát, csupán annak (a kérdés feltétele után keletkező) tényét közölte.

Keresztes László Lóránt tegnap az ívóvízhálózat tragikus állapotáról kérdezte Orbán Viktort a Parlamentben. A képviselő miniszterelnököt is megkérdezte arról, hogy szerinte mit üzen a magyar szakembereknek a kritikus szakvéleményt aláíró vízügyi igazgató menesztése.

„Ami a személyzeti kérdéseket illeti, a jogszabályok mindenkire egyformán vonatkoznak. Aki a munkáját jól végzi, az azt kapja, ami azért jár, aki rosszul, attól meg kell válnunk”

– fogalmazott válaszában Orbán Viktor.

Amint arról beszámoltunk, a nyilvánosságra került Kincses Dániel által jegyzett szakvéleményben szerepel, hogy a kínai CATL úgy kérte meg a környezethasználati engedélyt, hogy az eljáráshoz készült beadványában nem adta meg a gyár várható éves vízfogyasztási adatait. A cég egyedül a „belépő”, tehát a többlépcsős beruházás elején érvényes vízigényről közölt konkrét számokat: napi 3400 és 6200 köbméter közötti fogyasztást prognosztizált. A tanulmány kitér arra is, hogy a gyártósor hűtésére még több víz kell.

„A gyárban üzemelésre tervezett technológia 85 százalékos párologtatási veszteséggel üzemel, azaz naponta 2871 és 13175 köbméter közötti mennyiségű, a közműhálózatból vételezett, elsősorban rétegvízből származó ivóvíz elpárologtatását tervezik.”

A TIVIZIG szerint egyetlen gyár esetében sincs olyan tervezés folyamatban, ami eleget tenne a kormányrendeletnek, ami előírja, hogy úgynevezett „szürke vizet”, azaz tisztított szennyvizet vegyenek igénybe az ipari felhasználók.

A tanulmány szerint a CATL dokumentációjából kimaradtak az esetleges balesetek hatáselemzései.

Így a kockázatelemzésben nem szerepel „a gyárban bekövetkezett balesetek hatása a szomszédos érzékeny üzemekre, kiemelt létesítményekre”, valamint a TIVIZIG szerint az sincs megoldva benne, hogy a balesetek során veszélyes anyagok ne kerülhessenek a városi közműhálózatba. A hatóság szerint a város felpörgetett iparosítása

egy-két éven belül túlterhelheti a város ivóvízbázisát.

„Az utóbbi években megindult iparosítási folyamatból és annak következményeiből (pl lakosságnövekedés…) adódó vízigény- és szennyvízhozam-növekedés, valamint a csapadékvíz-gazdálkodási problémák kezelésének városi szintű tervezése csak az utóbb fél évben indult meg. Az összeadódó vízigényekben is jelentős eltérések mutatkoznak, de az eddig ismert számokból is látható, hogy a debreceni vízbázison jelentkező vízigények egy-két éven belül a felszín alatti víztestek igénybevételi határértékei közelébe érhetnek.”

Nem ez az első alkalom, hogy a kormánynak nem szimpatikus tanulmányok, vagy előrejelzések miatt menesztenek tudományos ágazatból vezetőket. A nyáron az Országos Meteorológiai Szolgálat vezetőit rúgták ki, mert nem érkezett meg időben az augusztus 20-i ünnepségre ígért eső, ami miatt elhalasztották a tűzijátékot.