„2022-ben Magyarország technikai recesszióba került, súlyos egyensúlyi problémákkal küzd, s nemzetközileg nagyon elszigetelődött”, ezzel a felütéssel kezdődik a GKI Gazdaságkutató Zrt. márciusi gazdasági összefoglalója.
Az 1992-ig a Központi Statisztikai Hivatalhoz tartozó, azóta a GKI vezetői által tulajdonolt cég idénre fél százalékos GDP-csökkenést jósol. Ez a GKI korábbi előrejelzéséhez képest javulás. Ugyanakkor nem minden adatban fedezhető fel a kedvező változás:
az inflációs előrejelzésük a korábbi 18 százalék helyett immár 19 százalékról szól.
A cég hangsúlyozza, hogy nagy és sokirányú a bizonytalanság, amelyben az előrejelzéseiket megfogalmazzák.
Ezek közt az első az ukrajnai háború és az ezzel összefüggő energiaválság, de bizonytalan az is, hogy a nemzetközi bankválságnak milyen hatásai lesznek.
Magyarország helyzetét súlyosbítja, hogy most még nem tudható, idén érkeznek-e az országba uniós „transzferek”. A háborúval kapcsolatban az elemzők arra számítanak, hogy „befagyott konfliktussá válik, győztes és béke nélkül, egy esetleges fegyverszünet által”, az energiaárak tovább emelkednek, s nő a protekcionizmus.
Ami az uniós pénzeket illeti, a GKI úgy látja, hogy a kormányzat várhatóan „az eddigieknek megfelelően vonakodva és ellentmondásos módon fog engedni a gazdasági és politikai kényszereknek”. Így bár hosszú távon az EU-transzferek jelentős része elérhető lehet, de „veszteségekkel és jelentős késedelmekkel, folyamatos viták közepette”.
A cég általános nézete, hogy a „kormányzat politikai és gazdaságpolitikai gondolkodása inkább csak taktikai, nem pedig stratégiai szinten változik”.
Ez annyit tesz, hogy minden marad a régiben: a jövő felélése folytatódik, a magas infláció pedig megmarad.
A GKI azt jósolja, hogy a reálkeresetek és a fogyasztás idén tovább csökken. A bruttó keresetek 15 százalék körüli emelkedése és 19 százalékos áremelkedés esetén 3,5 százalékos reálkereset-eséssel kell számolni. A fogyasztás is meglappad, a tavalyi 6 százalékos növekedés után mintegy 3 százalékkal csökkenhet. Kevesebb lesz a beruházás is (4 százalékkal), de – annak ellenére is, hogy nem tudni, valóban akkumulátorgyárak sora épül-e Magyarországon – a beruházási ráta továbbra is az EU-n belül az egyik legmagasabb, 28,5% után 27-28% marad.
Az előrejelzés szerint a munkanélküliség a tavalyi 3,6%-ról mintegy 4,2%-ra emelkedik.
„Az elmúlt tizenkét évben mintegy 0,9 millió fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, vagyis nagyságrendileg teljesült a kormány egymilliós terve”, áll a GKI kimutatásában. Ugyanakkor – jelzik a közgazdászok – az idén meghirdetett stratégia – mely szerint egy-két év alatt 0,5 millió fővel kellene növelni a foglalkoztatást – „teljesen irreálisnak látszik”.
