A tanártársadalom a jelenlegi, és a tervezett új teljesítményértékelést is elutasítja, ám vannak olyan részletkérdések, amelyekben megosztottak – derült ki a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a Forrás Társadalomkutató Intézettel közösen készített online kérdőíves felméréséből. Az adatokból az is kitűnik, milyen minősítési rendszert tartanának tisztességesnek az oktatásban dolgozók. A felmérés eredményeit Totyik Tamás, a PSZ alelnöke, valamint Galgóczi Eszter, a kutatóintézet alapítója ismertette.
A felmérést Galgóczi Eszter beszámolója szerint 4110-en töltötték ki. Habár a kérdőívet minisztériumi segítség híján csak a közösségi médiában és a PSZ belső kommunikációs felületein tudták eljuttatni a tanároknak, Galgóczi szerint a kutatás reprezentatív, mivel a KSH tanárokra vonatkozó demográfiai adatai alapján egyes válaszokat különböző súllyal vettek figyelembe attól függően, hogy az adott csoportból mennyien töltötték ki a kérdőívet. Totyik Tamás kiemelte: rendkívül egységes volt a pedagógusok véleménye, elhelyezkedés, kor és intézmény szempontjából sem mutatnak eltérést a válaszok.
Az eredmények alapján a pedagógusok a jelenleg érvényben lévő teljesítményértékelési rendszert határozottan elutasítják (5-ös skálán 1,7-es értékelést kapott a kitöltőktől). Totyik Tamás rámutatott, hogy a jelenlegi rendszerrel annak kötelező érvénye a legnagyobb probléma, hisz jóval nagyobb (de korántsem teljeskörű) lenne a rendszer elfogadottsága, ha kötelező volta megszűnne.
A teljesítményértékelési rendszerben való kötelező részvétel miatt akár 12 ezer tanár tűnhet el a pályáról év végéig. Ahogy erről ugyanis korábban beszámoltunk, éppen ennyien, a pedagógusok közel 10 százaléka nem készítette még el a 10 éve bevezetett, és 2022 helyett a Covid miatt idén kötelezővé váló pedagógusminősítési rendszerhez tartozó portfólióját. Ha a tanárok idén nem pótolják a hiányzó információkat, elvesztik az állásukat. Sok motivációt azonban nem nyújt a munkáltató: miközben akár 100 óra ingyenmunkába is kerülhet egy portfólió összeállítása, a magasabb (PED II) fokozatba lépés csupán tízezer forint többletfizetést jelent.
A megalázó adminisztratív helyzetben tehát akár 30 éve tanító tanároknak kell hosszú dokumentumokban bizonygatniuk szakmai tudásukat, csupán azért, hogy megtarthassák állásukat.
Totyik Tamás szerint a kormánynak egy átmeneti jogszabállyal fel kéne függesztenie a kötelezőséget, főleg annak fényében, hogy a mostani teljesítményértékelést hamarosan új rendszer váltja fel.
Az új rendszer konkrét tervezete még nem nyilvános. Ahogy arról a Mércén is beszámoltunk, a koncepció előző, január eleji verziójában szerepeltek többek közt „általános elvárások” is arról, hogy mit lehet „ideális” pedagógusi vagy intézményvezetői munkának, hozzáállásnak tekinteni. Így jó tanár az, aki a nevelést-oktatást közszolgálatnak tekinti, célja „a magyar nemzet fejlődése, gyarapodása”, betartja az etikai elvárásokat, „viselkedésével, megjelenésével az intézmény és a magyar köznevelés jó hírét erősíti”.
Míg a korábbi változat szerint az átlag alatti teljesítményt pénzelvonással büntették volna, az új verzió szerint már inkább továbbképzésre küldenék őket, a legjobban teljesítőknek viszont valamilyen többletjuttatás járna. Erre az átlagos (középső 50 százalék) teljesítményt nyújtóknak is lesz lehetőségük „egyedi indoklás” alapján.
A PSZ és a Forrás felmérése alapján a büntető-jutalmazó rendszert egyértelműen elutasítják a pedagógusok (1,3/5). Magas az elutasítottsága (2,1/5) annak is, hogy a legjobban teljesítő tanárok automatikus többletjuttatást kapjanak, viszont valamennyivel nagyobb a támogatottsága ó annak, hogy az intézményvezető saját döntése alapján jutalmazzon (2,8/5). A fejlesztő értékelést viszont nagyon is támogatják a tanárok (4,0/5). Ez, ahogy Totyik Tamás kiemelte, a modern pedagógia alapvetéseivel is egybevág, hisz
a gyengébben teljesítők fejlesztése, és nem büntetése a felelős, modern pedagógiai és munkáltatói eljárás.
A felmérésből kiderült az is: a pedagógusok határozottan elutasítják, hogy öltözködésük, nemzeti elkötelezettségük, lojalitásuk, közösségi médiabeli megjelenésük alapján értékeljék teljesítményüket, ahogy a tanulók igazolatlan hiányzásainak a számát, az ingyenmunka mértékét és az országos kompetenciamérés eredményeit sem tekintik korrekt szempontnak. Előbbiek Galgóczi Eszter szerint szubjektív, nehezen értelmezhető szempontok, így ezek elutasítottsága nem meglepő, utóbbiak pedig ugyan szakmaiak, de nem mutatják meg egy tanár valós teljesítményét. Az osztályzatok rendszerességét és a szülőkkel való kapcsolattartást már elfogadhatóbb kritériumnak tartják a tanárok, habár ezügyben megoszlik a válaszadók véleménye. Totyik Tamás az eredményekhez hozzátette, hogy ebben a kérdéskőrben elsősorban a megosztó szempontokat hőmérőzték, van ezeken túl nagyon sok konszenzusos teljesítményértékelő elem, ilyen a szakmai tudás, a szakmai ismeret, ezekben nincs vita.
A bérek ügyében nem meglepő módon magasan támogatott (4,4/5) az, hogy az elvégzett munka a rendes bér keretében legyen honorálva, kiváltképp a tanítási órákon kívül végzett munka (versenyre felkészítés, Lázár Ervin Program, szalagavató, iskolai és városi ünnepségek, osztálykirándulás stb.), amelyet a legtöbb esetben jelenleg ingyen végeznek a tanárok. Galgóczi Eszter rámutatott: ugyanez a kérdés „csak közepesre vizsgázik” (3,1/5), ha ezekért fizetésüket bérpótlék formájában kapják meg a pedagógusok.
Totyik Tamás a kutatás kapcsán kifejtette, hogy a PSZ korábban egy ötelemű bérrendszert javasolt a tárgyalások során a kormánynak. Az öt elem a PSZ megfogalmazásában a következő:
- Túlmunkák (távollévő kollégák helyetesítése) kifizetése
- Pótlékok (osztályfőnöki, munkaközösségvezetői, gyógypedagógiai, nehéz körülmények között végzett munkaért járó, utazó pedagógusi, mentortanári)
- Juttatás eseti feladatokért (iskolai rendezvények, pályázatok, kirándulások, versenyre kísérés stb.)
- Alapbér (pályán eltöltött évek száma alapján)
- Intézményvezető által adott, központi szempontsor alapján meghatározott minőségi bérpótlék
Ezek közül csak az utolsó megosztó a felmérés alapján (3,0/5). Ezzel együtt is Totyik Tamás úgy látja, csak egy ilyen bérrendszer tudná vonzóvá tenni a pedagóguspályát, jelentene valódi megbecsülést. Ehelyett a kormány az előzetes tervek alapján az egyéni béralkuk és a homályos teljesítményértékelési szempontok felé lépne a PSZ alelnöke szerint.
A bérrendszer és a teljesítményértékelés átalakításától nem függetlenül a kormány megváltoztatná a pedagógusok jogviszonyát is az ún. státusztörvényen keresztül. Ahogy erről korábban beszámoltunk, az intézkedés hatására még többen menekülhetnek el a szakmából, hisz, ahogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) korábban rámutatott:
„A szakma vonzerejét erősen csökkenti, ha olyan munkajogi szabályok lépnek életbe a közoktatásban, amelyek a méltán rabszolgatörvénynek nevezett munka törvénykönyvének szabályainál is hátrányosabbak.”
Az átalakítást a szakmai szervezetek és a jogvédők is elfogadhatatlannak tartják. Mindezzel egybevág a PSZ felmérése, eredményeik szerint a közalkalmazotti jogviszony eltörlésének elutasítottsága rendkívül magas (1,3/5) a pedagógusok körében. Persze ez eddig sem akadályozta meg a kormányt akaratának érvényesítésében.
