Az első, majd a másodfokú bíróság után a Kúria is jogszerűnek ítélte a Volánbusz-dolgozók tavaly októberben megtartott kétórás figyelmeztető sztrájkot – írta meg Facebook-oldalán a sztrájkot szervező Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ). 

A Volánbusz munkavállalói tavaly októberben tartottak kétórás figyelmeztető sztrájkot, amelynek jogszerűtlenségét a munkáltató utólag bírósági úton próbálta kimondatni, de mint korábban a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma, úgy a Kúria is megállapította: bár a SZAKSZ nyolcpontos sztrájkkövetelésének nagy része a kollektív szerződés megváltoztatására irányul – emiatt azokért a pontokért nem sztrájkolhatnak jogszerűen – a negyedik (üzemanyag-megtakarítás elszámolásának egységesítése) és az ötödik (saját személygépkocsi használat költségtérítése) számú sztrájkkövetelés vonatkozásban törvényesen tarthatott munkabeszüntetést. Mindezek alapján a Kúria a Volánbusz Zrt. jogorvoslati kérelmét elutasította.

Dobi István, a SZAKSZ elnöke akkor azt nyilatkozta lapunknak, a Volán megfélemlítéssel és kérdéses jogszerűségű eszközökkel igyekezett befolyásolni a munkavállalókat. A cég visszautasította a szakszervezet erre vonatkozó állításait.

A Kúria egyebek mellett az alábbi indokok mentén adott igazat a szakszervezetnek:

• a következetes ítélkezési gyakorlat alapján több sztrájkkövetelés esetén a megtartott vagy kezdeményezett sztrájk akkor is jogszerű, ha akár csak egy olyan követelés is van, amelyet a sztrájktörvény szerint jogszerűen meg lehet fogalmazni. A Kúria ugyanitt azt is megjegyzi végzésében, hogy ha mindig csak összességében vizsgálják a sztrájkkövetelések jogszerűségét, akkor az önmagában jogszerű követelések megvalósítása is jogellenes lenne. 
• A Volánbusz nem bizonyította a sztrájkjoggal való visszaélést.
• A fentiekhez képest szinte csak érdekességnek minősül, de a Kúria még abban is állást kellett, hogy foglaljon, hogy azzal, hogy a szakszervezet a „bérharc” kifejezést használta, nem élt vissza a joggal (akkor sem, ha béremelést jogszerűen nem fogalmazhatott meg hivatalos sztrájkkövetelésként)

Ezzel együtt a két, jogszerűnek nyilvánított sztrájkkövetelés közül egyik sem olyan kardinális, mint a jogszerűtlen sztrájkkövetelésnek ítélt béremelés kérdése. Mint arról beszámoltunk, az első bírósági döntés  után hamar teljesítette is a munkáltató a könnyeben abszolválható, jogszerű követeléseket, ezzel ideiglenesen kihúzva a jogszerű sztrájk „méregfogát”. A további követelések közül kettő a béremelésre vonatkozott (20 százalékos béremelés és a forgalmi kompenzációs pótlék „alapbéresítése”), kettő pedig a bérpótlékokra. 

Januárra ugyan újabb sztrájkot hirdetett a SZAKSZ, az végül elmaradt, nem függetlenül attól, hogy a szakszervezet jogszerűen nem tud beleszólni a kollektív szerződésbe. Ettől a jogától hosszú és bonyolult folyamat során esett el, amelyről ebben a cikkünben írtunk részletesen.