Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az egyetemek után a közoktatást is elkezdhetik alapítványokba szervezni

Ez a cikk több mint 1 éves.

Átvenné az államtól a budapesti VI. kerületi Szinyei Merse Pál Gimnázium fenntartói szerepét az alapítványi fenntartású  Óbudai Egyetem – írja keddi cikkében a Népszava.

A lap saját értesüléseire hivatkozva arról számol be, hogy március 7-én  az egyetem, a tankerület, az önkormányzat, az iskolavezetés és a szülői munkaközösség képviselői közös egyeztetést tartottak a témában. Az erről a fórumról készült, a Népszavának is eljuttatott jegyzőkönyv szerint 

a jelenlegi fenntartó, a Belső-Pesti Tankerületi Központ nyitott az iskola átadására, amelyről a köznevelésért is felelős Pintér Sándor belügyminiszter dönt majd várhatóan május 31-én.

A Népszava kiemeli, hogy nem példátlan ugyan, hogy egyetemek saját gyakorlóiskolát működtessenek, de az most fordul elő először, hogy egy egyetem kifejezetten egy középiskola átvételére jelentkezzen, méghozzá egy olyan felsőoktatási intézmény, amely a kormány nagy port kavart felsőoktatási reformja következtében  2021-ben alapítványi fenntartásba került. 

A váltást ráadásul a jegyzőkönyv szerint azzal indokolta az Óbudai Egyetem rektorhelyettese, Molnár András, hogy

„az állam a szerepvállalását, ahogy elkezdte csökkenteni a felsőoktatásban, úgy ezt a közoktatásra is ki akarja terjeszteni.”

(Emlékeztes, hogy a hazai felsőoktatásban 2019-ben a Budapesti Corvinus Egyetem finanszírozásának átalakításával kezdődött modellváltási hullám során eddig összesen 21, addig állami egyetem vált közérdekű alapítványi fenntartású felsőoktatási intézménnyé.) 

Ugyancsak a jegyzőkönyvre hivatkozva idéz a Népszava Molnár Andrástól, aki – az egyetemi modellváltások ígéreteire igencsak rímelve – azzal érvelt az iskola alapítványosítása mellett, hogy jobb eszközöket, infrastrukturális hátteret tudnak biztosítani, kulturális programok anyagi hátterét is tudják támogatni, felmérik az iskolaépület állagát, felújításokra is sor kerülhet, akár drágább tankönyveket is kifizethetnek, a tanárok is elégedettebbekké válhatnak, sőt akár az egyetemen is tarthatnak majd kiegészítő képzéseket. Molnár azt is mondta, az iskolai képzésen nem változtatnának, azt a törvény és az iskola szakmai kollektívája határozza meg, és más tekintetben sem „szólnának bele” szakmai kérdésekbe.

Érdekesség, hogy Népszava szerint  a gimnázium épületét tulajdonló terézvárosi önkormányzat DK-s alpolgármestere, Miyazaki Jun is támogatná a fenntartóváltást, mivel szerinte a reform „jobb anyagi és eszközhátteret, az oktatók megbecsülését jelenti.”

A Népszava megkérdezte a Belügyminisztériumotl, valóban tervben van-e az állami szerepvállalás csökkentése a közoktatásban, ha igen, ez milyen mértékű lehet, mennyi intézményt érinthet, de Pintér Sándor tárcája nem válaszolt a tegnapi lapzártáig.

Az alapítványi modell ellentmondásosságáról, és az azt kísérő – különösen a Színház- és Filmművészeti Egyetem kapcsán nagy hullámokat verő – megmozdulásokról itt írtunk bővebben.

(Népszava)