Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kulturális szférának súlyos megszorításokkal kell szembenéznie idén. A költségvetési hiányt látva a kormány az utolsó pillanatban, az év vége előtt két nappal, rendeleti úton módosította a 2023-as költségvetést. Az új tervezetben a bevételi oldalon jelentős tételnek számít a különböző minisztériumok befizetési kötelessége (forrásmegvonása), amelyekkel összesen 250 milliárd forintot akar spórolni az állam. Mostanra látszik: az elvonások legdrasztikusabban a független kulturális mezőt fogják érinteni.

A Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ), azonnali párbeszédet sürget. A FESZ az olyan kortárs előadó-művészeti társulatok, együttesek érdekvédelmi szövetsége, amelyeknek nincs állandó állami vagy önkormányzati fenntartója, jegybevételből és pályázati pénzekből tartják fenn magukat. Az általuk jelzett probléma azonban nem csak az előadó-művészeti területet, hanem az egész kortárs kultúrát érinti.

„Intézmények zárhatnak be, társulatok szűnhetnek meg (két független társulat már be is jelentette a megszűnését!), könyvtárak, kultúrházak, kiállítóterek maradhatnak üresen, fesztiválokat törölhetnek el országosan” – írják március eleji nyílt levelükben. 

A válságos helyzetről és a lehetséges megoldásokról Nagy Zoltánt, a FESZ ügyvezetőjét kérdeztük.

Hadisarc

Az év végi elvonások során Kulturális és Innovációs Minisztériumnak kell a második legtöbbet befizetnie az államkasszába (néhány száz millióval maradtak le az első helyről), összesen 34,201 milliárd forintot tesznek vissza a közösbe. A szerteágazó tevékenységi körre rendelkező minisztérium éves költségvetése tetemes, 973,113 milliárd forint, de a kortárs kultúra most jelentkező finanszírozási válsága alapján sejteni lehet, hol spórolják meg a befizetésre szánt összeget. Ehhez jön még hozzá, hogy a Nemzeti Kulturális Alaptól (NKA) az állam külön is beszed 913,8 millió forintot. Az NKA idén eleve a szokásos tíz helyett csak 9,1 milliárd forinttal gazdálkodhatott volna, ez csökkent le a befizetéssel 8,2 milliárdra. Így idén a legfontosabb kulturális pályázati alap elvesztette költségvetésének majdnem ötödét (az inflációval nem számolva, amely tovább csökkenti a támogatások értékét), miközben a kultúrával foglalkozó új minisztérium forrásai is megcsappantak.

Ennek következtében, ahogy erre Nagy Zoltán rámutat, a független kulturális mező támogatása jelentősen csökkeni fog idén. Az évek óta alulfinanszírozott működési pályázat (amely az intézmények, társulatok alapvető működését biztosítaná) támogatási kerete idén 41 százalékkal csökken.

Még tavaly például a Szkéné, a MU színház és a Jurányi Ház összesen 94 millió forint támogatást kapott, idén ők és még tíz másik szervezet osztozkodhatnak 80 millió forinton.

Ugyanígy a TAO helyettesítésére szánt többlettámogatási program, amelynek kerete az évek alatt 37 milliárdról 4 milliárdra zsugorodott, idén kiírásra sem került. „Talán majd ősszel” – reménykednek a FESZ-nél. Más forrásból lapunk úgy értesült, hogy a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) sem írt ki az idei évre műkődési támogatást civil szervezeteknek.

De nincs hír az NKA tavaszi pályázatáról sem, vagy arról, hogy a független színházak hogyan igényelhetik majd a kormány által megígért 20 százalékos bértámogatást (a kőszínházaknak ez automatikusan jár). Nagy Zoltán rámutatott, az NKA tavaszi pályázatát mostanra már ki szokták írni, de akkora a baj, hogy a már odaítélt, 2022-es pénzek is késnek. Az elnyert támogatási összegeket az NKA közleménye szerint csak 2023 második negyedévétől kezdődően utalják.

„Mindenütt pánik van, nem csak a független előadóművészet, de a film- és képzőművészettől kezdve egészen a könyvkiadásig mindenki nagy bajban van” – fogalmazott Nagy Zoltán.

Mivel nem csak a független színházak és együttesek, hanem a teljes kulturális terület számára hatalmas érvágást jelent a kormány megszorítása, a FESZ összefogásra szólítja fel a kulturális szféra szereplőit, és a költségvetés újragondolását, a támogatási rendszer megváltoztatását szorgalmazza.

A FESZ szeretné, ha egységesebb és tervezhetőbb lenne a támogatási rendszer. Ehhez a különböző projektámogatások összevonását, valamint a pályázati és a megvalósítási időszak szétválasztását kéri, hogy ne alakulhasson ki a mostanihoz hasonló helyzet. Például, hogy ne fordulhasson elő, hogy miközben az NKA-s pénzek késnek és bizonytalanok, az együttesek már játszanak, reménykedve a későbbi kifizetésben.

Továbbá szeretnék elérni, hogy a pénzek felett a szubszidiaritás elve mentén a szakma rendelkezhessen, a jelenlegi, átláthatatlan döntési folyamatok helyett.

A külső, céges források bevonása érdekében a FESZ szeretné, ha a gazdálkodó szervek újra támogatnák a kulturális területet, de itt is a szubszidiaritást hangsúlyozzák, javaslatuk nem a régi TAO, a társasági adó-kedvezmény fejében nyújtható támogatások rendszerének  visszahozását jelentené.

 „A TAO megszüntetése reális volt, sok visszaélésre adott lehetőséget” – mondta a FESZ ügyvezetője. 

A régi kulturális TAO helyett Nagy Zoltánék egy olyan rendszert szorgalmaznak, amelyben a kedvező adózási lehetőségek miatt befolyó céges pénzek az NKA keretét töltenék fel, így a szakmai kollégium osztaná szét a pénzeket, vagy más szakmai bizottság rendelkezne felettük. Ebben a felállásban a cégeknek újra megérné támogatni a kultúrát az adókedvezményért cserébe, és a visszaélések is kiszűrhetők lennének a FESZ ügyvezetője szerint.

Javaslataival a FESZ március 2-án a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz, személyesen Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszterhez és a Kulturális Bizottsághoz fordult. Levelükben felszólították a döntéshozókat, hogy kezdjenek érdemi egyeztetésekbe a szakma képviselőivel március 10-ig. Válasz azonban a mai napig nem érkezett. A FESZ továbbra is reménykedik abban, hogy a napokban újragondolják a forrásmegvonásokat. A Szövetség Nagy Zoltán elmondása alapján jelenleg különböző akciócsoportokat próbál létrehozni és keresi a kapcsolatot a többi hátrahagyott társadalmi csoporttal, például a tanárokkal és az orvosokkal.

„A szalámizást meg kell állítani. Szégyen és minősíthetetlen, hogy a háborúra és Brüsszelre hivatkozva sarcolja meg a kormány a magyar kultúrát, miközben sporttevékenységre idén 116 milliárddal több jut.” – nyilatkozta Nagy Zoltán. 

Kérdéses azonban, hogy a FESZ célt tud-e érni, hisz a kormány elkötelezettnek látszik a kultúrafinanszírozások megvágásában, majd átalakításában. Az a világ pedig, ahol nem a társasági-adókedvezmény fejében bejövő céges támogatások jelenthetik az egyetlen elképzelhető mentőövet a kulturális szféra számára különösen távolinak tűnik az újabb állami forrásmegvonások közepette. A 2023-as költségvetési hiányról, amit többek között a Fidesz és az Európai Unió csatája okoz, itt írtunk bővebben, a területért felelős miniszter, Csák János hosszú távú terveiről a finanszírozás piaci alapú átalakításáról pedig itt.