A balatonvilágosi képviselő-testület feloszlatását kezdeményezte Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke, valamint két képviselőtársa, Kovács Béla és Hanga László – számolt be róla az egyesület a Facebook-oldalán.

A február 27-én beadott, rendkívüli ülést kezdeményező indítványt azzal indokolták, hogy

„[a] polgármester törvénytelen működése, és az ehhez asszisztáló képviselők egyéni, és nem a közösség érdekeit szolgáló döntései nem teszik lehetővé, a falu érdekében vállalt képviselői munkánk ellátását. A lakosság és a helyi ingatlantulajdonosok kizárására irányuló sorozatos trükközés olyan felbecsülhetetlen károkat okoz, és okozhat a ciklus hátralévő idejében, amivel közösséget már nem lehet tovább vállalni.”

Az előterjesztésben több pontban is felsorolták, miért tartják szükségesnek a képivselő-testület feloszlatását.

Az ügy előzménye, hogy a helyi civilek a bírósághoz fordultak az aligai magaspartra tervezett gigaberuházás ellen. Az önkormányzatot is megkérték, hogy szálljon be a perbe az oldalukon, azonban a képviselők többsége két alkalommal is leszavazta az erről szóló javaslatot. Az egyesület szerint a képviselő-testület egy bizonyos része a 70.000 forintos perbe lépési díjat sokallva, illetve a polgármester indoklása nyomán szavai nyomán szavazott nemmel, miszerint „az önkormányzatnak, illetve a polgármesternek nincs olyan közvetlen érintettsége, amely indokolná a perbe lépést.”

Ennek ellenére a jogi kereset sikerrel járt, ahogy arról pár napja beszámoltunk, visszavonta az aligai magaspart tetejére tervezett 5 darab, összesen 105 lakásos társasház építési engedélyét a Pécsi Törvényszék, miután a helyi civilek megtámadták azt, mondván: nyilvánosságra kell hozni a páratlan természeti kincsnek számító 8 millió éves aligai löszfal megbontásával járó beruházás környezeti hatástanulmányát, hogy azt a helyi lakosság véleményezni tudja. A bíróság már korábban, február közepén felfüggesztette az építkezést, miután az Aligai Fürdőegyesület azonnali jogvédelmet kért. Az ügy peres úton folytatódott, a bíróság pedig a civileknek adott igazat a március elejei tárgyaláson, kimondva: a beruházással sérült volna a közérdek.

A Balaton-partra tervezett több ütemes beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű státuszt kapott a kormánytól, ennek azonban a civilek érvelése szerint feltétele, hogy a területen turisztikai fejlesztéseket hajtsanak végre (pl. szállodaépítés, strandfejlesztés), és ne magáncélra továbbértékesített lakásokat építsenek.

Érdemi turisztikai, valamint a helyieket szolgáló fejlesztésnek azonban egyelőre nincs sok nyoma a tervekben, a hangsúly a parti sétány luxusvillasorrá alakításán, a magasparti háromemeletes lakóházakon és a kikötő átépítésén van.

Utóbbi építési engedélyét szintén bíróságon támadta meg az Aligai Fürdőegyesület, a civilek szerint ugyanis az végleg elzárná a Balatont és annak látványát is a park maradék területéről. A bíróság ebben az esetben is azonnali jogvédelmet adott, így a kikötő építése is felfüggesztésre került.

Bukovszki András, a Fürdőegyesület alelnöke február elején egy sajtótájékoztatón elmondta, az aligai magasparton 45-50 méteres szintkülönbség van a víz és a part között. „Elképzelhetetlen, hogy erre a mozgásveszélyes, laza talajra ekkora tömeget (mint ami a beruházásban szerepel – a szerk.) lehessen építeni” – szögezte le.

Az építés során rézsűzést alkalmaztak volna, melynek következtében elbontanák a helyi védelem alatt álló partszakaszt, ami Bukovszki szerint több mint 8 millió éve képezi a tópart szerves részét, és egészen Balatonalmádiig összefüggő egységet alkot. A fürdőegyesület szerint ezzel a beavatkozással a terület éppen a magaspart jellégét veszítené el, eredményeként pedig visszafordíthatatlanul megváltozna Aliga víz felőli látványa, „identitást adó fehér-partjai” nyom nélkül végérvényesen eltűnnének.

Korábbi cikkünkben Bukovszki arról is beszélt, mennyire problémásnak tartják az – egyébként egytől egyig független képviselőkből álló – önkormányzat megosztottságát és Takács Károly polgármester feltétel nélküli kiállását a beruházás mellett. Szerinte abban egyetért a képviselő-testület, hogy az elmúlt évtizedekben teljesen lepusztult Club Aligának szüksége van fejlesztésekre, de „a megközelítés módja alapvetően 4-3 arányban állandóan eldőlni látszik”.

A polgármester és három képviselő mereven kitart amellett, hogy a cél a fejlesztés, a kritikát megfogalmazó képviselők pedig a fejlesztés ellen vannak.

Holott a velük szemben álló három képviselő nincs a fejlesztés ellen, csak ragaszkodnának a parthoz való szabad hozzáférést és közterületeket biztosító korábbi szerződések betartatásához.

Az Aligai Fürdőegyesület mai Facebook-bejegyzésében hozzáteszi, hogy „mindeközben a Képviselő-testület ugyan ezen része megszavazta a polgármester több 100.000 forintos plusz juttatását a képviselő-testületi ülésen, arra hivatkozva, hogy ez szokásos juttatásnak tekinthető, és a falu költségvetése ezt az összeget elbírja. Egyesületünk a három önkormányzati képviselő által az indítványukban felsorolt törvénytelenségi okok és a fentebb leírt eset miatt is komoly aggályokat lát a képviselő-testület demokratikus, átlátható és a falu tényleges érdekképviseletét ellátó működése kapcsán.”

A rendkívüli-testületi ülést az indítványozásától számított 15 napon belül kell összehívni. A civilek a polgármestertől azt kérik, hogy az ülést március 11-én szombatra, 10 óra 30 percre a Kultúrotthonba hívja össze, és a meghívót legalább öt nappal korábban tegyék közzé a hivatalos csatornáikon, a balatonvilágosi lakosokat pedig arra biztatták, hogy menjenek el, legyenek ott, amikor döntést hoznak a kérdésben a képviselők.