A férfiak felelősségtudatra ébresztése vagy a hatalmi viszonyok újratermelése? Az új zuglói plakátkampány, amely a családon belüli erőszakra hívja fel a figyelmet, nem mindenki számára jelenti ugyanazt.
„A férfiszerep más férfiaknak való megfelelés mentén jön létre, ez a klubba való tartozás feltétele. Az erőszak egyik forrása az elvárás, hogy ne fogadd el nők véleményét és ne legyél papucs!”
– fejtegette beszélgetésünk alkalmával Szil Péter pszichoterapeuta, aki szakértői támogatást nyújt a Békés Otthon elnevezésű zuglói családon belüli erőszak elleni programhoz. A projektgazdák saját bevallása szerint a kezdeményezés célja, hogy végre a férfiak is belépjenek a diskurzusba, ezért a plakátok megtervezésekor is őket célozták.
A férfiakat nem hatja meg egy megvert nő képe
Hat XIV. kerületi kötődésű ismert és megbecsült férfi üzen a – közintézményekben, iskolákban, üzletekben és trolimegállókban elhelyezett – plakátokról a többi férfinak. A kampány fő szlogenje „erősebb NEM a családon belüli erőszak ellen”, amit olyan egyénre szabott idézetekkel egészítettek ki, mint „ha férfi vagy, ne otthon akarj nyerni” vagy „ha férfi vagy, ne keverd össze az erőt az erőszakkal”. A plakátokon megjelenik többek között Berki Krisztián, Scherer Péter és Czető Roland is.
Szil Péter elmondása szerint abból indultak ki, hogy a férfiaknak nagyon fontos a többi férfi elismerése, így a családon belüli erőszak ügyében is ők tudnak hatással lenni egymásra.
„Olyan férfiakat jelenítettünk meg, akik példaként szolgálhatnak minden korosztálynak” – magyarázza Szil Péter, hozzátéve azt is, hogy miután az elkövetők 90–95%-a férfi, nekik kiemelt felelősségük van a probléma leküzdésében. Beszélgetésünkkor arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába csak a férfiak egy része követ el erőszakcselekményt, a többi férfi is könnyebben érvényesíti a hatalmát nőkkel szemben, ha azoknak van okuk attól tartani, hogy az engedetlenségük kiválthat erőszakot. Ezt olyan kulturális beidegződések is táplálják, mint a „pénz számolva, asszony verve jó”.
Adler Katalin, a Békés Otthon program koordinátora rögzíti: naiv feltételezés lenne azt várni, hogy egy bántalmazó emiatt a kampány miatt „megjavul”.
Céljuk sokkal inkább az, hogy ne legyen elfogadott téma a férfiak közötti beszélgetésekben a nők ellen elkövetett erőszak semmilyen formája.
Inkább a szemlélőkre akarnak tehát hatni.
Magyarországon korábban főleg olyan vizuális kampányokkal találkozhattunk, amelyek középpontjában az áldozatok álltak – jórészt fizikai sérülésekkel borítva. Ehhez képest egészen újszerű a zuglói ötlet, aminek a hátteréről Szil Péter azt mondta, hogy „a megvert nőket ábrázoló képek nem hoznak különösebb eredményt, mert azokból hiányzik a felelősségre vonás. Ha lenne a bántalmazó férfiakban akkora tisztelet, hogy meghassa őket egy megvert nő képe, akkor semmilyen kampányra nem lenne szükség”.
A Telexnek korábban azt is kifejtette, hogy a családon belüli erőszak a bántalmazó férfiak problémája, a nők és a gyerekek csak elszenvedői annak. S ezért is nem tartja jónak, ha a sajtó úgy hivatkozik az esetekre, hogy „újabb nő esett áldozatul”. Szerinte azon kellene, hogy legyen a hangsúly, hogy „újabb férfi bántotta a partnerét”.
Szil Péter határozott álláspontja, hogy a családon belüli erőszak megszüntetése a férfiak felelőssége, de ezzel nem mindenki ért egyet. Szilasi Flóra, a Nők Egymásért Mozgalom (NEM!) tagja úgy látja, hogy sokkal inkább rendszerszintű a baj, amelynek megoldásában az egész társadalom érintett.
Biztos az erővel kell felhívni a figyelmet az erőszakra?
Szilasi Flóra leszögezte, hogy a NEM! üdvözli az ötletet, miszerint a férfiak szóljanak rá az erőszakot normalizáló férfiakra, de a kivitelezéssel már vannak fenntartásaik. Flóra kifejezetten kontraproduktívnak tartja az „erősebb nem” szójátékot, ugyanis szerinte a kifejezés ugyanazokat a hatalmi viszonyokat erősíti meg, amelyekből a párkapcsolaton belüli erőszak fakad.
Ráadásul úgy látja, azáltal, hogy csak férfiakat helyeztek a plakátokra, a nők ismét visszakerültek a megmentésre váró és passzív pozícióba.
„Ha azt mondjuk, hogy a férfi feladata megoldani a problémát, azzal megint hatalmat adunk a kezébe. Olyan kampánnyal lehetne az egyenlőséget megjeleníteni, amin mindkét fél szerepel.”
A Békés Otthon program egy férfiakból álló szervezet, a Stop-Férfierőszak Projekt közreműködésével fut. A plakátkampányba sem vontak be olyan női tagokból álló szakmai szervezetet – mint a NANE vagy a Patent –, akik kifejezetten nők elleni erőszakkal és áldozatsegítéssel foglalkoznak. Szilasi Flóra szerint így aligha meglepő, hogy az üzenetek teljes mértékben a férfiak gondolkodásmódját tükrözik – például ezért jelenhet meg ennyiszer az „erő”. Beszélgetésünkben többször hangsúlyozta, jónak tartja, hogy a férfiak is tesznek és tenni akarnak a kifejezetten nőket veszélyeztető erőszakcselekmények ellen, de úgy érzi, pont az elszenvedőket ültették kispadra ebben a kampányban.
Az edukáción múlik
Abban egyetértés van a NEM! aktivistája és a zuglói plakátkampány megálmodói között, hogy a családon belüli erőszak elleni küzdelemben a valódi hangsúly nem az utcák feldíszítésén, hanem az edukáción van.
Magyarországon a pedagógusok, gyermekvédelmi szakemberek, rendőrök nincsenek kellőképpen kiképezve, hogy észrevegyék a bántalmazás jeleit, nincsen egységes szakmaközi protokoll a családon belüli erőszak kezelésére.
A Zuglói Közbiztonsági non-profit Kft. (ZKNP) által 2019-ben elindított Békés Otthon program azért jött létre, hogy legalább helyi szinten változtatni tudjon ezen.
„Elsődleges célunk a bántalmazott nők és gyerekek biztonságának megteremtése a szakembereknek nyújtott képzésekkel, az együttműködést leíró protokollok megalkotásával, a lakosság szemléletformálásával és az érintetteknek nyújtandó szolgáltatásokkal” – írják a programról.
Következő kezdeményezésük egy előadássorozat szervezése lesz a kerületi általános és középiskolákban a Nézőművészeti Kft. közreműködésével, amire a helyi tankerülettől már meg is kapták az engedélyt. Több témát visznek be az iskolásoknak, a családon belüli erőszakról szóló programra 16 éven felülieket várnak majd, akik az előadás után egy szakemberrel is tudnak beszélni a témáról.
Ez és a jelenleg futó plakátkampány határozottan a szemléletformáló célokat erősíti, de Adler Katalin szerint a program legfontosabb eleme a szakemberek képzése. A program fő támogatói is azok, akik a legtöbbször találkoznak családon belüli erőszakkal, a BRFK XIV. kerületi Rendőrkapitánysága és a Zuglói Család- és Gyermekjóléti Központ.
„A koncepciónk az, hogy a szakembereket közös gondolkodásra sarkalljuk. Gyakran hiányzik a személyes összekapcsolódás az ellátórendszerben dolgozók között.” Adler Katalin azt is hozzátette, hogy az intézmények nagyon nyitottak a programra, nekik is fontos, hogy hatékonyan járjanak el az ilyen ügyekben.
A Telexnek azt is elmondta, van kézzelfogható eredménye a képzéseknek: amikor a rendőrség családon belüli erőszak bejelentése miatt kivonul, egyre több alkalommal érkezik ki velük egy szociális munkás is. A rendőrök által elrendelt távoltartás, amelyeknek száma a Békés Otthon beindítása óta a többszörösére nőtt, lehetővé teszi, hogy a szociális munkás már a helyszínen tájékoztassa az áldozatot a segítségnyújtás lehetőségeiről. A projekt felelőseit azóta a BRFK meghívta egy bűnmegelőzési workshopra is, ahol új, innovatív programokat szoktak bemutatni.
Mindig bebizonyosodik, hogy az áldozatsegítés kiemelten fontos, és az erőszak elszenvedői részéről hatalmas rá az igény. Tavaly a Patent és a NANE Egyesület indította el a Segítők Hálózata nevű projektjüket, amely keretein belül már több mint 100 erőszakot elszenvedő nőn tudtak segíteni. Indítottak egy prevenciós programot is Együtt Egyenlően néven, amelynek keretein belül iskolákban és más ifjúsági rendezvényeken tartanak erőszakot megelőző foglalkozásokat.
Csak egy dolog hiányzik a rendszerből: a kormányzati akarat az erőszak megállítására. A civil szervezeteket és helyi kezdeményezéseket a kormányzat aligha erősíti meg társadalmi munkájukban.
Szil Péter erről úgy nyilatkozott, hogy „a hiányosan működő rendszerekben is megvannak azok az emberek, akik segíteni akarnak. Ahol történt előrelépés, ott az alulról jövő kezdeményezések, a helyi szintű összefogás volt fontos”.
Adler Katalin és Szil Péter, akik maguk is zuglói lakosok, megerősítették, hogy a plakátkampány csak egy eleme a Békés Otthon programnak, amelyet már csak azért is folytatnak, mert „megvan a szépsége annak, hogy az ember a saját környezetében tudja a segítségnyújtást megvalósítani”.
