Önmaguknak szavaztak meg sokmilliós kedvezményt lakásvásárlásra a budavári fideszes képviselők – számolt be közleményében V. Naszályi Márta az I. kerület polgármestere. A Párbeszéd politikusa az ügy tárgyalásával kapcsolatban úgy fogalmazott,

„aki figyelte a Budavári Önkormányzat tegnapi (02.23.) képviselő-testületi ülésének közvetítését, az ízelítőt kaphatott abból, hogy milyen komolyan veszik a fideszes képviselők a zsákmányszerzést.”

Amint arról beszámol, a kerületben már hónapok óta közismert, hogy több fideszes képviselő vagy önmaga, vagy családja révén közvetlenül érintett az eladandó vári műemléklakások „elképesztően kedvező áron történő megvásárlásában”. Az érintett képviselők egy tavalyi testületi ülésen már szavaztak volna a saját magukat is előnyhöz juttató kedvezményes lakásvásárlásról – akkor a polgármester vétót jelentett be arra az esetre, ha a döntéssel jól járó fideszes poltikusok is részt vesznek a voksoláson, így az előterjesztést nem is szavazták meg.

„Tegnap azonban a kormánypárti többség új előterjesztést nyújtott be lakásrendelet megtárgyalására”

-írja V. Naszályi Márta, hozzátéve a fideszesek az érintettség mibenlétének meghatározása után bejelentették érintettségüket, de a kormánypárti többség ennek ellenére elutasította a szavazásról való kizárásukat.

„Ekkor került sor a kedvezményes lakásvásárlást lehetővé tevő rendelkezés szavazására. A szavazáson az érintettek közül egyedül Csobánczy Gábor alpolgármester nem vett részt. Gulyás Gergely Kristóf és Dr. Sándor Péterné megszavazták maguknak is a lehetőséget.”

A polgármester szerint egy „normális demokráciában” ilyen esetekben az érintett politikusok egyrészt nyilvánosságra hozzák a személyes érintettség tényét, másrészt élve a törvény által biztosított lehetőséggel, elállnak attól, hogy személyesen is részt vegyenek az ezeket a kérdéseket érintő testületi szavazásokon.

Amint arról beszámoltunk, 2021 nyarán Böröcz László, fideszes országgyűlési képviselő olyan javaslatot terjesztett a parlament elé, ami a teljes önkormányzati bérlakásrendszert megszüntette volna. A törvényjavaslat olyan pártokon átívelő felháborodást váltott ki, hogy a javaslatot kénytelenek voltak „megszelídíteni” úgy, hogy csak a Budapest területén található világörökségi lakásokra vonatkozzon, amelyeknek többsége az I. kerületi Várban található.

De még ez a megszelídített törvényjavaslat sem állta ki az Alkotmánybíróság próbáját, miután a köztársasági elnök, Áder János normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz. Végül 2021 végén az AB kritikáit figyelembe véve az országgyűlés a törvény egy új változatát fogadta el. Az akkor elfogadott törvény lehetővé teszi, hogy a műemléki lakások bérlői megvásárolhassák bérleményüket, bizonyos feltételek mellett.

Az ellenzéki polgármester akkor úgy fogalmazott, a törvényben „nagyon jó”, hogy meg fogják tudni venni a lakásokat azok a bérlők, akik már a rendszerváltás idején, 1993-94-95-ben bérlői voltak a műemléki lakásoknak, és a privatizáció idején nem vehettek lakást, „miközben mások pedig megvehették”.

A törvénymódosítás  három részével viszont nem értett egyet a kerület polgármestere, mivel ez a három pont álláspontjuk szerint továbbra is felveti az alkotmányosság kérdését.

A jogszabály szerint az önkormányzat nem vehet részt tulajdonosként az adás-vételi jogügyletekben. Ha a bérlőnek nem felel meg az az összeg, amit az önkormányzat ajánl a lakásáért, akkor panasszal élhet kormányhivatalnál, a kormányhivatal pedig ezután maga határozhatja meg a vételárat. Ez V. Naszályi Márta szerint „súlyosan rombolja” az önkormányzat tulajdonosi jogait.

A másik ilyen pont, hogy akik kevesebb mint 25 éve cserével jutottak az ingatlanhoz, 35-50%-os áron vásárolhatnák meg bérleményüket az önkormányzattól. Az AB is kimondta korábban a törvényjavaslatról, hogy „nemzeti vagyont” nem lehet csökkentett áron eladni, de ez ennél a törvényponttál mégis kivétel lenne, az I. kerület szerint viszont azokat, akik lakáscserével költöztek a Budai Várba, „nem érte történelmi kár”.

Végül, de nem utolsó sorban, a törvényjavaslat beszűkíti annak lehetőségeit, amit az önkormányzat a lakások vételárával tehet. A törvény értelmében az önkormányzat nem fordíthatná akármire a műemléklakásokkal nyert pénzt, többek között nem építhetne belőle vagy vásárolhatna más bérlakásokat.

A Budavári Önkormányzat ezekben alkotmányjogi panasszal is élt, amiről még nem született döntés.

A most elfogadott kerületi rendelet a fenti árat pontosítja 40 és 45 százalékra, az ingatlanhoz jutás óta eltelt (5 és 15 év, illetve 15 és 25 év közötti) idő függvényében, illetve további könnyítéseket (illetékmentesség, kedvezményes részletfizetés) is biztosít a vásárláshoz.

Mivel ezt a rendeletet olyan képviselők szavazták meg, akik maguk is érintettek a kérdésben, haszonélvezői a döntésnek, így a polgármester közleménye szerint felmerül a hűtlen kezelés gyanúja.

A törvénnyel és a mostani döntéssel is a fideszes kétharmad alatt várbeli lakáshoz jutó pártelit járhat igazán jól – így Bayer Zsolt vagy Rákay Philip– akik rendelkezhetnek a vásárláshoz szükséges tőkével, és több, mint 5 éve laknak a köztulajdonú lakásokban.