Ugyanaz az öt testületi tag: Hajdu Flórián MSZP-s frakcióvezető, Horváth Zsolt DK-s képviselő, Rózsa András Momentumos frakcióvezető, Vida Attila LMP-s képviselő és Horváth Csaba polgármester, akik előterjesztették a zuglói minimumjövedelem kivezetését, egyúttal a képviselői tiszteletdíj megemelését is javasolják a csütörtöki testületi ülésen.
Várnai László független zuglói képviselő szerint „sürgősséggel jött be az előterjesztés”, amely értelmében a gyakorlatban Várnai szerint „az eddig 540 ezer forintot kereső koalíciós képviselők immár 650 ezret kapnának” a pozícióik miatt, míg neki és a négy fideszes képviselőnek 270 ezerről 325 ezerre nőne a tiszteletdíjuk.
Az előterjesztésben leírják, hogy a módosításhoz „szükséges fedezetet az önkormányzati költségvetés tervezete biztosítja”, és hogy „a szabályozás indoka a képviselői munka feltételeinek biztosítása”.
Ahogy beszámoltunk róla, vége lehet az önkormányzatok számára pozitív példaként szolgáló minimumjövedelem-juttatásnak, méghozzá a helyi képviselő-testületben többséget alkotó ellenzéki összefogás pártjainak javaslata nyomán. Egy – a DK, a Momentum az MSZP, az LMP és a szocialista polgármester, Horváth Csaba által jegyzett – előterjesztés alapján megszüntethetik a zuglói szociális modell keretében bevezetett juttatást, érdemi indoklást pedig nem fűztek a tervezett lépéshez.
Az előterjesztés alapján gyakorlatilag eltüntetnék az önkormányzati szociális rendelet paragrafusaiból a minimumjövedelem-juttatást, a helyébe pedig új juttatási forma nem kerülne, csak az eddig is létező támogatások, pl. gyógyszertámogatás, eseti segély, rendszeres lakásfenntartási támogatás, ápolási díj és adósságkezelési szolgáltatás maradna meg.
Lapunk több képviselőt, és a polgármestert is megkérdezte arról, hogy mi áll a juttatás kivezetése mögött, az LMP-s Vida Attila például a program csökkenő népszerűségére és az utóbbi években folyamatosan szűkülő anyagi lehetőségekre hivatkozott válaszlevelében. Utóbbi miatt megfogalmazása szerint „a meglévő forrásainkat a kötelező feladatellátásra kell koncentráljuk, a szociális ellátások területén is.”
Azt érdemes megjegyezni, hogy a két intézkedés költségvetési vonzatai nagyságrendileg különbözőek.