A Belügyminisztérium februártól már teszteli, idén szeptembertől bevezeti, 2024 szeptemberétől pedig a jutalmazások és büntetések legfőbb mechanizmusává avatja a pedagógusok új teljesítményértékelési rendszerét, írja a Népszava.
A lap arról számol be, hogy a január elején közismertté vált új teljesítményértékelési rendszer tervezete az elmúlt hetek során több ponton is módosult. A Népszava birtokába került újabb dokumentum szerint
a tantestületekben a legjobban teljesítő dolgozók 25 százaléka kapna anyagi elismerést, míg az alsó 25 százaléktól akár pénzt is levonhatnak majd.
A tanárok pontrendszerében a száz pontos maximumért három személyes teljesítménycélt kell teljesíteniük. Emellett pedig tíz kompetenciaterületen, például a munkafegyelem, a szakmai minőség, a terhelhetőség, a hatékonyság terén is pontozzák a pedagógusokat, amelyekből további 70 pontot szerezhetnek.
A legújabb tervezet immár példákat is említ a személyes teljesítménycélok kapcsán. Ilyen lehet például a diákok tanulmányi versenyeken való eredményes részvétele, vagy a tudásmegosztást, fejlesztést célzó tanári-diák munkacsoportok szervezése.
Az előzőleg megjelent dokumentumhoz hasonlóan a mostani tervezet is tartalmazza azt a nagy felháborodást keltő kitételt, miszerint az intézményvezetőnek meg kell felelnie a fenntartó elvárásainak. Bár a megfogalmazás immár nem olyan éles, továbbra is áll, hogy
az intézményvezető teljesítménycéljainak kell illeszkednie a fenntartó „írásban rögzített elvárásaihoz”.
Arról, hogy az oktatási-nevelési intézményekben éves belső teljesítményértékelés bevezetését tervezi a kormány, amellyel a pedagógusok és az intézményvezetők munkateljesítményét vizsgálnák, január elején adott hírt először a Népszava. A tervezet szerint az előlátott belső ellenőrzést a pedagógusok esetében az intézményvezetők, az igazgatóknál pedig a fenntartók végezhetnék. Az új teljesítményértékelés személyre szabott lenne, az elvárások teljesülése pedig kihatna a pedagógusok bérezésére.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a Belügyminisztérium megfontolásainak ismertté válása után nyomban leszögezte, hogy a tervezetet „teljességgel alkalmatlannak és rendkívül veszélyesnek tartja”. A képviselet meglátása szerint a javaslat célja „az ellenállás letörése, megosztás keltése a tantestületeken belül és az, hogy parancsokat végrehajtó, látszatteljesítményt produkáló, fegyelmezett katonává »neveljék« a pedagógusokat”.
Időközben a PDSZ és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) levelet írt az Európai Bizottságnak és az Európai Parlament frakcióinak, amelyben jelezték, hogy a magyar kormány nem tesz eleget a szélesebb körű szakmai és társadalmi egyeztetésre vonatkozó uniós vállalásainak. A szakszervezetek arra is kitértek, hogy velük az új értékelési rendszerről eddig nem egyeztetett a Belügyminisztérium, szakmai vitára vagy társadalmi egyeztetésre így nem kerülhetett sor.
