Sztrájktárgyalással kívánja előmozdítani a szakdolgozók bérének emelését Független Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete (FESZ), sőt az elmúlt években a kormánnyal konfliktust ritkán vállaló, Cser Ágnes nevével fémjelezett másik szakszervezet is kezdeményezte korábbi tárgyalásai újraindítását – írta meg csütörtökön a Népszava.
A FESZ – amely szerdán elküldte a sztrájktárgyalást kezdeményező levelét a Belügyminisztériumnak – mindenek előtt a demonstráció alatt is fenntartandó, úgynevezett elégséges szolgáltatásról kíván megállapodni a kormánnyal. A szervezet tagsága szerint elfogadhatatlan, hogy a szakdolgozók bérét nem idén januártól, hanem csak júliustól és jövő év márciusától emelik. Ez idén nyárra mindössze 10-20 százalékos növekedést jelenthet, ami az inflációt sem kompenzálja.
Január 19-én szakmai egyeztetést tartott a FESZ az egészségügyi dolgozókat érintő jogszabályváltozásokat követően kialakult helyzetről, valamint az elmaradt béremelésekkel kapcsolatos tiltakozásunk lehetséges formáiról és a kapcsolódó teendőkről. A megbeszélés konklúziójaképpen Soós Adrianna, a szervezet elnöke akkor elmondta: a követelések érdekében további lépésekre van szükség, emellett hogy továbbra is törekszenek a döntéshozókkal való egyeztetésekre.
Ahhoz azonban, hogy a tiltakozások eredményesek legyenek, a FESZ vezetője szerint nagy számban kell azokon részt venni a dolgozók legalább 10 százalékának, ami legalább 10 000 embert jelent.
Soós szerint fontos lenne az is, hogy minden munkáltatónál, ahol eddig nem történt meg, alakuljon FESZ-alapszervezet. A szakszervezet jelenleg felméri, hogy az egyes elhatározott tiltakozási módokban – például sztrájk, felmondások letétbe helyezése vagy országos tüntetés – hány dolgozó venne részt.
A szakszervezet egy hatpontos követeléslistát is rögzített múlt csütörtökön:
Követelések a szakdolgozók és az egészségügyben dolgozók gazdasági szociális helyzetének javítása érdekében:
1. Azonnali béremelés 32-55% között a tudástól, és tapasztalattól függően.
2. A szakdolgozók esetén a szakdolgozói átlagbér érje el az orvosi átlagbér 1. lépcsőben 37% -át a második lépcsőben 45-%át .
3. A pótlékok, bérkiegészítések megtartása.
4. Megfelelő előkészítési idő, önkéntesség és anyagi kompenzáció / utazási költség és a többletidőráfordítás ellentételezése / a munkavégzési hely egyoldalú megváltoztatása, vagy a kötelező ügyeleti beosztás esetén. A munkavégzés helyének kijelölése szakképzettségnek megfelelő lehet, ha ez nem biztosítható-átképzési, továbbképzési lehetőség biztosítása.
5. Amennyiben a munkavállaló nem tudja vállalni a munkavégzést más helységben, és helyben átcsoportosítással sem biztosítható a további foglakoztatás, végkielégítés és megemelt felmondási idő biztosítása a munkáltató részéről, és a munkahelykeresés segítése.
6. A 20% bércsökkentésre, csak kivételes esetben a munkavállalói képviselők véleményét is figyelembe véve kerüljön sor.
Miután a FESZ a múlt hét végén nyilvánosságra hozta e sztrájktárgyalási szándékát, a Népszava Cser Ágnest, a másik egészségügyi szakszervezet elnökét hol tart az ő korábban elindított sztrájktárgyalási sorozatuk. Kérdésükre a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (MSZ EDDSZ) elnöke írásban azt válaszolta: a sztrájktárgyalásukat 2020. március 16-án a Covid-19 pandémiára figyelemmel felfüggesztették, de most kérik a folytatását a miniszterelnöktől és a belügyminisztertől. Arra a kérdésünkre, hogy most mik a követeléseik, az MSZ-EDDSZ elnöke azt írta: „Mi nem a nyilvánosságnak írjuk a leveleinket, hanem az illetékeseknek, melyről a tagjainkat és tisztségviselőinket érdemben tájékoztatjuk országosan.”
A Népszava által megkérdezett szakértő szerint a sztrájktárgyalást valamennyi kezdeményezővel külön kell egyeztetnie a kormánynak. A sztrájktárgyalást kérő levél után öt napon belül ki kell jelölni a kormányzatot képviselő tárgyalódelegációt, melynek tagjai között ott kell lennie a miniszter képviselőjének, s bérkövetelésnél jó, ha ott ül a pénzügyi tárca képviselője is.