A sztrájkkövetelések tekintetében nem közeledtek az álláspontok a pedagógusok és a kormány csütörtöki sztrájkbizottsági egyeztetésén, ugyanakkor a tárca képviselői felvetették egy új jogállási törvény megalkotását. Emellett az is kiderült: bírósági döntés született arról, hogy elfogadták a PDSZ ajánlatát a szakképzésben dolgozók sztrájk alatti még elégséges szolgáltatásáról.
Nagy Erzsébet, a Pedagóusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja a csütörtök délutáni sztrájkbizottsági egyeztetést követően elmondta: a kormány a követelések egyetlen pontjára sem reagált érdemben.
A Belügyminisztérium Szalay utcai épülete előtt tartott sajtótájékoztatón (amelyet a PDSZ Facebook-oldalán élőben közvetített) emellett az is kiderült, hogy mindezek helyett egy olyan teljesítményértékelési rendszert ismertetett az oktatási tárca, amelynek – nem sajtónyilvános – munkaanyagát a sztrájkbizottság szerda este kapta meg. Nagy szerint mivel nem ismert, hogy ehhez a teljesítményértékelési rendszerhez milyen mértékű bérek társíthatók, ezért nem is világos, hogy miért került most a sztrájktárgyalás napirendjére.
Fontos – és a pedagógusok sztrájkbizottságának tagjai szerint aggasztó – információt osztottak meg ugyanakkor a minisztériumi tárgyalók a tanárokkal, amennyiben a bérrendezés kérdésének feltételeit a jövőben egy új jogállási törvényben rögzítheti majd a kormány.
Ezt azt jelentené, hogy – szakképzésben tanítókhoz hasonlóan – új jogállás alá kerülnének a ma még közalkalmazottként dolgozó pedagógusok. A szakszervezetek felhívták a kormány figyelmét a tárgyaláson, hogy eddig a mostani közalkalmazottinál csak rosszabb, munkavállalókra veszélyesebb jogállási törvények – például az egészségügyi jogállási törvény – születtek.
„Nem fogadjuk el azt sem, hogy a túlmunkára úgy tekintesenek, mint egyfajta teljesítménydifferenciálási elemre, mert a többletmunkáért többletdíjazás jár, és nem a bérelemekbe kellene beépíteni”
– magyarázta Nagy Erzsébet, aki végül azt üzente kollégáinak, hogy szervezzék továbbra is a sztrájkot, ne gondolják, hogy értelmetlen, ne hagyják abba a tilakozást. Szerinte a kiállások eredménye abban is mérhető, hogy ma már tárgyalópartenreik is elismerik a rendszer hiányosságait és a problémákat, igaz, a megoldással még nem álltak elő.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogállási törvény belengetése szembemegy a kormány Európai Bizottságnak tett ígéretével, amely alapján semmilyen, az orvoskéhoz hasonló váltás nem következhetne be a pedagógusok esetében. Totyik emellett aggasztónak nevezte a kormány tétlenkedését atekinteben is, hogy a munkaterhek csökkentésére semmilyen javaslatot nem mutatott fel a tárca, valamint pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek gyermekek körében töltött idejének szabályozására sem mutatott fel semmilyen tervet.
Totyik hozzátette: a következő sztrájktárgyalás időpontját nem határozták meg a felek, szerinte attól függ majd a folytatás, hogy a Bizottsággal kötött megállapodással összefüggő törvényalkotási folyamatot mikor kezdi el a kormány.
Fontos hírt osztott meg a sztrájktárgyalást követő sajtótájékoztatón Komjáthy Anna, a PDSZ elnöke: csütörtökön délelőtt ugyanis végzést kaptak arról, hogy a bíróság elfogadta szakszervezet javaslatait a még elégséges szolgáltatásokra a szakképzésben dolgozó tanárok előkészítés alatt álló sztrájkja kapcsán, amelyről itt írtunk bővebben.
Mint ismert, az érdekképviselet kénytelen volt bírósághoz fordulni, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások a szakképzési minimális szolgáltatásról, a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma pedig végzésben kötelezte a megkeresésre nem reagáló kormányt, hogy a PDSZ kérelmére ellenkérelmet nyújtson be.
Mit követelnek a pedagógusok?
- A pedagógus-előmeneteli rendszer szerinti besorolásban dolgozók garantált illetménye 2022. január 1-jétől a kormány által ajánlott 10 százalékon felül további 45 százalékkal emelkedjen.
- Emelkedjen az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált illetménye is, mivel a közalkalmazotti illetménytábla 2008 óta változatlan. Azok a közalkalmazottak, akiknek eszerint kell megállapítani garantált illetményüket, gyakorlatilag kivétel nélkül a garantált bérminimumra kell emelni illetményüket, végzettségtől és a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időtől függetlenül. Ez méltatlan és tarthatatlan a szakszervezetek szerint.
- A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 22 óra legyen. Tudományos kutatás (Tárki-Tudok: Pedagógusok munka- és munkaidő-terhelés felmérése 2009) is bizonyítja, hogy a pedagógusok többsége heti 22 óra kötelező óraszámmal is heti 40 óra munkaidő felett lát el munkaköri feladatokat. A szakszervezetek elfogadhatatlannak tartják a munkaidő jelenleg felosztását, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt és a kötött munkaidőben előírható – és ki nem fizetett – eseti helyettesítést. Követelik, hogy legyen törvényben előírt kötelező óraszám, a többletórákat pedig mindenkor fizessék ki.
- A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek legfeljebb heti 35órát legyenek beoszthatók gyermek vagy tanulócsoportban önállóan végzendő gyermekfelügyeletre. Rendszeresen előfordul ugyanis az intézményekben, hogy pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseket – pedagógus jelenléte nélkül – osztanak be gyermekcsoportokba, illetve tanulócsoportokba gyermekfelügyeletre. Ennek oka elsősorban a nagymértékű pedagógushiányban keresendő. A gyermekek, tanulók abban az esetben sem maradhatnak felügyelet nélkül, ha az adott tanítási órára, foglalkozásra pedagógus nem biztosítható, ám mivel a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek munkaidő-beosztása nem tanítási órákban, illetve foglalkozásokban meghatározott, szükséges az önállóan ellátandó felügyelet időtartamát jogszabályban korlátozni. Az ugyanis semmiképp sem méltányos, és az egészséges és biztonságos munkavégzés előírásának nem felel meg, hogy a foglalkoztatott számára a napi nyolc órás munkaidőben önállóan ellátandó felügyeletet gyakorlatilag szünet beiktatása nélkül rendeljen el az intézményvezető – figyelmeztetnek a szakszervezetek.
+1.Helyezzék hatályon kívül a sztrájktörvényt, amely láthatatlanná teszi a közoktatásban a sztrájkot.
+2. Vonják vissza azt a kormányrendeletet, amely alapján a „kötelezettségét szándékosan vagy jelentős mértékben” megszegő, például polgári engedetlenkedő pedagógusokat az adott tanévben bármikor elbocsáthatják a munkáltatók.
