Egymás után dőltek meg a melegrekordok Magyarországon az év első napjaiban. A lakosság számára az elszálló energiaárak mellett nyilvánvaló megkönnyebbülést jelentett az enyhe időjárás, hatására azonban idő előtt virágzásnak indult a természet. Az erdőkben és kertekben előbújó hóvirágok ugyan szép látványt nyújtanak, de a mezőgazdaságban még komoly gondokat okozhat, hogy január elején felébredtek a növények. A napokban érkezik ugyan egy kisebb lehűlés, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem lennének meglepőek a koratavaszi, hosszabb fagyos időszakok.

A nyári aszály után a téli hullámzó időjárás ismételten terményvesztést jelenthet egyes gyümölcsök és gabonák esetében, ami miatt több élelmiszer ára jelentősen megnőhet jövőre. A korábbi évek tavaszi mínuszai miatt már szinte megszokhattuk, hogy alig van barack, drágulnak a csonthéjas gyümölcsök. De lehűlésre lenne szükség ahhoz, hogy a kártevők meggyérüljenek, és más terményeknél ne okozzanak gondot.

Újabb megrázkódtatást jelenthet-e a magyar mezőgazdaságnak a tavaly nyári szárazság után a mostani enyhe idő, vagy át tudják-e vészelni a haszonnövények ezt az időszakot? Mi sérülhet a legjobban a felmelegedés után érkező mínuszokban? Mit tehetnek a gazdák hogy enyhítsék az idei év kárait, és milyen hosszú távú beavatkozásokra lenne szükség a felmelegedéshez való alkalmazkodáshoz?

Erről beszélgettünk a Dr. Divéky-Ertsey Anna, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) Agroökológiai és Ökológiai Gazdálkodási Tanszékének egyetemi docensével, és a szükséges teendőkre a terepen rálátó Bruder Márton agroökológus-mezőgazdásszal. Rajtuk kívül egy mandulatermelő mesélt arról, hogy mire számítanak azután, hogy az új év első napjaiban virágba borult a megélhetésüket jelentő gyümölcsös.

A Balatonfelvidéken gazdálkodó termelő lapunknak úgy fogalmazott,

„Reménykedünk. Még szerencsére nem tömeges a virágzás, csak pár földhöz közelebbi ágon láttunk eddig. Persze ki tudja, mi lesz pár nap múlva, illetve ha a melegedés folytatódik. Igazából a márciusi fagyok a veszélyesek.”

A csonthéjasok, szempontjából nincs jó megoldás, az alkalmazkodáshoz is évekre lenne szükség

Dr. Divéky-Ertsey Anna, a MATE docense lapunknak elmondta, hogy mind a jelenlegi felmelegedés okozta gondok, mind pedig a lehetséges hosszú távú megoldások esetében külön kell választani az évelő, fás kultúrákat (gyümölcs és szőlő) és a kalászos és egyéb őszi vetési szántóföldi kultúrákat. 

„A gyümölcs és szőlő esetében több nehézséget is okoz a felmelegedés, illetve ez a mostani változó időjárás. Egyrészt pontosan azért, mert ezeknek a fáknak (és egyéb évelő kultúráknak a mi égövünkön) van egy téli, nyugalmi időszaka, ami így lerövidül. Ez alapvetően nem lenne baj, a gondot inkább az okozza, hogy miután »felébrednek«, tehát elkezdenek a fák a téli, mély nyugalmi állapotból átkerülni az aktív fázisukba, és jön egy hirtelen, akár csak pár napos, vagy éjszakánkénti mínusz, az a hidegre ekkor már érzékeny fákban nagyobb kárt okoz”

Ilyenek a sérülékeny gyümölcsfák, a helyenként virágzásnak indult csonthéjasok, a barackfélék, a mandula. Ha ezeket a mostani időszakban éri a fagy, akkor a kinyílt virágok nem tudnak kötni, terméssé fejlődni. De, ha a rügyek és a virágok nem is fagynak el, a hideg idő akkor is komoly minőségi romlást okozhat: deformálódhatnak a gyümölcskezdemények, vagy másképp kezd el növekedni a fa. Közvetve is hatással lehet a termésre egy hirtelen tavaszi lehűlés azzal, ha nem fejlődnek ki virágok. Ilyenkor a beporzó rovarok nem tudnak időben pollengyűjtésbe kezdeni, „ők is sokkal gyengébben kezdik az évet, és aztán őket is megtizedeli az összes betegség”.

„Az elmúlt években mindig a csonthéjasok szenvedték meg leginkább a fagyokat, de azért érdekes, hogy minden évben valami más jól termett. Volt olyan év, hogy nem volt sárgabarack, de mondjuk nagyon jó almás év volt. Tavaly alig volt alma, de nagyon szép volt a körtetermés. Nem volt ugyan sárgabarack, de volt meggy. A különböző fajok és fajták értelemszerűen másképp virágoznak, ezért valami mindig terem. Nyilván a kedvencünk fáj a legjobban, ha abból van kevés, és az lesz nagyon drága” – összegzi Dr. Divéky-Ertsey.

A hideg tél elmaradása negatív hatással is lehet a gyümölcsfákra. Egyrészt az éghajlat felmelegedésével kórokozók, rovarok új fajai jelennek meg vagy érkeznek más klímákról, másrészt az eddig is jelenlévő kártevőket nem tizedeli meg a hideg. A fagyok ugyanis „kordában tartják” őket – jegyezte meg Dr. Divéky-Ertsey Anna, példaként a poloskát említve, amivel egyre gyakrabban találkozhatunk városi környezetben is.

„Tehát, ha mondjuk, most jönne egy hosszabb, legalább egy-két-három hetes hideg, az a kártevők gyérülésének szempontjából kedvező lenne. Ebben a melegben viszont már ők is aktívak kezdenek lenni, és ugyanúgy, ahogy a növények, már nem alszanak vissza. Őket a hideg időszak szorítaná vissza, ahogy most már egyes növényeinket is.

Igazából nincs itt már jó megoldás.”

Az évközi szélsőséges meleggel gyakran együtt járó szárazság a gyümölcs- és szőlőkultúráknál is jelenthet minőségbeli romlást. A növények, ugyanúgy, ahogy az ember és az állatok, ilyenkor párologtatnak, több vizet használnak el – magyarázza a szakértő. Amikor pedig egyébként is kevesebb a víz, akkor kisebbek lesznek a termések, és minőségük is romolhat. „Például alacsonyabb lesz az alma és a meggy savtartalma, nem lesz olyan az íze, amilyennek megszoktuk”. Ráadásul a szárazságban a gyümölcsfa ledobja egyes terméskezdeményeit, mert úgy érzékeli, hogy nem fogja tudni kinevelni őket, és inkább koncentrál arra a néhányra, amit megtart.

Az évelő fás kultúráknál az alkalmazkodás is nehezebb a szakértő szerint, mivel a meleg elleni „változtatásra” szinte csak a nemesítés, az új fajok bevezetése jelenthet megoldást. Esetükben 5-6 évbe is beletelhet, amíg elkezdenek teremni, de öntözéssel és a növényvédelem fejlesztésével lehet még eredményeket elérni.

Menthető?

Arról, hogy a mostani időben és a várható fagyok miatti károk menthetőek-e, Dr. Divéky-Ertsey elmondta, rövidebb, éjszakai fagyok ellen vannak különböző megoldások, amit a több évszázados gyümölcstermesztéssel kifejlesztettünk. Ilyen lehet a füstölés, gyümölcsösök esetében fagyvédelmi öntözés. 

De ezek egy hosszú időszakon át tartó hideg ellen nem védenek.

Ha az enyhe idő hosszabb ideig kitart, és a lehűlés a már beporzott, megkötött virágokat és növekedésnek indult termést éri, az már eggyel kisebb gondot jelenthet:

„Amikor elbarnulnak a virágok egyik napról a másikra, az azt jelenti, lefagytak, és már nem fognak kötni. Ha virágzás alatt éri a fagy a növényt, akkor nem lesz egyáltalán termés. Hogyha terméskötés után éri, akkor már egy kicsit könnyebb, már lesz valamennyi termés, csak a termés mennyisége vagy minősége változik.”

Virágzatuk sérülékenysége mellett a fagyok miatt letörhetnek fák ágai. A sérült fákon különböző kórokozók telepedhetnek meg és szaporodhatnak el – mondta el a szakértő.

A szántóföldi kultúráknak immunerősítésre és okosabb vízhasználatra lenne szüksége, a zöldségek részben védve vannak

A szántóföldi növények esetében egy fokkal egyszerűbbnek látja a szakember az alkalmazkodást. Egyre sürgetőbb cél a rövidebb tenyészidejű fajták nemesítése. Jó példa erre már évek óta, hogy az ősz elején vetett repce már ősszel virágzik a korábbi tavaszi virágzás helyett. 

„A szántóföldi kultúráknál egy picit talán könnyebb, csak még nem vagyunk hozzászokva, hogy ott gyorsabban tudunk reagálni, más fajták, esetleg fajok választásával. A meleg egyértelműen itt is leginkább a termést befolyásolja, és minőségcsökkenéshez vezet, emlékezzünk a tavalyi évi kukorica és napraforgótermésre, ami katasztrofálisan alakult az aszály miatt.”

Dr. Divéky-Ertsey Anna szerint itt megoldást jelenthet az öntözés, azonban nem mindegy, hogy azt hogyan csináljuk. Ha már a melegen nem tudunk változtatni, akkor a vízháztartás és a vízfelhasználás átgondolásával, víztakarékosabb technológiákkal tudja a gazda hatékonyan befolyásolni a termesztést. A növényvédelem mellett, a kertészeti és a szántóföldi kultúrák esetében is fontosnak tartja a növény kondicionálást, vagyis a növények immunrendszerének erősítését.

„Ugyanúgy működnek tulajdonképpen, mint az ember: ha erős az immunrendszerük, ha egészségesek, akkor sokkal jobban ellenállnak a különböző kártevőknek, kórokozóknak, vagy, ha nem is állnak ellen, jobban, gyorsabban kinőnek például egy kártevő okozta rágási kár vagy seb után, és így kisebb lesz a kár mértéke is.”

Sok zöldségfaj a szinte kizárólag szabad ég alatt nevelt gabonákhoz és gyümölcsfákhoz képest előnyben van az időjárási szélsőségekkel szembeni harcban.

Amint azt Dr. Divéky-Ertsey Anna is kifejtette a frissen fogyasztott zöldségeink termesztésének egy része termesztőberendezésekbe, fóliasátrakba és üvegházakba kerül át. Ezekben a hőmérséklet (és a páratartalom) szinte teljes mértékben kontrollálható.

Ha kiskerti, szabadföldi zöldségtermesztésben gondolkodunk, ahol a hétköznapi ember a saját kertjében gazdálkodik, akkor ott ugyanaz igaz, ami a szántóföldi kultúrákra: érdemes inkább rövidebb tenyészidejű fajtákat választani, amelyek hamarabb teremnek, így kevesebb vizet és kevesebb tápanyagot igényelnek. A talaj kezelése, illetve kiskertekben a talaj takarása egy olyan módszer, amellyel a talajt is hűthetjük, a vízzel takarékoskodhatunk, ezzel javítva a növények ellenállóságát.

Ha nem tudjuk, hogy mikor kell fűtenünk, akkor a földeken sem tervezhető a munka

Bruder Márton agroökológus, mezőgazdász és állattartó szintén a vízvisszatartás fontosságára hívta fel a figyelmet. Mivel a meleg telek miatt nem alakul ki hótakaró (nincs 50-60 centis, de még 10 centis hó sem a földeken) nincs meg a hagyományosan a klímánkra jellemző vízvisszatartás, amit a téli fagyott csapadék jelent – jegyezte meg a szakértő.

„Minden gazdálkodónak fel kell ismerni, hogy tennie kell azért, hogy a megművelt területre lehulló csapadékot minél teljesebb mértékben visszatartsa. Természetesen nem lehet, és nem is kell minden vizet szabályozni, de törekedni kell arra, hogy a nyáron, sőt, a már tavasszal is hiányzó csapadékot a talajban és a talaj alatti vízkészletekben visszatartsuk. Csak ennek megvalósulásával lehetséges a felszíni és felszín alatti vizekkel gazdálkodni.”

– mondta el Bruder, aki szerint ehhez jelentős „nem-megtérülő” (valójában hosszú távon megtérülő) beruházásra van szükség. Szerinte ugyan jó, ha rendelkezésre áll ehhez állami vagy uniós támogatás, de nagyon fontos a vízvisszatartáshoz kapcsolódó kisléptékű beavatkozások (víztározók, kis duzzasztások, meanderezés, stb.) könnyített engedélyezése.

„Ehhez elsősorban nem betonra, hanem jelentős mennyiségű földmunkára van szükség, de az ezekhez kapcsolódó kibocsátások a hosszú távú adaptációs hatások miatt sokszorosan térülnek meg. Különösen felértékelődhetnek ezek a beruházások egy olyan időszakban, amikor jelentős pénzromlást tapasztalunk.”

Bruder Márton szerint, miközben az ország lakossága és annak kormánya is hálás a meleg téli időért, azért azt meg kell értenünk, hogy „ennek meglesz még a böjtje”: 

„a tavalyi kielégítő gyümölcsszezon nem valószínű, hogy megismétlődik, ha a tél meleg és fagyos időszakok mozaikjává változik.”

A mezőgazdasági munkák tervezése meglehetősen bizonytalanná válik a kiszámíthatatlan időjárási jelenségek miatt. A fedett zöldségtermesztés, vagy a fóliás termesztés versenyképessége sokat javulhat azzal, hogy csak rövidebb hideg időszakokon kell a növényeket átsegíteni.