Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Vége a lützerath-i csatának, eltávolították az aktivistákat, kezdődik a környezetpusztítás

Múlt szerda óta szabályos ütközetet vívott egymással a német rendőrség és a helyi, országos és nemzetközi szinten szerveződő ellenálló aktivisták többszáz fős csoportja az észak-rajna-vesztfáliai Lützerath lerombolásra ítélt házai között. A csatának hétfő délelőttre a jelek szerint vége, miután vasárnap éjjel már csak legfeljebb húsz aktivista maradt talpon, de a háború minden bizonnyal csak most válik majd igazán keserűvé, miután

a falurombolás komoly politikai válság felé taszítja az amúgy is kihívásokkal küszködő német szövetségi kormánykoalíciót.

Mint arról a Mérce többször is beszámolt, Lützerath-ot az RWE energiacég és a szövetségi állam közötti megállapodás keretében pusztítanák el, hogy a közeli Garzweiler lignitbányát bővíteni lehessen. Lützerath települését 2020 óta lakták klímaaktivisták, akik a bányabővítés első terveinek megjelenésekor költöztek be a faluba. Rajtuk kívül az eredeti lakók közül már csak egy gazda és néhány másik ember élt a rendőrségi összecsapások kezdetén a baljós sorsú faluban.

Lützerath települése hamar szimbolikussá vált, és meglehetősen nehéz helyzetbe hozta a kormányon lévő Zöldeket (Grüne). A választásokkor még kérlelhetetlen zöldpolitikát hirdető Grüne ugyanakkor nem csak választási ígéreteivel kell, hogy elszámoljon: ahogyan arra lapunk hasábjain Mikus Áron is rámutatott, az ügy azért is érinti komolyan az ökopártot, mert ha a Lützerath alatt található szén elégetésre kerül, akkor Németország nem lesz képes tartani a Párizsi Klímaegyezményben foglalt vállalásait, és nem fogja tudni teljesíteni a 1,5 fokos célkitűzést.

A falut védő aktivisták keménymagja földalatti alagútrendszert épített ki Lützerath-ban, hogy lassítsák-akadályozzák a rombolást. A Pinky és Brain mozgalmi álnéven ismert ellenállók utolsókként hagyták el földalatti bázisukat hétfőn, így szimbolikusan is véget ért a Lützerath-ért folytatott csata a karhatalommal.

A felháborodást jól mutatja, hogy több németországi városban is spontán, illetve szervezett szimpátiatüntetések zajlottak a rendőri akció idején, kiállva Lützerath lerombolása és az RWE energiavállalat környezetpusztító terjeszkedése ellen. A Zöldeknek további kellemetlenséget okozhat, hogy

a tüntetők a jelek szerint nem felejtették el a szerepüket az eseményekben: a párt észak-rajna-vesztfáliai köztpontját Düsseldorfban több mint harminc klímaaktivista foglalta el egy ponton.

A Politico-n megjelentetett cikkében két, a helyszínen is jelen lévő aktivista úgy fogalmazott:

„A politikai párt, amely a paprikaspray-ért, a buldózerekért és az egyik legnagyobb német energiaipari vállalattal kötött szénüzletért felelős, a Zöldek. És ezt minden szombati tüntető tudta.”

A falu védelmére ráadásul több híresség is felsorakozott, így például Greta Thunberg, a Fridays for Future alapítója, vagy Georg Jansen, a Greenpeace egyik vezetője.

A Zöldek soraiban el is kezdődött a mocorgás: Katrin Göring-Eckardt, a német parlament zöldek által delegált alelnöke is támogatását fejezte ki az ellenállókkal, miközben éppen a párt által delegált kancellárhelyettes és gazdasági, valamint klímaügyi miniszter Robert Habeck kötötte meg a megállapodást az RWE energiavállalattal. Habeck az Ukrajnában történő orosz katonai agresszióra és az annak következményeként előállt energiaellátási problémákkal érvelt a falu alatt található szén kibányászása mellett. Az üzleti megállapodás részeként az RWE belement, hogy a kormány 2038-ról 2030-ra hozza előre a karbonsemlegesség dátumát. A miniszter szerdán, a rendőrségi akció kezdetén is kitartott döntése mellett.

Szerinte a mára lakatlan Lützerath hamis módon vált a klímamozgalom szimbolikus helyszínévé.

Kijelentései a párton belül is kritikát váltottak ki, és a tagság nyílt levéllel fordult a vezetőség felé, hogy az leállítsa a falu kiürítését.

Világszerte továbbra is a szén a legjelentősebb alapanyaga az elektromos áramtermelésnek, csak Németország energiaellátásának 30 százalékát oldják meg belőle. Mindezzel együtt viszont a szén elégetése járul hozzá a leginkább a globális széndioxid-kibocsátáshoz is, így elsődleges szerepe van a klímakatasztrófa kialakulásában is.

A kőolaj és a fölgáz árának utóbbi évekbeli erős emelkedése miatt egyre több ország – így Magyarország is – visszanyúlna a viszonylag olcsó, ám káros és jelentős környezetpusztítás árán kinyerhető nyersanyaghoz. Az ügy ráadásul politikailag is igen kínos, hiszen a jelenlegi kormánykoalíció egyik tagja a Zöldek, ami éppen, hogy klímavédelmi politika mellett kampányolva ért el jelentős eredményt a legutóbbi választásokon.

(BBC; Politico; Mérce; TAZ)

(Cikkünk eredetijében tévesen Székely Örs szerepelt, mint a Mércére készült elemzés szerzője. A cikket valójában Mikus Áron írta, akitől ez úton is elnézést kérünk.)