„Szerintem sehogyan” – mondta a Mércének Jászberény polgármestere arra a kérdésre, hogy hogyan működik a Fidesz országos politikai témákra – mint a béketeremtés és a „dollárbaloldal” – alapozó kampánya az önkormányzati választás előtt álló városban.
„Ez a fajta politizálás az, amit én megköszöntem legutóbb a Bohár Dánielnek, aki eljött a HírTV-től, mert ezzel nekem segítenek”
– fogalmazott Budai Lóránt.
A Jászság „fővárosában” vasárnap tartanak időközi önkormányzati választást, miután a képviselőtestület a korábbi DK-s alpolgármester, Gedei József kezdeményezésére feloszlatta magát. A város máig tartó politikai kálváriája 2019-ben kezdődött, amikor az önkormányzati választáson nagy meglepetésre a jobbikos, de összellenzéki támogatással indult Budai Lóránt legyőzte az akkori fideszes polgármestert, Szabó Tamást. Igaz, mindössze 14 szavazattal, ami miatt megóvták a választási eredményt. Az újabb polgármester-választáson azonban már közel négyezer szavazatra nőtt a különbség Budai javára. „Meglepődtem, talán az sem túlzás, hogy padlóra kerültem, de hát ebből kell felállni, a választóknak az üzenetét meg kell érteni” – nyilatkozta ezt követően Pócs János, a térség országgyűlési képviselője a helyi tévének.
Ez sem csendesítette azonban sokáig a politikai kedélyeket a városházán, a nagyarányú megismételt győzelem ellenére ugyanis nem volt testületi többsége az ellenzéki koalíciónak. Mind a Fidesz, mind a Közösen Jászberényért 7-7 mandátumot kapott, így az egyetlen mi hazánkos képviselő tudott lenni a mérleg nyelve – ő legtöbbször a Fidesz mellett szavazott. A politikai válságot súlyosbította, hogy idővel megromlott a kapcsolat a polgármester és Gedei József DK-s alpolgármester között, utóbbi pedig októberben előterjesztést nyújtott be hat Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselővel a testület feloszlatásáról, amit aztán érdekes módon 6 ellenzéki, Gedei és egy fideszes voksával szavazott meg az önkormányzat. Ezen a ponton a kormányozhatatlanság miatt tehát már szinte mindenki az időközi választás szükségessége mellett volt.
Érdemes megemlíteni, hogy a mintegy 25 ezer fős város a lakosságarányánál nagyobb gazdasági súllyal bír az utóbbi évtizedekben betelepülő és elinduló vállalkozások miatt. A kistérség a megyei befizetés több mint egynegyedét, az export négyötödét teszi ki, és Jász-Nagykun-Szolnok munkavállalóinak több, mint harmadát is itt foglalkoztatják. A 2021-es évben a megye gazdasági összteljesítményének 56 százalékát tette ki a Jászság.
Visszakanyarodva a mára, a polgármester szerint a Fidesz hiába próbálta az országos ügyek mentén alakítani a kampányát, a helyiek „nem kíváncsiak arra az elvtelen uszításra, ami egyszerre békét hirdet, és mégis háborúzik”. Besenyi Orsolya, a Fidesz által támogatott jelölt a kampánykiadványokban rendszeresen hirdeti, hogy a városban békére van a legnagyobb szükség, és ezt ő tudja megteremteni. Emellett a kormánypárt a „dollárbaloldal” címkét is próbálta ráaggasztani Budai Lórántra, miután Márki-Zay Péter gyűjtést indított a Facebook-oldalán a jászberényi kampány támogatására.
Ezzel szemben a jelenlegi polgármester kampánya a pártpolitika leépítéséről, és a helyi, elmúlt évekbeli kisebb fejlesztések – akár egy-egy utca járdájának, útjának felújításának – bemutatásáról szól, amiket már a kampányt megelőző években folyamatosan kommunikált a közösségi oldalán. Utóbbiról azt mondta, hogy ő már 2010-ben úgy ült be az önkormányzatba, hogy ami bent történik, azt kiviszi, ami pedig kintről jön, azt nagyon szívesen behozza.
„Ellenzéki képviselőként is ezt képviseltem, és most is ezt képviselem. Nekünk kutya kötelességünk a városlakók pénzét helyesen, átláthatóan elkölteni, és erről tájékoztatni őket. Nekem ez a dolgom, és ahogy látom, az embereknek ez szimpatikus. Ez róluk, a város építéséről szól. A kampányfüzetünk is azt mutatta be, hogy minden nehézség ellenére rengeteg mindent megcsináltunk”
– fogalmazott.
A pártpolitika leépítéséről elmondása szerint együtt döntöttek a Közösen Jászberényért egyesülettel, amely a képviselőjelölteket és a polgármester-jelöltet is tömöríti, mert úgy érezték, hogy a pártok – „legyen szó bármelyik pártról” – most visznek, nem pedig hoznak. „Mi szándékosan hagytuk ki a pártpolitikát, az országos politikát, ők szándékosan hozták be. Azt gondolom, hogy a jászberényiek eldöntik vasárnap, melyik a szimpatikusabb számukra” – mondta a polgármester.
Budai elismerte, hogy a válság az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben megnehezíti az önkormányzat dolgát, mint mondta, „ilyen nehéz évünk nem volt, sem az ország, sem Jászberény életében, mint a mostani lesz.” Ennek ellenére szerinte számos módon tudnak segíteni, és a fejlesztésekről sem kell lemondaniuk. A tavalyi év végén hozzájutottak egy több mint egymilliárd forintos forráshoz, amiből többek között járdák és utak, intézmények felújítására tudnak költeni. Továbbá a „szűkös büdzsé” ellenére bővítették a települési, illetve a lakhatási támogatások körét is, többek közt megemelték a szociális juttatások igénybevételéhez szükséges jövedelemhatárokat.
„Hosszú éveken át nem nyúltak hozzá a szociális rendelethez, mi ezt megtettük, és ennek köszönhetően néhány hét alatt több mint 200 család igényelt segítséget [a növekvő rezsiköltségekhez], több mint 6 millió forint értékben. Azt gondolom, hogy ennek van itt az ideje, az emberek felé fordulásnak, most valóban mindenkinek ez kell, hogy legyen a fontos”
– fogalmazott.
Elmondása szerint próbálnak segíteni az olyan szegényebb külterületek helyzetén is, mint Portelek vagy a Neszűr. Utóbbi fejlesztésére egy 200 milliós forrást nyertek el tavaly. „Én azt gondolom, hogy ha ezekre a pénzekre odafigyelünk, és nem úgy folynak el, mint a korábbiakban, akkor ez lehet hatékony, és apró lépésenként tudunk afelé haladni, hogy élhető legyen a külterületünk” – mondta.
A Neszűr
A Jászberény határában elhelyezkedő Neszűr városrész ma párszáz mélyszegénységben élő és (többnyire) roma lakosnak ad otthont. Egy jászberényi évkönyv szerint a ‘70-es évektől gyorsultak fel azok a folyamatok, amelyek a terület szegregációját eredményezték. Ekkor még több ezer ingatlan helyezkedett el a földterületen – amely intenzív termőhomok, illetve elvétve futóhomok –, ahol a dűlőkön többnyire szőlőt, illetve más gyümölcs- és zöldségfajtákat termesztettek. Így írtak a 2000-es évek elején egy helyi újságban a környék elszegényedéséről:
„Emlékszem, még az 1980-as évekből egy fiatal párra. A Hűtőgépgyárban dolgoztak, összeházasodtak, de sehol se tudtak együtt lakni. Albérletre nem futotta a kis keresetből, s talán a baba is útban volt már. A fiú családjának volt egy kis szőlője, házikója a Neszűrben. Azt rendbe hozták, hozzá is toldottak és kiköltöztek. Titokban kellett ezt tartani, mert állandó lakos a Neszűrben – ami zártkert volt – nem élhetett, az tilos volt. Ők pedig nem találtak semmilyen más megoldást a lakhatási gondjukra. Később kiderült nem ők voltak az első állandó lakosok a Neszűrben.
[…]
Jászberényben divatos debreceni példákat emlegetni. Én is ezt teszem személyes tapasztalatok alapján. Homokos, zártkerti területek ott is vannak, magam is locsoltam ott a paprikát, szedtem a meggyet, a piszkét, habzsoltuk a gyerekkel a finom szőlőt. A panelben élők menekültek a 400 négyszögöles kiskertekbe, ahol békés, kellemes volt a hétvége bográcsozással, sütögetéssel, az unokákkal, a kertszomszédokkal tartott ünnepségekkel. Aztán a gyerekek felnőttek, a tulajdonosok kiöregedtek, a kertek gazdát cseréltek. Az elszegényedés okozta, hogy a panel helyett már állandó lakásul szolgált a kerti lak, amit megerősítettek, fűthetővé tettek, hogy télen is lakható legyen. Mára már több az állandó lakos, mint a hobbikertes. Bolt/kocsma is kitelepült, van buszjárat, sőt, a város önkormányzata még utcaneveket is adott a dűlőknek, így számos közszolgáltatást – pl. posta – kiterjesztettek a valaha volt zártkerti területekre.
A folyamat Jászberényben is hasonló volt. Itt azonban sok pesti, nógrádi embernek volt szőlője, s a benzinár emelkedése számukra lehetetlenné tette, hogy hetente eljöjjenek. Akik érkeztek a pesti, csepeli panelből, azok megvették a kiskertet, s állandó lakosként jelentek meg a területen. Lecsúszott, a lakásmaffia áldozatává vált szerencsétlen került ide. Ez azonban a városi legendákkal ellentétben alig 10-12 eset csupán. A társadalmi gazdasági változások hatásait azonban jól mutatták.”
A városi munkásság után, amely háztájinak, bevételének kiegészítéseként használta a telkeket, a Neszűr azoknak lett az állandó otthona, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy bent lakjanak a városban. Párhuzamosan zajlott a kivándorlás és bevándorlás: elhagyták régi telkeiket azok, akik megtehették és akiket a romló közbiztonság, valamint a várostól való elszigeteltség ijesztett el (híresek lettek az interneten azok az ingatlanhirdetések, amelyeken egyesek ingyen árulták neszűri telkeiket) és betelepültek azok, akik számára – az elektromosság, vagy a kerékpárutak létesítése után, illetve az olcsó telkek miatt – menekülőútvonalat jelentett a teljes kilátástalanságból.
Budai Lóránt pár napja 444-es interjújában elmondta, elgondolkozott a Jobbikból való kilépésen. Erről lapunknak így nyilatkozott:
„2010 és 2019 között erősen képviseltem egy pártvonalat, azt gondoltam, hogy ez a helyes út. Polgármesterként megtanultam az egyesület [Közösen Jászberényért Egyesület] vezetése kapcsán, meg a város vezetése kapcsán, hogy ez zsákutca, amely az árokásásról és az árokmélyítésről szól. A mi közösségünk az egy valóban összetartó, ügyek mentén gondolkozó, ha kell vitázó, de mindig kompromisszumra törekvő közösség, ami az elmúlt évek alatt baráti közösséggé is formálódott. Úgyhogy azt mondom, hogy példaértékű ez az egyesület, mert félre tudta tenni a korábbi ellenségeskedést, a pártpolitikát, és ügyekben gondolkodik, Jászberényben gondolkodik. Azt gondolom, hogy ez az egyetlen járható és helyes út.”
Dr. Besenyi Orsolya fideszes jelölt választási programjában többek között közlekedési fejlesztéseket (például egy új körforgalom megépítését, sétálóutca kialakítását, utak felújítását), faültetési programot, a termélvíz készlet becsatornázását az energiatermelésbe, a közbiztonság fejlesztését, kulturális és sportprogramok szervezését hirdette meg. Besenyi egyébként a jászberényi Szent Erzsébet Kórház orvosigazgatója, fül-orr-gégész szakorvos. Azt ígérte, megválasztása esetén is folytatja a praktizálást.
Megkerestünk egy jászberényi fiatalt is, aki a Közösen Jászberényért Egyesület tagja, és nyilvánosan kiállt Budai Lóránt mellett, hogy mondja el, miért tartaná előrelépésnek a győzelmét, és szerinte miért érdemes most azoknak is rá szavaznia, akik nem feltétlen értenek egyet a polgármesterrel különböző világnézeti kérdésekben.
„A Közösen Jászberényért Egyesület a 2019-es ellenzéki koordináció „gyermeke”. A különbség annyi, hogy sok más várossal szemben itt működőképesnek bizonyult a recept. Bár sokféle irány teret kap az egyesületben, legyen szó világnézeti, vagy a várost érintő kérdésekről, abban mindannyian határozott álláspontot képviselünk, hogy pártokon túlmutató munkát kell végezni, a Fidesz romboló politikája helyett pedig hosszútávú, pozitív jövőképet adni Jászberény lakosságának.
[…]
Rengeteg emberrel volt lehetőségem beszélni a kampány alatt, és határozottan érzem, hogy bizalma van a jászberényieknek az egyesület jelöltjeiben, véleményem szerint azért, mert megjátszástól mentes, szociálisan érzékeny, a szó jó értelmében vett hétköznapi emberek.”
– fogalmazott Fazekas Adrián, aki jelenleg az ELTE szociológia szakos hallgatója.
Budai Lóránt Jobbik-tagságáról elmondta, hogy szerinte a városban már kevésbé meghatározóak a pártpreferenciák, „[a]z egyesületi brand viszont átütötte a plafont, de ezt nem tehette volna meg, ha maguk az itt lakók nem éreznék ezt magukénak, nem tudnának vele azonosulni.”
„Emellett azt gondolom, egy nagyon ritka politikai fejlődéstörténet Budai Lóránté, amihez sok tényező együttállása kellett, de végső soron egy szélsőséges szubkultúrából érkezve egy konszenzussal bíró, felelős polgármester lett” – tette hozzá.
Szerinte sokan azért is szavaznak rá, mert „elegük van Pócs János megalomániájából, a mozgó robotként funkcionáló jelöltjeiből, akikről az egész város tudja, hogy cseppnyi beleszólásuk sem lenne a testületben.”
