A gödi Samsung gyár területén lévő monitoring-kútból 2016 óta nem vettek vízmintát, ráadásul a kutat 2018-ban be is temették – derül ki az Átlátszó cikkéből. A január elején a lap birtokába került több ezer oldalas dokumentációból kiderül az is, mindez a magyar hatóságok sara, ugyanis a felszín alatti vizekben nem vizsgálják az akkumulátorgyártás során használt veszélyes anyagokat – miközben a közelében lévő kutakban az akkumulátor gyártásnál is használt mérgező, magzatkárosító hatású oldószert mutatott ki egy független vizsgálat.

A lap azután jutott hozzá a tíz évig titkosítani kívánt vízmonitoring adatokhoz, hogy tavaly év végén ismét a javára ítélt a bíróság a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal (FKI) szemben. A másodfokú eljárás során a Fővárosi Törvényszék elutasította az FKI fellebbezését és megerősítette az elsőfokú bíróság ítéletét. Eszerint a bíróság kötelezte a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot mint alperest, hogy 15 napon belül adja ki

• a Samsung SDI Magyarország Zrt. Göd, Schenek István utca 1. szám alatti
  telephelyén lévő monitoring kút vizsgálatának jegyzőkönyveit 2018. naptári évből;
• a fenti cég fenti telephelyén az alperes által végzett vizsgálatok és lefolytatott hatósági eljárások iratait, amelyek 2018. január 1. és 2021. november 30. között keletkeztek.

A több ezer oldalas dokumentumból kiderült, hogy a gyár területén lévő monitoring-kútból

2016 óta egyszer sem vettek vízmintát, semmilyen mérési jegyzőkönyv nem készült.

A kút a gyárépítés során „eltűnt”mivel építési területen állt: miután a helyszínen gyárépület létesült be is temették – írja az Átlátszó. Új monitoring kutat viszont nem kellett létesíteni, a környezetvédelmi hatóság ezt nem rendelte el. A vízügyi hatóság pedig csak a csapadéktározókhoz írt elő vizsgálatokat; így talaj- és vízmonitoringot kizárólag a tározók környezetében végeztek 0,5 – 1 méter mélyen.

Így annak ellenére, hogy évente 11 434 tonna N-metil-2-pirrolidon (röviden NMP nevű, toxikus hatású – szem- és bőrirritációt okozó, magzatkárosító hatás) oldószert használnak fel, nincs szükség a felszín alatti vizek ellenőrzésére. De ugyanez a helyzet az összes eddig engedélyezett akkumulátorgyár esetében. Sem a komáromi, sem az iváncsai gyár építéséhez nem kellett környezetvédelmi engedély és részletes hatásvizsgálat, és nem kell monitoringozni a felszín alatti vizeket sem – írja a lap.

Ahogy arról beszámoltunk, tavaly nyáron a Göd-ÉRT Egyesület megrendelésére készült mérések az akkumulátorgyártáshoz használt lítiumot és NMP oldószert találtak három gödi kút vízében. A civilek által bevizsgáltatott kutak vize egyébként eleve nem alkalmas ivásra, de árulkodhatnak a helyi talajszennyezés mértékéről.

Ráadásul, ahogy azt egy júniusi lakossági fórumon is elmondta egy vegyészmérnök, az NMP nem fordulhat elő a természetben, így biztosra vehető, hogy az akkumulátorgyártásban is használt oldószer került a gödi talajvízbe.

Mindeközben a gödi gyár tovább bővül, külföldi értesülések szerint a  termelési kapacitása az idei év második felére évi 60 GWh-ra bővül, a gyártókapacitás pedig 70-80%-kal növelhető lesz. A minisztérium a szennyezéssel és a vizminőség ellenőrzéssel kapcsolatos kérdésekre pedig hatósági mérésekre hivatkozva próbálja meg minimalizálni a problémákat.

Mint arról 2018 óta folyamatosan tudósít a Mérce, a Samsung gödi akkumulátorgyára állandó zajszennyezéssel is terheli a lakosságot, és a probléma más településeken is megjelent az akkumulátorgyárakkal együtt.