Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

24 menekülteket segítő aktivistát ítélnének börtönre Görögországban

Ma kezdődött Görögországban azoknak a civil önkénteseknek a tárgyalása, akik a tengerbe fulladás veszélyének kitett menekülteken segítettek. Seán Binderre, Sarah Mardinira és további 22 társukra akár 25 év börtönbüntetést is kiszabhatnak.

Az Amnesty International felszólította a görög hatóságokat, hogy ejtsék az ellenük felhozott vádakat.

„Nem bűncselekmény a fulladás veszélyének kitett embereken segíteni Európa egyik leghalálosabb tengeri útvonalán és annak partjain. A tárgyalás rámutat, hogyan tesznek meg mindent a görög hatóságok a humanitárius segítségnyújtás visszaszorításáért”

írja Nils Muižnieks, az Amnesty International európai irodájának igazgatója, aki szerint Görögország a humanitárius munkát kriminalizálja ezzel a lépésével. Ráadásul eközben a migránsokat is igyekszik eltántorítani attól, hogy biztonságot keressenek az ország partjainál.

Természetesen eddig sem volt könnyű dolga az Európába érkezőknek: az OLAF nyáron közzétett jelentése szerint az EU határőrsége számos alkalommal szemet hunyt az Égei-tengeren átkelő menedékkérők Törökországba való visszatoloncolása felett. Olyan eset is volt, amikor a görög hatóságok hajókról mentőcsónakokba pakoltak menekülteket, majd magukra hagyták őket az Égei-tengeren.

Most 24 mentő-önkéntest vádolnak illegális migráció elősegítésével, akik 2016 és 2018 között dolgoztak a Leszbosz szigetén működő egészségügyi segítségnyújtással foglalkozó Emergency Response Center International nevű civil szervezetnél. Közülük hárman – Sarah Mardini, Sean Binder és Nassos Karakitsos – már korábban 100 napot börtönben töltöttek emiatt. De vádolják még a civileket kémkedéssel, csalással, pénzmosással, bűnszervezetben való tagsággal és embercsempészettel is. Binder azt mondja, a valóságban azért állítják bíróság elé, mert „vizet oszt és rámosolyog a menedékkérőkre”.

Karolína Babická, a Jogászok Nemzetközi Bizottságának tanácsadója szerint „az eljárás hibái aláássák a vádlottak tisztességes eljáráshoz való jogát” és sajnálatosnak tartja, hogy a görög hatóságok a büntetőjogot arra használják, hogy megregulázzák a humanitárius segítségnyújtással foglalkozó embereket.

A vádlottak által indított mentőakciók egyébként a nemzetközi emberi jog és a görög jogrendszer védelme alá tartoznak. A jogi szakértő annak a jogellenességére is felhívja a figyelmet, hogy Mardinit eltiltják attól, hogy képviselje magát a tárgyalásán, mert nem léphet be Görögorszgába. Maridini maga is menekültként érkezett Leszboszra 2015-ben, és egy évvel később tért vissza hogy hasonló sorsú embereken segítsen. Ő és testvére történetét a Mardini nővérek című Netflix-film dolgozza fel.

Az Amnesty International európai és helyi vezetői egyetértenek Babickával abban, hogy Athén valódi célja büntetőeljárással az, hogy elrettentse az önkénteseket a humanitárius segítségnyújtástól, és minél inkább magukra utalja a menedékkérőket.

Deutsche Welle, ICJ