A legnagyobb reálbércsökkenés jöhet a rendszerváltás óta, legalábbis ez következik a csütörtök este megkötött jövő évi minimálbér-megállapodás és az inflációs előrjelzések összevetéséből – írja a G7.
Mint ismert, csütörtök este létrejött a megállapodás a három munkaadói és három munkavállalói érdekképviselet között a jövő évi minimálbér-emelés mértékéről. Ennek megfelelően a minimálbér 16 százalékkal, 232 ezer forintra nő, a szakmunkásoknak járó garantált bérminimum pedig 14 százalékkal, 296 400 forintra emelkedik.
A megállapodás közel egymillió embert érint tovagyűrűző hatása pedig még ennél is sokkal nagyobb, hiszen a minimum feletti bérek egy része és a minimálbérhez kötött juttatások is ez alapján fognak majd nőni.
Az inflációs kilátások alapján ugyanakkor az várható, hogy a munkavállalók bérének értéke jelentősen csökken majd: az előrejelzések átlaga idénre és jövőre vonatkozóan is 14 százalék körül alakul, de az Egyensúly Intézet csütörtöki friss előrejelzése például már 17,5 százalékos átlagos inflációval számol 2023-ban
Ugyanez az előrejelzés a reálbérek 9,1 százalékos éves csökkenésére számít, ami a legnagyobb reálbércsökkenés lenne a rendszerváltás óta
– hívja fel a figyelmet a G7.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtikár péntek reggel a Kossuth Rádióban arról beszélt „viszonylag gyorsan és könnyen” sikerült megállapodni a munkavállalói és a munkaadói oldallal. Szerinte olyan feltételeiis voltak a szociális partnereknek részéről, amelyek a kormány részéről „nehezen lettek volna teljesíthetőek”.
„A kormány elment a falig, és azt kértük, hogy lehetőség szerint a munkavállalói és a munkaadói oldal is próbálja ezt megtenni. Sikerült, köszönet érte, mert valóban mindenki átérezte a súlyát a döntésnek ” – mondta Czomba, aki szerint „most az is vívmány” a kormány részéről, ha a szociális hozzájárulási adó mértéke nem változik”. Az elmúlt hat évben a cégek által fizetendő szociális hozzájárulási adó mértéke 27-ről 13 százalékra csökkent, ami Czomba szerint az előző hat év bérfejlesztéseinek a motorja volt.
„Nyilván mindenkinek kellett a kiinduló állapotból engednie, és én azt gondolom,hogy a reálbér megtartása, ami célként fogalmazódott meg minimális célként mindkét fél részéről, az ezekben a számokban visszatükröződik” – mondta Czomba, némileg ellentmondva a legfrissebb előrejelzéseknek.
„A mai világban azért garanciát adni bármire nehéz. Bízunk abban, hogy az a számadat, amit mi alapul vettünk, bértárgyalások kapcsán, az az év egészére vonatkoztatva érvényes lesz” – tette hozzá.
Czomba azt is kiemelte: van a megállapodásnak egy pontja, miszerint amennyiben „a gazdasági folyamatok jelentősen eltérnek a következő évben”, akkor fél év után – ha az átlagos infláció mértéke a 18 százalékot meghaladja – a tárgyalófelek újra asztalhoz ülnek, és „megvizsgálják a helyzetet”.
Ehhez kapcsolódóan a Portfolio figyelmeztet, hogy az év közbeni újratárgyalás lehetősége a koronavírus-járványt kísérő válság alatt látott trükknek tűnik: 2021-ben ugyanis indokolt lett volna a gazdasági folyamatok és az infláció alapján az év második felében újratárgyalni a béreket (ahogy az az akkori megállapodásban szerepelt), de ez nem történt meg.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) először hezitált, aláírja-e a megállapodást, mert ők nagyobb emelést szerettek volna. A 24.hu-nak nyilatkozó Zlati Róbert szerint ami a minimálbért és a bérminimumot illeti,
többet érdemeltek és kaphattak volna a magyar dolgozók, mint amennyit a megállapodás rögzített.
A MASZSZ a legoptimálisabbnak azt tartotta volna, ha mindkét legkisebb bér 20 százalékkal emelkedik, de belátták, hogy a bérminimumnál ennek nincs realitása, mivel ma már sokkal több embert érint, mint a minimálbér. Az elnök ezért azt a célt tűzte ki, hogy 40 ezer forinttal emelkedjen a minimálbér és a bérminimum is. Ez nem sikerült, de mivel érezték annak felelősségét, hogy mennyire szükség van a megállapodásra, úgy döntöttek, hogy aláírják a 16, illetve 14 százalékos emelésről szóló a kompromisszumos megállapodást.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, Perlusz László ugyancsak a 24.hu-nak elmondta, örül, hogy a szakszervezetek is egységesen beálltak a bérmegállapodás mögé, amely a megítélése szerint mindegyik félnek komoly kompromisszum volt.
