Peruban országszerte tömegtüntetések törtek ki, miután eltávolították a pozíciójából Pedro Castillo elnököt. A baloldali elnök múlt hét szerdán jelentette be, hogy feloszlatja az ellene szervezkedő Kongresszust, a nap végére azonban letartóztatták, és helyére az alelnökét helyezték.
Az elmúlt napokban Peru számos városában utcára vonultak a tüntetők, és Castillo felmentését, a Kongresszus feloszlatását, új választás kiírását, és egy alkotmányozó gyűlés felállítását követelték.
La situacion en Perú es insostenible. El Pueblo se ha declarado en rebeldía en contra del Gobierno de facto de Dina Boluarte.
El Pueblo pide la liberación de Castillo, convoctaria a nuevas elecciones y la instalación de una Asamblea Constituyente.
¡PERÚ SE HA LEVANTADO! pic.twitter.com/FAT3M6hr8N
— Juan Fran Torres (@JuanfranTorres) December 12, 2022
Egy novemberi közvélemény-kutatás szerint a peruiak 86 százaléka nem támogatja a Kongresszust, tehát a testület elutasítottsága már az elnök eltávolítása előtt jóval nagyobb volt, mint Castillóé (61 százalék). A felmérés szerint a peruiak 87 százaléka szeretett volna új választást kiírni abban az esetben, ha Castillót leváltják.
A demonstrálók számos esetben összetűzésbe kerültek a fegyveres erőkkel, amelyek során legalább 7 tüntető meghalt, és több tucat demonstráló, valamint rendőr megsérült.
In Peru 🇵🇪 protestors started taking police hostage every time a protestor was arrested. Today they met & did a hostage exchange pic.twitter.com/B648I3Ghz3
— Castillo Libertad (@ProtestaBloc) December 11, 2022
A Castillo elleni puccsra válaszul a diákok elfoglalták a Cajamarcai Nemzeti Egyetemet, előrehozott választásokat és politikai reformokat követelve.
Los estudiantes toman la Universidad Nacional de Cajamarca exigiendo adelanto de elecciones generales y reforma política.
Desde la #FEP, nos solidarizamos con los estudiantes que protestan en defensa del Perú. pic.twitter.com/ycI8jlIlBR— Federación de Estudiantes del Perú – FEP (@FEP1916) December 12, 2022
A déli, hegyvidéki Andahuaylas városában a tüntetők egy időre elfoglalták a helyi repülőteret is, hogy megakadályozzák, hogy azt a fegyveres erők használják. Peru harmadik legnagyobb városában, Arequipában is elfoglalták a repteret. Huancavelicában a Legfelsőbb Bíróság épületét, és egy erőművet foglaltak el. Az ország déli részén – ahol kiemelten magas volt a támogatottsága Castillónak – számos utat is lezártak a tüntetők.
People’s uprising taking place right now in #Andahuaylas Peru, after the state kills 2 young protesters yesterday. The cop stations are burning & the airport’s been paralysed. This is how we fight regime change. This is resistance. #Antireportpic.twitter.com/zYxnDLV1t1
— GhostofDurruti (@DurrutiRising) December 12, 2022
Unos 2000 manifestantes han tomado control del aeropuerto en Arequipa y han secuestrado brevemente a un jefe de policia. Continúa la insurgencia obrera, campesina y popular contra el golpe oligarca-patronal en Perú pic.twitter.com/IjLroEZ1Xt
— Jorge Martin (@marxistJorge) December 12, 2022
🇵🇪 Protesters attack the Superior Court of Justice in Huancavelica, Peru.
Demonstrations against the new President degenerate in several cities of the country. The human toll has just climbed to 4 demonstrators killed. pic.twitter.com/FHJ47Ufaoi
— 𝚁𝙰𝙶𝙴 𝙰𝙶𝙰𝙸𝙽𝚂𝚃 𝚃𝙷𝙴 𝚅𝙰𝙲𝙲𝙸𝙽𝙴 (@72powpow) December 13, 2022
December 15-re pedig általános sztrájkot hirdettek az országban, amelyhez több nagy szakszervezet, többek között a tanárok és a mezőgazdasági dolgozók érdekvédelmi szervezete is csatlakozott. A Perui Diákok Szövetsége ugyanerre a napra országos diáksztrájkot jelentett be.
A perui politikai válság
Pedro Castilló 2021-ben lett az ország elnöke, miután a választásokon legyőzte a veterán szélsőjobboldali Keiko Fujimorit. Az őslakos származású baloldali jelölt általános iskolai tanárként kezdte pályafutását a kilencvenes években, országos ismertségre akkor tett szert, amikor az ország pedagógusai sztrájkba kezdtek 2017-ben, és ő az egyik legerősebb pedagógus-szakszervezet elnökeként küzdött az ágazatban dolgozók béreinek emeléséért.
Castillo kampánya során a vidéken tomboló szegénység felszámolását tűzte ki célul, amelyet erős szövetségben érte volna el a szakszervezetekkel és a földjeiket védő parasztmozgalmakkal (rondas campesinas).
Kormányzása alatt azonban több alkalommal is engedményekre kényszerült a kongresszust továbbra is uraló fujimorista jobboldal, a munkáltatókat összefogó szervezet (CONFIEP), a hadsereg, valamint a bányászati multik nyomására. A nyomásgyakorlásaik hatására Castillo minisztereket, kancellárokat és más tisztviselőket is leváltott hivatali ideje alatt. Ezen engedmények viszont csak tovább szűkítették a politikai mozgásterét, amely miatt csak néhány választási ígéretét tudta betartani. Mindemellett a párt, amelynek jelöltje volt, a Szabad Peru több esetben a szélsőjobboldallal összefogva tett lépéseket a Kongresszusban az elnök ellen. December 7-én harmadik alkalommal szavazott volna a Kongresszus az elnök elleni vádemelésről.
Castillo ezen körülmények között – amikor már esélye sem volt a programja megvalósítására, és többedszerre akarták eltávolítani a hatalomból – ahelyett, hogy az utcára hívta volna az embereket, hogy támogassák a Kongresszus feloszlatását és új választás kiírását, ahhoz az USA által finanszírozott Amerikai Államok Szervezetéhez (OAS) fordult beavatkozást kérve, amelyet évtizedek óta vádolnak azzal, hogy rendszeresen beavatkozik dél-amerikai államok belpolitikájába, hogy ott az USA által kedveltebb politikai erőket hozza helyzetbe.
Végül szerdán elkeseredett utolsó lépéseként tévés beszédben jelentette be Castillo a Kongresszus feloszlatását, és sürgetett új választásokat, azzal a céllal, hogy ezek a lépések megteremtsék a feltételeket Peru új alkotmányának a kidolgozásához. Szövetségesek híján azonban a Kongresszus egységben megszavazta ellene az alkotmányos vádemelési eljárást, vagyis Castillo hatalomból való eltávolítását, és a nap végére le is tartóztatták az elnököt. Az ország élére a korábbi alelnököt, Dina Boluartét nevezték ki, az új kormányt pedig az OAS és az Egyesült Államok is gyorsan elismerte.
Bár a tüntetések hatására Boluarte bejelentette, hogy mégsem töltené ki Castillo ciklusát, és 2026 helyett már 2024-ben tartana új választásokat, ez egyelőre nem csillapítja a tüntetők haragját. A most utcára vonulók követelései egyértelműek: engedjék szabadon a demokratikusan megválasztott elnököt, oszlassák fel a Kongresszust, és írjanak ki választásokat, hogy olyan politikai vezetést választhassanak, amely kompromisszumok nélkül képes megvalósítani a dolgozókat képviselő programját. Ez természetesen továbbra sem áll majd érdekében a külföldi nagyvállalatoknak, a jobboldalnak, a rendőri vezetésnek, a munkáltatók szövetségének, tehát a perui kapitalizmus képviselőinek, és ez az az alapvető ellentmondás, amely meghatározza majd a perui politikai válság kimenetelét.
