Hiába vezetett becslések szerint legalább hatezer vendégmunkás halálához a stadionok és a világbajnoksághoz szükséges infrastruktúra felépítése, van olyan szakszervezeti szövetség a világon, amely megvédte a katari vébét. A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC), amely történelmi elődjének tekinti az 1864-ben alakult I. Internacionálét, a katari világbajnokságot megelőző munkafeltételek egyik legfőbb védelmezőjévé vált.
Nem volt ez kezdettől fogva így. 2014-ben az ITUC még „lelketlen országnak”, 2015-ben pedig „rabszolgaállamnak” nevezte Katart. Hónapokkal a vébé előtt, 2022 júniusában azonban már sokkal barátibb hangot ütött meg. Sharon Burrow, szakszervezeti főtitkár, Katar munkaügyi minisztériuma által készített videóban méltatta a munkakörülményeket:
„Azok az emberek, akik az országon kívülről támadják Katart a munkatörvényei miatt, azt ajánljuk, menjenek oda és bizonyosodjanak meg maguk.”
„A dolgozóknak igazságot szolgáltatnak Katarban.”
„Azt tanácsolom a szurkolóknak, hogy menjenek el a világbajnokságra és érezzék jól magukat.”
Pár hónappal e kijelentések után több ezer munkást lakoltattak ki Katarban otthonukból, hogy helyet adjanak a szurkolóknak. Egyes lakóknak csupán két órát adtak, hogy hagyják el otthonaikat.
Pedig közvetlen azután, hogy 2010-ben korrupciós botrányok közepette Katarnak ítélte a rendezés jogát a FIFA, az ITUC még azért lobbizott, hogy jobb munkakörülmények között épüljön a focivébé. Ennek jegyében 2014 júniusában a szakszervezeti szövetség panaszt tett az ENSZ munkaügyi szervénél, az ILO-nál, amelynek hatására az ILO 2016-ban vizsgálóbizottság létrehozásával fenyegette meg Katart, ha nem hajlandó reformokat bevezetni.
Katar hivatalosan együttműködött az ILO-val: 2017-ben az ország egy hároméves technikai együttműködést kötött az ENSZ szervezetével a munkajogi reformok érdekében. Az ország az úgynevezett kafala-rendszer felszámolására is ígéretet tett, aminek keretében a munkáltatók biztosítanak vízumot a vendégmunkásoknak, és amellyel számtalanszor visszaéltek Katarban az útlevél elkobzásával, hogy így kényszerítsék munkára és maradásra az embereket. Katar nagyjából óránkénti 500 forintnak megfelelő minimálbért is bevezetett elvileg.
De a hároméves együttműködés értelmében ezek a reformok csak 2020-ra váltak törvénnyé, amikorra már a vébé legfontosabb épületeit felépítették, s arra sincsen megfelelő bizonyíték, hogy ezeket a törvényeket valóban alkalmazták is.
2022 októberére az ITUC mégis egekig méltatta azt „elképesztő fejlődést”, ami Katarban elvileg végbement a munkajogok tekintetében, a hatezer munkás halálát pedig „mítosznak” nevezte.
Nem tudni pontosan, mi vezethette arra az ITUC-ot, hogy visszavegyen kritikus hangjából. Annyit lehet tudni, hogy egy korábbi munkajoggal kapcsolatos ügy miatt 2018-ban még Akbar Al-Baker, a katari légitársaság vezérigazgatója perelte az ITUC főtitkárát, Sharon Burrow-t.
Ezenkívül egy svájci nyomozócsoport megállapította, hogy Katar széles körű és hosszú ideig tartó titkosszolgálati műveletet folytatott a FIFA tisztviselői ellen. A katari állam milliókat fizetett egy amerikai magáncégnek, a Global Risk Advisorsnak, hogy kémkedjen a kritikusok után. 2015 végén kibertámadás érte az ITUC-t is, melynek során lemásolták a főtitkár akkori médiaszóvivőjének e-mail fiókját, és a szakszervezet megváltoztatott e-mailjei megjelentek a médiában. A támadás „a Global Risk Advisors ujjlenyomatát viselte” – közölte a svájci nyomozócsoport. A hackerek egy hálózatot is feltérképeztek, amely részletezi az ITUC-alkalmazottak kapcsolatait és a FIFA-val való kapcsolatukat.
