Szerdán kormányinfó keretében állt az újságírók elé Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő hű társa, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter társaságában, hogy a kormány aktuális döntéseiről, valamint a sajtó képviselői által fontosnak talált témákról számoljon be.

Volt is miről, hisz ahogy a tél, úgy az uniós helyreállítási alap folyósításáról szóló döntés határideje is vészesen közeleg.

A kormány pedig – állítása szerint – mindkettőre igyekszik a tőle telhető legjobb módon felkészülni, míg kritikusai szerint a november 19-i határidőre kérdéses, hogy tud-e az uniós források folyósítását biztosító vállalásokat tenni. Noha ez az érvelés nehezen elfogadható, a kormány ezen források folyósításához kötötte többek között a pedagógusokat megillető béremelések foganatosítását is.

A kormányinfó élőben lehetett követhetni a Magyar Televízió 1-es csatornáján, az alább pedig a legfontosabb részletekről számolunk be szöveges formában.

Itt az árstop a tojásra és a krumplira, de marad a többi is

Gulyás Gergely miniszter bejelentette: miután az élelmiszerek jelentősen drágultak, újabb két termékre terjeszti ki a termék az árstopok rendszerét:

a friss tojás és az étkezési burgonya esetében a bruttó kiskereskedelmi ár a 2022. szeptember 30-án alkalmazott kiskereskedelmi árnál nem lehet magasabb. A további árstopok is maradnak, egyelőre év végéig.

A hatósági áras burgonya pontos típusáról egyelőre nincs bővebb információ.

A 24.hu kérdésére válaszolva Gulyás Gergely elmondta: azért a krumpli és a tojás „nyerte” az újabb árstopokat, mert a kormány megítélése szerint ezen termékek esetén a legkisebb a valószínűsége, hogy jelentős termékhiányt generálna a rögzített ár.

A miniszter arról is beszámolt, hogy az eddigi élelmiszerárstopok mellett fenntartják a benzinárstopot a lakossági fogyasztók számára, valamint a kkv-k számára a kamatstopot is.

Arra a felvetésre, hogy az ársapkák áruhiányt okoznak, Gulyás elmondta, ez nem számít országos problémának. Amennyiben egy-egy üzletben mégis ilyet tapasztalnak, a hatóságok bírságot szabnak ki, és a kereskedelmi egységektől elvárják, hogy olyan mennyiségben álljanak rendelkezésre az egyes termékek, amit az előző évek forgalma indokol.

Az Index kérdése nyomán derült ki, hogy a kistelepülések bolthálózatai számára valamilyen mértékű támogatást szándékozik adni a kormány, hogy ezzel ellensúlyozza az üzletek árstopból adódó veszteségét. Részleteket nem árult el Gulyás, de azt mondta, hétfőn Gyopáros Alpár kormánybiztos fog ezzel kapcsolatos bejelentést tenni.

A kormány emellett továbbra is elkötelezett a rezsicsökkentés mellett, és december 31-ig döntenek a rezsiárakról. Ennek része, hogy a rendszerhasználati díj emelkedését nem terhelik a lakossági fogyasztókra a jövő évben sem. A rendszerhasználati díj egyébként a megújulók többletterhelése miatt növekszik a miniszter szerint – ami miatt magasabb áron tudunk energiát vásárolni.

Gulyás nem tudta pontosan megmondani, hogy az eddigi számlák alapján hány háztartás lépte túl az átlagfogyasztást, de szerinte „jól számolt a kormány”, és „egynegyed-háromnegyedközeli” a határt túllépő, illetve az alatta maradók aránya.

Az ATV újságírója felidézte, hogy a holland tőzsdén a gázárak az augusztusi 350 euróhoz képest most 120-ra csökkentek, és azt kérdezte Gulyás Gergelytől, hogy ez mikor fog tükröződni a magyar emberek számláin. A miniszter erre azzal felelt, hogy bár augusztushoz képest tényleg mérséklődött, ma is nagyon magas a gáz ára, és december 31-ig mindenképpen az augusztustól meghatározott árak maradnak. Gulyás szerint a kormány szeretné, ha jövőre olcsóbb lehetne a gáz, de erre ma „senki nem tud ígéretet tenni”.

Arra vonatkozóan hogy nem minden kisbenzinkút kapta meg az elvileg neki járó támogatásokat, Gulyás elmondta: a szabályozás rögzíti, kinek jár és kinek nem, aki pedig az előbbi kategóriába tartozik, az mindenképp megkapja a jussát.

Arról pedig, hogy a benzin piaci ára miért magasabb, mint a környező országokban, a Shellt, az OMV-t, és a MOL-t érdemes megkérdezni a miniszter szerint.

A válság tovább pörög, a gyármentő program viszont nem

A miniszter azt is elárulta, a kormány egyelőre nem szándékozik bővíteni a gyárementő program villámgyorsan kimerített keretét.

Ellenben azoktól az erőművektől, amelyektől a kiegyenlítő energiát vásároljuk, és amelyek egyébként is komoly nyereségre tesznek szert az energiaárak emelkedése miatt, extraprofit adót fog elvonni a kormány. Ezek azok az erőművek, melyek viszonylag olcsón tudnak termelni, ellenben drágán adják el az energiát a hálózatnak.

A kormány elfogadja a jegybank becslését, és legalább 13,5 százalékos, de inkább e feletti, 14 százalék körüli átlagos éves inflációt vár év végre (ez pillanatnyilag 12,7 százalék).

És az látszik, hogy az árstop ellenére is gyorsul. A miniszter szerint az árstopok ugyan lassítják az inflációt – a kormány várakozásai szerint a most bevezetettek 0,1; 0,2 százalékkal – de alapvetően nem ez a legnagyobb hasznuk, hanem, hogy alapvető élelmiszereket meg lehet vásárolni rögzített áron, és az a legfontosabb, hogy van akiknek nagy segítség ez.

A kormány szerint az infláció az energiaárakkal áll kapcsolatban – vagyis azt fizetjük meg, hogy az előállítási díjak, a szállítási díjak növekedtek, ennek köszönhető a robbanásszerű áremelkedés.

Áfacsökkentést mindezek ellenére egyelőre nem tervez a kormány.

A miniszter elmondta, hogy bár előállhatna olyan helyzet, amelyben az infláció miatt jelentős többletbevétele keletkezik az államnak az általános forgalmi adóból, de Gulyás szerint ez most azért nem áll fent, mert sok többletkiadás is keletkezik, példaként a nyugdíjakat és az energia beszerzési árát hozta.

Marad a bő évtizede 28 500 forintos nyugdíjminimum, a háziorvosi rendszert ellenben átalakítják

Az „öregségi nyugdíjminimum” egyébként épp azért lett „szociális vetítési alap”, mert a kormány kifejezőbb nevet keresett neki. Gulyás Gergely szerint nem valószínű, hogy a szakma és civilek követelésének megfelelően növekedjen a több mint tíz éve 28 ezer forintos összeg.

Gulyás Gergely továbbá nem javasolja, hogy a Népszavából tájékozódjunk az egészségügyi tervekről. (A lap információi szerint a jövőben országosan 81 járásnak lenne 102 ügyeleti központja a mostani csaknem 300 helyett például – a szerk.).  Az ügyeleti ellátásban van Hajdú-Biharban egy „pilotprojekt” a miniszter szerint, ami „beváltotta a hozzá fűzött reményeket” és az képezi az alapját majd a háziorvosi reformnak, amely néhány napon belül ismert is lesz, de Gulyás azt mondta teljesen más javaslat kerül majd nyilvánosságra, mint ami a Népszavában megjelent.

Nagyon emelné a kormány a pedagógusok béreit, csak jönne már az a fránya uniós pénz

Mint kiderült, a kormány számításai szerint 120 milliárd forintot kellene fordítani a pedagógusok béremelésére 2025-ig, hogy a diplomás minimálbér 80%-át elérje a bérük, ami 777 ezer forintot jelent.

Gulyás elmondta, hogy a pedagógusok béréről egyeztettek az Európai Bizottsággal az Uniós forrásokkal kapcsolatban, és a miniszter szerint egyetértenek abban, hogy emelni kell őket. Elmondta azt is, hogy a pedagógusok bérének kincstári átlaga 440 ezer forint, amiben benne van a bér, a pótlékok, és a túlórák. Véleménye szerint két év alatt a bérek szinte duplájára emelése egy válság sújtotta időszakban komoly teljesítmény, hovatovább példátlan.

Gulyás állítja, hogy ennyire képesek, ha meg tudnak állapodni – majd arra hivatkozott, hogy a költségvetés egyensúlyát fenn kell tartani, ahogy a rezsicsökkentést is. Arra nem hivatkozott, hogy mi minden más célra fordítottak költségvetési forrásokat.

Ez nem azt jelenti, hogy csak uniós forrásból akarják fenntartani a pedagógusokat, Gulyás szerint a magyar állam nagyjából a béremelésének költségének felét fizetné, 2025-től pedig az összes költséget magára vállalná.

Arra, hogy azt a bizonyos felet miért nem fizeti ki rögtön a kormány, Gulyás nem tudott értelmezhető választ adni.

A Telex kérdésére – amely a pedagógusok aktuális megélhetési problémáit és elvándorlási hajlandóságukat pedzegette – Gulyás miniszter azt mondta,

„nagyon nagy mértékben megoldja a tanárok jelenlegi követeléseit”

a kormány által ajánlott béremelés, de azt már nem mondta ki, hogy az elvándorlást és a megélhetési problémákat is megoldaná. A miniszter arról beszélt, hogy „saját sikerei áldozata a kormány”, a 2012-es „történelmi” bérmegállapodás a tanárokkal azért inflálódott el, mert akkora mértékben nőttek az elmúlt években a piaci szektorban és néhány állami szektorban a bérek.

Arra a kérdésre, hogy a közalkalmazotti jogállás változhat-e, azt válaszolta hogy a szaktárcának lehet ilyen javaslata, és ha lesz ilyen előterjesztés, a kormány megvitatja. Gulyás azt állítja, hogy szerinte nincs még ilyen javaslat.

A pedagógusok egyik követelését képező óraszámcsökkentéssel kapcsolatban pedig elmondta hogy el lehet gondolkodni rajta, és bár a kormány nem zárkózik el ettől elvi alapon, de a miniszter úgy véli, jelenleg semmi mást nem tudnak megoldani addig, amíg a fizetést mint leghangsúlyosabb követelést meg nem oldják.

A fentiekkel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a jelenlegi áldatlan állapotokat a kormány intézkedéseinek köszönhetjük – erről viszont nem beszélt a miniszter.

Arról sem beszélt, hogy ha szeretnének megállapodni a pedagógusokkal és emelni a béreiket, miért veszi semmibe a kormány a pedagógusok szakszervezeteit, amiket egyébként rendszeresen lesajnál és ócsárol a kormány és tagjai.

Az egyházi iskolák tegnapi budapesti tüntetésére pedig úgy reagált Gulyás: mindenkinek joga van alkotmányos keretek között véleményt nyilvánítani, itt is ez történt.

A Napi.hu felvetette, hogy készülnek-e szolgálati lakások a pedagógusok számára. Gulyás elmondta, hogy a Magyar Falu programban készülnek szolgálati lakások, illetve a jövő évi lakástámogatási rendszer kialakítása zajlik, és ez utóbbi akár képezheti részét a pedagógusokkal való megegyezésnek is, de konkrét tervei nincsenek erre vonatkozóan a kormánynak, és 1-2 hónapon belül nem is lesznek.

Gulyás arról is beszámolt, hogy olyan rövid ideje tart a fűtési szezon, és olyan enyhe egyelőre az idei ősz, hogy nem lehet érdemi következtetéseket levonni az állami intézményekben – így az iskolákban – bevezetett energiaspórolás sikerességét illetően.

Kompromisszumokra törekszik a kormány az Unióval

A helyreállítási alap pénzeihez való hozzájutás érdekében Magyarország hajlandó az igazságszolgáltatás rendszerén belül változtatásokat végrehajtani, noha a kormány megítélése szerint a Bizottság ezen a téren támasztott aggályai alaptalanok – mondta Gulyás. A miniszter arról tájékoztatott,  nem alapvető szervezeti változtatásokról van szó, hanem az egyes bírói szervek közti hatáskörök megosztásában lehetnek módosítások.

Gulyás szerint egyébként teljesen függetlenek tőlük a bíróságok, nem politikai alapon működnek, és nekik csak az az érdekünk, hogy jól működő igazságszolgáltatás legyen az országban – majd savazta kicsit az Országos Bírói Tanácsot, amiért tagjaik az USA követségének alkalmazottaival tárgyaltak.

Gulyás megerősítette, hogy November 22. a határidő, hogy eldőljön, megkapja-e Magyarország a helyreállítási alap forrásait – egyéb Uniós forrásokkal kapcsolatos döntések pedig december 6-ig fognak születni.

A kormány egyébként a békülékeny hangok mellett oda is szúrt az Uniónak, miszerint továbbra is úgy gondolja, hogy a szankciók jobban fájnak Oroszországnak, mint Európának. Ezért továbbra is kiállnak amellett, hogy a szankciók ne érintsék a gázellátást, semmiképp ne az energetika területén történjenek.

Segítünk Ukrajnának, csak nem úgy

Azt ATV kérdésére Gulyás Gergely elmondta, hogy a kormány igent mondott arra, hogy anyagilag támogassa az Unió Ukrajnát,

de a közös uniós hitelfelvételt 2020-ban, a helyreállítási alap esetén sem támogatták eleinte, mert úgy gondolták, hogy „ez egy olyan pontja az integrációnak, amibe veszélyes belemenni”. Akkor egyszeri alkalommal a kormány mégis belement a közös hitelfelvételbe, de elvi síkon akkor sem értett egyet vele, így most sem támogatja.

A svéd és finn NATO-csatlakozással kapcsolatban Gulyás elmondta, majd az uniós forrásokról való megegyezés után fogják ratifikálni. Azt ugyanakkor tagadta, hogy ezzel nyomást gyakorolna a kormány az Európai Bizottságra.