Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Lex megdöglesz”, tanárbérek, energia- és ivóvízválság – Orbánt kérdezték az ellenzéki képviselők a Parlamentben

Orbán Viktor miniszterelnököt kérdezték az ellenzéki pártok képviselői a parlamentben.

Rezsikérdés és pedagógus-béremelés

Arató Gergely nyitotta az azonnali kérdések óráját az országgyűlésben. Ha van orosz gáz, van rezsicsökkentés – mondta a DK képviselője, aki szerint választási hazugságnak bizonyult, hogy marad a rezsicsökkentés. Brutális áram- és gázáremelést szabtak ki a nyár folyamán – mindeközben az irányadó holland tőzsdén 350-ről 110 euróra csökkent a gázár. „Ide minden begyűrűzik, csak a jólét nem?”, tette fel a képviselő a kérdést Hofi Gézát idézve, utalva arra, hogy a magyar gázár nem csökkent a harmadára az európai tőzsdék árához igazodva.

Orbán Viktor szerint 2010-ben a magyar családoknak volt a legdrágább a gáz és az áram ára, emlékeztetett a miniszterelnök. Egy Eurostat-tanulmányra hivatkozva azt mondta, 2022-ben 23 EU-s tagállamban emelkedtek az árak, Magyarországot kivéve. A magyar családok nagy része továbbra is a védett kategóriába tartozik és továbbra is meg tudják őket védeni az áremelésektől.

Arató Gergely szerint azonban az Orbán Viktor által hivatkozott adatok csak 2022 első felére vonatkoznak, amelyek nem foglalják magukban a későbbi rezsiemelést. Nem igaz, hogy az emberek többsége máig rezsicsökkentést kap – szögezte le.

A miniszterelnök szerint minden magyar család körülbelül 181 ezer forintot kap a rezsicsökkentés keretein belül. Orbán felemlegette a 13. havi bér és nyugdíj elvételét kormányon, és további juttatások elvonását a 2010 előtti időszakban.

A témánál maradva, Bedő Dávid momentumos képviselő azt akarta megtudni, a miniszterelnök mennyi rezsit fizet az ingatlanjai után. Orbán Viktor röviden azt válaszolta: „A feleségem írásban fog válaszolni.”

Bedő a miniszterelnök válaszát szokásos mellébeszélésnek nevezte. Mások pontosan tudják, mennyit fizetnek, mert hónapok óta azt számolgatják, hogyan fogják átvészelni a telet. Egy átlag magyar tudja, mennyit fizet rezsiért, Orbán Viktorral ellentétben – vélekedett a momentumos politikus.

A miniszterelnök válaszul kijelentette: nem tartja fontosnak, hogy személyes kérdésekről beszéljünk. Magyarország miniszterelnöke a törvények szerint rezidenciában is lakhatna, de nem teszi, magánlakásban lakik. Azt ígérte a Momentum képviselőjének, ha kíváncsi, jövő héten elküldi a rezsiszámláját. Az ülést levezető Latorcai János a momentumos képviselő stílusát kifogásolva kétszer is leszögezte: „abban a korban van, amikor még kellő szelídségre van szüksége.”

Harangozó Tamás, az MSZP képviselője kettő kérdést tett fel a miniszterelnöknek. Elsőként felhívta arra a figyelmet, hogy a kormány saját számai alapján január és szeptember között az előre betervezett adóbevételek szerint majdnem 2600 milliárd forint plusz adóbevétel érkezett az államkasszába.

Rétvári Bence államtitkár korábban arról beszélt, hogy 63 milliárd forintba kerülne a béremelés, ebből az összegből azonban nemcsak 40, hanem 400 százalékos tanárbéremelést is ki lehetne hozni – hívta fel rá a figyelmet Harangozó.

Ezután arról beszélt, hogy míg Pakson 12 forintért, a Mátrai Erőműben pedig 24 forintért termelik az áramot, addig a lakosságnak 70 forintos áron, az önkormányzatoknak és cégeknek pedig 250-300 forintért adják el az energiát.

Orbán Viktor válaszában elmondta, hogy minden többletbevétel a rezsivédelmi alapba megy, ezért abból nem tudják finanszírozni jelenleg a tanárbéremelést.

Ezért szerinte, ha nem kapják meg az EU-s pénzt, akkor sokkal lassabban, akár csak hat év alatt, évi 10 százalékos emeléssel tudják biztosítani a magasabb bérezést a pedagógusoknak.

Ezért „akkor tudják a legjobban segíteni a pedagógusokat, ha kiállnak Magyarország mellett Brüsszelben”, hangsúlyozta Orbán. 

Az áramtermelést illetően pedig konkrétan nem adott választ a miniszterelnök, helyette arról beszélt, hogy a zöldenergia a legdrágább Magyarországon, és minél több áramot állítunk elő nap- vagy szélenergiából, annál többet kell tartalékolnunk.

Harangozó viszontválaszában felhívta a figyelmet, hogy Orbán nem válaszolt arra, miért adják sokkal drágábban az áramot, amit a töredékéért termelnek meg Pakson és a Mátrai Erőműben. A tanárfizetésekről pedig azt mondta: ha épülnek a paloták a várban és tudnak magángépekkel utazni, kell hogy legyen fedezet a tanárok béremelésére.

A miniszterelnök ezután elismerte, hogy „valóban, ma elfogadhatatlanul alacsony a tanárok bére”, ragaszkodott azonban hozzá, hogy ezt csak az EU-s források megszerzésével tudják emelni.

„Lex megdöglesz”

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője a szociális törvény módosításáról kérdezte a miniszterelnököt. A módosítás értelmében a szociális ellátás nem az állam, hanem elsősorban az egyén feladata lenne. A múlt heti huszonkét órásra nyújtott parlamenti vitában nem kaptak választ az ellenzéki képviselők arra, hogy mit jelent a gyakorlatban a „lex megdöglesz” (vagyis, hogy aki szegény, az „dögöljön meg”), ezért a miniszterelnöknek teszi fel a kérdést. 

Az ülést vezető Latorcai János elvette Szabótól a szót, majd figyelmeztette, amiért a „megdöglesz” kifejezést használta.

Orbán Viktor szerint kétségkívül voltak olyan tervek a Gyurcsány-kormány programjában, amit Szabó Tímea felvázolt. Elhatárolódott a „megdöglesz” kifejezéstől.

Ami a kérdés érdemi részét illeti, a miniszterelnök azt mondta, a kormány gazdaságpolitikája segély helyett munkát akar adni,

ezért van egymillióval több munkahely Magyarországon 2010 óta, valamint állítása szerin szociális- és gyermekjogi szolgáltatásokra is több pénzt fordítanak.

A Párbeszéd politikusa válaszában arról beszélt: a kérdése nem a munkahelyteremtésre vonatkozott, hanem arra, hogy mi lesz azokkal, akik már nem tudnak dolgozni, ezért a miniszterelnök válasza félrevezető. A miniszterelnök megismételte, hogy az idei költségvetésben háromszor többet szánnak szociális ellátásra.

Tömeges postabezárások

Dudás Róbert, a Jobbik képviselője a Magyar Posta helyzetéről kérdezte a miniszterelnököt. Felemlegette, hogy a kormány kommunikációjával szemben folyamatosan jelentenek be postabezárásokat, legutóbb több száz postahivatal bezárását jelentették be „ideiglenesen”, tavaszig, amit azonban árnyal, hogy ezzel együtt csoportos létszámleépítéseket is bejelentettek.

Dudás szerint, ha a takarékbankok után a posták is bezárnak a kistelepüléseken, az a vidéki pénzügyi ügyintézés végét jelentheti.

A miniszterelnök válaszában arról beszélt, hogy régóta „küszködnek” azzal, hogy veszteséges a posta, az uniós szabályok pedig kizárják, hogy egy veszteséges cégnek támogatást nyújtson az állam – fogalmazott. Ezért a kormány célja, hogy teljeskörűen átalakuljon a posta. Dudás erre azt reagálta, hogy támogatják a posta reformját, de ezt nem lehet annak az árán megtenni, hogy tömegesen zárnak be postákat, és visznek végbe leépítéseket.

Orbán is elismerte: rohad Magyarország vízhálózata

Keresztes László Lóránt, az LMP képviselője arra hívta fel a miniszterelnök figyelmét, hogy a szakmai szervezetek egyetértenek abban, hogy a víziközmű szektor az összeomlás szélén van. „Ma a megtermelt ivóvíz 25 százaléka egyszerűen elfolyik” a vízközmű infrastruktúra állapota miatt – hangsúlyozta.

Keresztes szerint ma a vízrendszerek mindössze 20 százaléka megfelelő minőségű.

Erre az LMP szerint a kormány válasza egyfajta „kényszerállamosítás”, a vízközművek átadására szólították fel az önkormányzatokat, azon városok pedig, amelyek nem akarják átadni a legfontosabb infrastruktúrájukat, a támogatások megvonására számíthatnak szerinte.

„Az ivóvízellátás került veszélybe Magyarországon, mit tesz a kormány a rendezéséért?”– szegezte Keresztes a kérdést a miniszterelnöknek. Orbán Viktor válaszában elismerte, hogy égető problémáról van szó, a vízrendszer helyrehozása szerinte sok ezer milliárd forintba kerül.

Emellett a villamosenergia vezetékek rendszerét is korszerűsíteni kell, hogy alternatív energiaforrásokat is be lehessen táplálni, ez 16 ezer milliárd forintba kerül megközelítőleg.

Hozzátette: ezekre szándék van, pénz nincs.

Szerinte legkorábban 2024-ben tudnak hozzálátni a fejlesztésekhez, és ha az EU-tól nem kapnak erre pénzt, a „pénzpiacokról kell forrásokat” szerezniük, vagyis hitelt kell felvenniük.

Arról is beszélt, hogy a vízközművek átvétele nem „kényszerállamosítás”, ők ugyanis csak a lehetőséget ajánlották fel az önkormányzatoknak. Majd hozzátette, hogy amely önkormányzatok nem adják át az infrastruktúra üzemeltetését, azok kevesebb támogatásra számíthatnak, de erről tárgyalnak jelenleg velük.

Keresztes László Lóránt felhívta a miniszterelnök figyelmét, hogy nincs ennyi idő a vízrendszer modernizálására, a szakma szerint ugyanis a túléléshez is kevés a pénz, ami idén és jövőre van költségvetésben.

Végül arról érdeklődött, hogy hozott-e már döntést a kormány arról, hogy zöld utat kaphat ismét a szélenergia széleskörű használata Magyarországon, ugyanis Palkovics László miniszter szerinte erről beszélt a minap egy eseményen.

Orbán Viktor cáfolta ezt az értesülést, és ismét hangsúlyozta abbéli meggyőződését, hogy a zöld energia a legdrágább energia, mert mellette hagyományos forrásokból ugyanannyi tartalékot kell felhalmozni, amennyit zöld energiából megtermeltek.

Kordás László, a DK képviselője az európai minimálbérről kérdezte a miniszterelnököt, emlékeztetve: két hónapja az Európai Parlament nemrég elfogadott egy olyan irányelvet, ami európai minimálbérnek tekinthető. A volt szakszervezeti vezető adatokkal szemléltette, mennyire elmarad a magyar minimálbér az európai átlagtól. Az EU-s irányelv értelmében a minimálbért két módon határozhatják meg a kormányok: valós fogyasztói kosár alapján; a bruttó mediánbér legalább 60 vagy a bruttó átlagbér legalább 50 százalékában.

Az EU-s irányelv alapján a minimálbér biztosítaná a tisztességes megélhetést, ezért azt kérdezte Kordás László, mikor vezetik be ezt az irányelvet.

A miniszterelnök a múltról beszélt, szerinte 2010 előtt a mai átlagbér alacsonyabb, mint az akkori minimálbér.

Annak híve, hogy a munkaadók és a munkavállalók egyezzenek meg a minimálbérről.

A kormány mindent megtesz azért, hogy ez a két fél meg tudjon állapodni, de az állam nem kíván beavatkozni a magángazdaság dolgába. Végül a miniszterelnök az idei 20 százalékos minimálbér-emelést emlegette.

Kordás László szerint Orbán Viktor nem válaszolt a kérdésre. Az EU-s irányelv alapján 30 ezer forinttal növekedne a nettó minimálbér.

Felelevenítette, hogy a cseh munkaügyi miniszter az irányelvről azt mondta,  reményt ad az emberekben a megélhetési válság idején.

Orbán Viktor válaszul azt emlegette, hogy a Gyurcsány-kormány államtitkára volt Kordás László, és ez a kormány nyolc év alatt 23 500 forinttal emelte a minimálbért. „Mit akar tőlünk?”, zárta rövidre a válaszát a miniszterelnök.