Hol együtt, hol külön emlékeznek meg az ellenzéki pártok az ’56-os forradalomról. Idén az utóbbi történt, és a 2022-es szivárványkoalíció pártjai olykor egészen különböző módon közelítették meg 1956 történelmét.

Az MSZP hétvégén tisztújító kongresszust tartott, amin a párt társelnökévé választották Komjáthi Imrét, Kunhalmi Ágnest pedig újraválasztották. A frissen választott vezetők október 23-i közleményében sokszor szerepel a „nemzet” szó és gyakran hivatkoznak Nagy Imrére, akit az akkori hatalom „áldozatának” is neveztek.

A szocialista párt vezetői az oktatás ügyét is „közös nemzeti ügynek” nevezik, és azért kritizálják a NER-t, amiért másokat kitagad a nemzetből. Kunhalmi Ágnes úgy fogalmazott a Nagy Imre szobránál tartott beszédében:

„Nem szabad engedni, hogy kizárjon bennünket egy autoriter rendszer a nemzetből. Nem szabad engedni, hogy kizárjon bennünket egy autoriter rendszer a nemzetből. A nemzetnek mindenki része, az 56-os utcai hősök, akik a szabadságért harcoltak, Nagy Imre ugyanúgy a nemzetünk része, ahogy azok is, akik „ma, tegnap és holnap jobb oktatásért, a felemelkedő nemzet zálogáért, a jó iskoláért küzdenek Magyarországon.”

Tordai Bence és V. Naszályi Márta, a Párbeszéd társelnökei Mansfeld Péter szobránál tartott megemlékezést, és ők is a helyszínhez passzoló beszédeket mondtak. Az I. kerület polgármestere a mai helyzetet az 1956-os évvel összehasonlítva azt mondta, „ma Magyarországon senki nem akar hős lenni, egyszerűen csak normalitást akarunk”. Tordai Bence a Kálvin téri tanártüntetésen való részvételre buzdított és az ’56-os pesti srácokhoz hasonlította a ma tüntető tömegeket:

„…amikor a saját életüket, saját életüket, tanáraik életét és tanáraik sorsát kell megvédeni, akkor ma is kint vannak az utcán. Ma is ezek a pesti, budai és vidéki srácok azok a hősök.”

Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke videóüzenetben foglalta össze, mit tart ’56 lényegének:

„1956. október 23-án a legkülönfélébb emberek találtak egymásra a kommunizmus hazugságainak elutasításában. Az első forradalmi tett, a szabadságharc első lépése annak kimondása volt: nem akarunk tovább hazugságban élni.”

Gyurcsány Ferenc a forradalom sokszínűségét emelte ki:

„1956 egy van, de ez az egy nekünk magyaroknak sok arcát mutatja meg, és ezt természetesnek gondolom. Van, aki Nagy Imre szemüvegén keresztül tekint vissza a felszabadító majd véres napokra, van, aki inkább Mindszenty Józsefhez igazítja iránytűjét. Valószínűleg így van ez rendjén.”

A Mi Hazánk megemlékezésén Novák Előd a „kommunista luxusnyugdíjak” ellen tiltakozott és a rendszerváltásra utalva azt mondta, „kimentek a tankok, de bejöttek a bankok”. A Jobbik az évforduló alkalmából a szovjet emlékmű eltávolítását kezdeményezte az Országgyűlésben.

A munkástanácsokról senki nem beszélt.