A Belügyminisztériumban átadott levél szövege:

„Tisztelt Pintér Sándor miniszter úr, tisztelt Maruzsa Zoltán államtitkár úr, tisztelt Hajnal Gabriella elnökasszony!

A budapesti, VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban a polgári engedetlenségnek betudott okból eddig történt és még adminisztratíve várható tanárelbocsátások minden bizonnyal – és a tankerület vezetője által is elmondottan – felsőbb utasításra történtek.

Minden bizonnyal ez önökön, címzetteken keresztül, illetve önök által történt. Egyértelműen ki kívánjuk fejezni jelen levelünkkel azt, hogy a döntést elfogadni nem tudjuk, visszautasítjuk, és annak mielőbbi jóvátételét, azaz a tanárok mielőbbi eredeti állásába visszahelyezését kérjük. Számunkra elsősorban ők tanárok és emberek, és azt pedig hadd mondjuk el, hogy elsősorban nem önmagukért, és nem a saját havi fizetésükért, hanem alapjogokért, hivatásrendjükért, gyermekeinkért, és még inkább távlatilag az oktatás jövőjéért felemelték hangjukat, arcukat adták mindezekért a célokért. Talán nem tartottak meg néhány órát, de nagyon sokat igen. Most már ezt a nagyon sokat sem tarthatják meg, mert ez minden bizonnyal rendészetileg és hatalomgyakorlási szempontból ütközik a vezetéssel. Mi, akik most tiltakozunk, nem pártpolitikai alapon tesszük ezt, nem a hatalmat támadjuk, hanem a tanárainkat védjük, és készek vagyunk értük cselekedni.

Reméljük, hogy ez az elegendő sokaság ehhez, amit most felmutatunk. Amennyiben nem, azon fogunk dolgozni, hogy növekedjünk.

Célunkért készek vagyunk kitartóan szervezkedni, előre bocsátjuk, hogy az ügy érintettjei, a gyermekeink, akik gondolkodó, fiatal felnőttek, ezért őket visszafogni, az életükből, a sorsukról való gondoskodásból kihagyni nem kívánjuk, és valószínűleg nem is tudjuk. Ők sem pártpolitikusok, csak foglalkoznak a jelenükkel és a jövőjükkel. A tanári szakszervezet és civil szervezetek több ismert és érthető követelésével egyetértünk, azokhoz készek vagyunk csatlakozni, amennyiben jelen kérésünket elfogadni nem óhajtják.

Fontos, hogy önök is békével és tisztelettel megértsék: a valós pedagógusi sztrájkjog visszaállításával önök vethetnek véget a polgári engedetlenségnek hívott relatív szabálytalanságoknak. Ezzel a tanáraink újra taníthatnak, és önök sem kényszerülnek további, tanárokat szülőket és gyermekeket félelemben tartó elbocsátásokra. Szóba állhatnának a tanárokkal önök is, nem csak a gyermekeink, ezáltal még esetleges sztrájkra sem volna szükség és az oktatás rendszere közös erővel fejlődhetne. Ezt szeretnénk elérni, és ez első sorban önökön múlik.

Kérjük tehát ismételten a Kölcseyből eltávolított tanárok azonnali hatályú, szankciómentes visszahelyezését állásukba.

Kérjük szíves válaszukat, amelyről a sajtóból és az érintett tanároktól fogunk tudni értesülni.

Tisztelettel”