Több százan tüntettek a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, miután több, a polgári engedetlenségi akciókban részt vevő tanárt kirúgtak az iskolából.

A diákok az iskola épülete előtt gyertyagyújtással, molinókkal, énekléssel és skandálásokkal fejezték ki szolidaritásukat elbocsátott tanáraikkal, és egyet nem értésüket a tankerület döntésével.

A helyszínről élőben közvetítő Mércének az iskolában tanító Törley Katalin elmondta, úgy tudja, őt is elbocsátják azért, mert a tanárok helyzetének a rendezése miatt tiltakozott, de ez biztos csak akkor lesz, amikor kézhez kapja az erről értesítő levelet.

A Tanítanék mozgalom egyik alapítója elmondta, hogy nagyon jól esik neki a diákok támogatása, és azért jött ki, mert a mostani helyzetben szüksége is van erre.

Szereti a munkáját, a tanítványait, és nem tudja, mihez kezd, ha elveszíti az állását, mennyire tud például hitelesen kiállni utána a tanárokért, ha eltérítik a pályáról. A tankerület lépése azonban szerinte fordítva is elsülhet, hiszen ellenállást váltott ki a diák- és tanárközösségben.

Ahogy arról korábbi cikkünkben írtunk, Palya Tamás, a gimnázium tanára azt nyilatkozta, rendkívüli felmentéssel szüntetik meg a munkaviszonyát. Arra hivatkoztak, hogy a korábbi figyelmeztetés ellenére többször részt vett polgári engedetlenségben. Palya szerint szeptember 9. óta három ilyen nap volt, mivel a tiltakozó tanárok heti egy-egy napot jelöltek ki az engedetlenségre. Elmondta a tankerület munkatársainak, hogy nem érzi korrektnek a dolgot, mert ezzel együtt hétvégén is dolgozott, kirándulást szervezett. A felmentés értelmében hétfőtől nem is tarthat órát. Bíróságra fogja vinni az ügyet.

Törley négy kollégájáról tud, akik biztosan megkapták már a felmondásukat. Ő szintén munkaügyi pert tervez, és hétfőn még mindenképp bemegy az iskolába.

A polgári engedetlenség – azaz a nem sztrájk formájában folytatott munkabeszüntetés – eszközéhez azt követően kezdtek fordulni a pedagógusok, hogy 2022 februárjában a kormány egy rendeletben a koronavírus okozta veszélyhelyzetre hivatkozva szabályozta az iskolák sztrájk alatti működését.

Az ugyanebben a szabályozásban szereplő feltételeket aztán májusban már törvényi szinten rögzítette a kormányzat, gyakorlatilag végérvényesen értelmetlenné téve a sztrájkot: sztrájk esetén a tanulóknak minden, a sztrájkkal érintett munkanapon reggel 7 óra és iskolák esetében 16 óra, általános iskola esetében 17 óra, óvodák esetében 18 óra között kötelező szakképzett pedagógus által felügyeletet biztosítani. Kötelező továbbá a tanórák 50 százalékát, az érettségi előtt álló diákok számára pedig a kötelező érettségi tantárgyak 100 százalékát megtartani. A sajátos nevelési igényű diákok számára szintén valamennyi foglalkozást és tanórát meg kell tartani. A tanárok szakmai szervezetei között konszenzus van arról, hogy ezek a rendelkezések gyakorlatilag elvették a pedagógusoktól a sztrájk törvényes gyakorlásának jogát.

2022. szeptember 9-én a tankerületi központok az eddig polgári engedetlenségben részt vett tanároknak névre szóló leveleket küldtek, amelyben arról tájékoztatták, őket, hogy amennyiben ismételten polgári engedetlenséget követnek el, az alapot ad a rendkívüli felmentésre.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a kilátásba helyezett – és a mai fejlemények alapján ténylegesen is alkalmazott – rendkívüli felmentések  nem állnak arányban a kötelezettségszegés mértékével. A szakszervezet úgy véli, a kirúgásokkal a közoktatás minősége még inkább romlani fog, mert lehetetlenné teszi, hogy az intézmény, ezáltal az állam közoktatási feladatellátási kötelezettségének eleget tegyen. „Ha emiatt akár egy tanítási óra is elmarad, a munkáltató ugyancsak jogsértést, sőt, a szakszerű helyettesítés elmaradása esetén a tanulók Alaptörvényben foglalt jogát sértené meg” – olvasható a PDSZ honlapján.

Az idén ősszel az ország számos pontján szervezett polgári engedetlenségi akciók, amelyekről igyekeztünk a Mércén mi is beszámolni, a Civil Közoktatás Platform térképes gyűjtésén itt megtekinthetők.