Hosszú kihagyás után jelentkezett ismét Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorának pénteki adásában. A korábban megszokotthoz képest nem Nagy Katalin, hanem Törőcsik Zsolt kérdezte a miniszterelnököt, elődjénél nem sokkal több rámenősséget tanúsítva az érdemi válaszadás számon kérésében.
A miniszterelnök a műsorban először nyilvánult meg a hazai terhességmegszakításról szóló szabályozás „szívhangrendelet” becenévre hallgató módosításáról, amely ellen több ezren tüntettek szerdán Budapesten. Orbán Viktor annyit mondott az ügyről, hogy Magyarországon olyan, meglehetősen régi (1992-es – a szerk.) és megítélése szerint jó törvény szabályozza az abortuszt, amely nyugvópontra juttatta az abortusszal kapcsolatos vitákat.
„Mereven ellenzek minden abortusztörvény-módosítást” – mondta, majd ezután (noha a műsorvezető kérdésben is szerepelt a Pintér Sándor nevéhez fűződő szigorítás) úgy tett, mintha nem is létezne az elmúlt hetekben nagy felháborodást kiváltó, az abortusztörvény passzusait kiegészítő rendelet, amelynek tartalmáért korábban a Mi Hazánk kampányolt.
„Ráadásul ez nem az az ügy, amivel nekünk most foglalkozni kell, hiszen szankció van, háború van, égben vannak az energiaárak, itt van a dollárbaloldal” –bagetellizálta a témát Orbán, aki még azt is hozzátette: abortusztörvény-módosítást nem tervez a kormány, nem is tartja elképzelhetőnek.
A Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett rendelet értelmében szeptember 15-től csak akkor végezhető terhességmegszakítás, ha a nő rendelkezik olyan orvosi lelettel, amely rögzíti, hogy „egyértelműen azonosítható módon” megmutatták neki „a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt” – vagyis meghallgattatták vele a szívhangját.
Számos egyéb témáról is esett szó a műsorban, az energiár-válság kapcsán hozott kormányintézkedésekről például a miniszterelnök azt mondta, „egyelőre bírja a magyar költségvetés” azt a támogatást, ami a rezsicsökkentésből megmaradt. „Ezt ebben az évben biztosan tudom mondani, hogy ki is gazdálkodtuk, és jó reményeink vannak, hogy ezt a rendszert fönn tudjuk tartani a következő, 2023-as évben is, de ezen még nagyon sokat kell majd dolgozni”.
Arról, hogy az élelmiszerártsopot és a kamatstopot meddig tudja fenntartani a kormány, Orbán nem mondott semmit. A miniszterelnök felsorolta: a kormány indított tűzifaprogramot, barnaszénprogramot, valamint a kkv-k számára támogatási programot is.Mint mondta, a
„nagy, magyar tulajdonban levő gyárakat a kormány bent szeretné tartani a nemzetközi munkamegosztás rendszerében” ,
ezért indul „gyármentő” program is. Ha a munkanélküliség emelkedni kezdene, akkor „azonnal” munkahelyvédelmi akciótervet kell indítani Orbán szerint.
A várhatóan kiigazításra szoruló jövő évi költségvetésről Orbán azt mondta, október végére „talán látja a pénzügyminiszter, hogy hogyan állnak a számok”, és december elején ülhet le a kormány, hogy hogy az energiaár-ingadozás által megkövetelt módosításokat átvezessék.
A bizonytalanságban biztos pont a miniszterelnök szerint, hogy lesz inflációs igazítás a nyugdíjak mértékében – ez novemberben lehet esedékes –, sőt azt is belengette, hogy növekedés esetén ismét kaphatnak nyugdíjprémiumot a nyugdíjasok.
A miniszterelnök kérdésre válaszolva az ellenzék kapcsán is sopánkodott egyet: „Nehéz együttműködni olyan emberekkel, akik valaki másnak kottájából játszanak” – utalt itt Márki-Zay Péter-kampányfinanszírozási ügyére. „Hiba lenne, ha az ellenzékkel való együttműködésre alapozná az ember a politikáját” – mondta Orbán.
A szerdán bejelentett, az Oroszország elleni uniós szankciók elleni kampány részeként indítandó nemzeti konzultációról a miniszterelnök azt mondta: nem mintha ne lenne saját véleménye a szankciókról, de vannak olyan pontok, amikor „konszenzust kell létrehozni az emberekkel”. Hangsúlyozta, az egyetértést nem keresni kell, hanem „meg kell teremteni”. Szerinte azért kell hangot adni a szankciókkal kapcsolatos véleményünknek, mert különben a szankciós felár be fog épülni a gazdaságunkba a következő évekre is.
