Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Sürgős intézkedést kértek a nyugdíjasok, másfél hónapja nem kaptak választ

A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) még augusztus 15-i levelében kérte a miniszterelnök sürgős intézkedését a nyugdíjak értékállandóságának megőrzése, az idősek súlyosbodó gondjainak enyhítése érdekében, továbbá kérte kompetens tárgyalópartner kijelölését a javasolt intézkedések megtárgyalására.

Akkor a NYUSZET -közleménye szerint – csak a Pénzügyminisztériumtól kapott egy semmitmondó választ.  Most, másfél hónappal később újra levélben fordultak Orbán Viktorhoz, mivel „idős társadalom saját erejéből, helyzeténél fogva nem tudja kivédeni az elhibázott gazdaságpolitika következtében egyre súlyosbodó körülményeket.”

A NYUSZET emlékeztet rá, hogy az Eurostat elemzése szerint a 18,6%-os magyar infláció augusztusban az Európai Unió tagországai között – a balti államokat követően – a negyedik legmagasabb volt.

A szervezet közlése szerint

a margarin ára 65,8%-kal,

a kenyéré 57,9%-kal,

a sajté 52,6%-kal,

a száraztésztáé 49,1%-kal,

a sertészsiradéké 44,7%-kal,

a marhahúsé 42,9%-kal,

a vajé 41,3%-kal,

a baromfihúsé 38,8%-kal,

a péksüteményeké 38,5%-kal,

a tojásé 37,5%-kal emelkedett a múlt év azonos időszakához képest.

„Különösen a nyugdíjasok és a többgyermekes családok számára kritikus, hogy az élelmiszerek ára az általános fogyasztói árindex közel kétszeresével, ezen belül az alapvető élelmiszerek ára rendkívüli mértékben, 45%-kal emelkedett”

– fogalmaztak.

A NYUSZET szerint a nyugdíjakat legkésőbb novemberben további 6,1%-kal szükséges korrigálni, valamint közlik, hogy a januári emelés mértékét 15%-ban lehet reálisan megállapítani az áremelkedés dinamikáját illető elemzői konszenzus alapján. Ezeken felül a szervezet szerint a 160 ezer forint alatti nyugdíjakat a fenti emelésen felül további 4%-kal szükséges emelnimert az alacsony jövedelműek fogyasztói kosarában az élelmiszereknek a súlya ezt indokolja.

„A NYUSZET tisztában van azzal, hogy az ország helyzete (az okokat most nem vizsgálva) nehéz és nem csak a nyugdíjasok, hanem más társadalmi csoportok (pedagógusok, egészségügyi szakszemélyzet stb.) is jogosan követelnek a jelenlegihez viszonyítva magasabb jövedelmet. Ám, míg az aktív korosztály képes egyéni túlélési stratégia megvalósítására, addig az idősek (és nagyrészt betegek) erre nem alkalmasak. Ezért tisztelettel ismételten kérjük Miniszterelnök urat, úgyis, mint az Idősek Tanácsa elnökét, hogy a katasztrófahelyzet elkerülése, valamint a lehetőségekkel összeegyeztetett, de a nyugdíjasok számára elfogadható megoldás kidolgozása érdekében a lehető leghamarabb szíveskedjék kompetens tárgyalópartner(eke)t kijelölni a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa és a többi, valós és nagyszámú tagsággal bíró nyugdíjas érdekképviselet számára”

– zárták közleményüket.

Ahogyan arról a Mérce is beszámolt korábban, nem meglepő módon a KSH adatai szerint a nyugdíjasok és az alacsony jövedelmű emberek érzik meg legjobban az élelmiszerárak növekedését. 18,6 százalékos élelmiszer infláció a nyugdíjasokra vetítve még magasabb számot mutat, 19,2 százalékot, az alacsony jövedelmű családok esetében pedig még magasabb, 19,6 százalékos valódi inflációt érzékelnek egy bevásárlás során.

Kétszer is volt mostanság nyugdíjkorrekció, tavaly novemberben egy 1,2 százalékos és egy 3 százalékos idén januárban, így jelenleg az átlagos magyar nyugdíj 165.900 forint.

A Pénzcentrum grafikonja jól szemlélteti viszont, hogy a nyugdíjemelések szinte meg sem kottyantak az inflációnak, jól követhető, hogy hónapról hónapra egyre kevesebb élelmiszert tudnak megvásárolni a nyugdíjasok, legyen szó zsemléről, amiből áprilishoz képest 360 darabbal vagy tojásról, amiből 97 darabbal kevesebbet tudnának most vásárolni a nyugdíjasok.

Címlapkép: MTI / Kovács Attila