A Pénzcentrum összegezte, hogy a rekordmagas, 10 százalékot átlépő infláció milyen hatással van a nyugdíjasok megélhetésére 10 alapvető élelmiszer ára kapcsán.

A KSH szerint az átlagos infláció 10,7 százalék volt májusban, a drágulás 6,5 százalékról indult tavaly októberben, ami júliusban 4,7 százalékra csökkent, azonban tavaly év végén átlépte a drágulás a 7 százalékot, majd februárban a nyolcat, és májusban elérte a két számjegyű, 10 százalékos drágulást, amire 15 éve nem volt példa Magyarországon. Ez azonban csak az átlagos drágulás, vannak olyan termékek, amik lassan a 20 százalékos drágulásnál tartanak.

Az élelmiszerek esetében átlagosan 18,6 inflációról beszélhetünk, ami majdnem az átlag kétszerese. A drágulási rekordot a margarin viszi 41,4 százalékkal, utána következik a kenyér 37,5-tel, a sajt 35,4-gyel, a baromfihús 34,3-mal, a száraztészta 33,3-mal, a tejtermékek 30,3-mal, a tojás 29,9-.cel és végül, de nem utolsó sorban a péksütemények zárják a „csúcstartókat 27,3 százalékkal.

Az idényáras élelmiszerek eközben 12,8 százalékkal drágultak. Az alkoholmentes üdítőitalok 10,  a csokoládé, kakaó és a cukor, 3,9 százalékkal, a szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,4, ezen belül a szeszes italok 8,1%-kal drágultak.

Nem meglepő módon a KSH adatai szerint a nyugdíjasok és az alacsony jövedelmű emberek érzik meg legjobban az élelmiszerárak növekedését. 18,6 százalékos élelmiszer infláció a nyugdíjasokra vetítve még magasabb számot mutat, 19,2 százalékot, az alacsony jövedelmű családok esetében pedig még magasabb, 19,6 százalékos valódi inflációt érzékelnek egy bevásárlás során.

Kétszer is volt mostanság nyugdíjkorrekció, tavaly novemberben egy 1,2 százalékos és egy 3 százalékos idén januárban, így jelenleg az átlagos magyar nyugdíj 165.900 forint.

A Pénzcentrum grafikonja jól szemlélteti, hogy a nyugdíjemelések szinte meg sem kottyantak az inflációnak, jól követhető, hogy hónapról hónapra egyre kevesebb élelmiszert tudnak megvásárolni a nyugdíjasok, legyen szó zsemléről, amiből áprilishoz képest 360 darabbal vagy tojásról, amiből 97 darabbal kevesebbet tudnának most vásárolni a nyugdíjasok.

Egyetlen pozitív tanulság, hogy a húsárak a vártnál jobban teljesítenek, kivételt képez a bontott csirke, amiből 9 kilóval kevesebbet tudtak venni a nyugdíjasok, mint áprilisban. A hatósági árak ellenére a lisztből és a cukorból is kevesebb fér bele a képzeletbeli bevásárlókosárba.

Ha az éves összehasonlítást nézzük akkor sem jobb a helyzet, egy évvel ezelőtt májusban, például zsemlében mérve 1172-vel többet ért akkor a nyugdíj, mint most.

Az infláció a mezőgazdasági termelő árak esetén is kegyetlenül megszaladt, áprilisban átlagosan 45,7 százalékkal magasabbak az árak, mint egy évvel ezelőtt, márciushoz képest pedig 8,3 százalékponttal gyorsult az érnövekedés, írja a Napi.hu.

A növénytermesztési és kertészeti termékek termelői ára 49,3 százalékkal nőtt tavaly április óta, az élőállatok és állatitermékek átlagosan 36,9 százalékkal lettek drágábbak. A legjobban drágult cikkek sorát az olajos növények vezetik 71,7 százalékkal, ezt követik az ipari növények 68,5 százalékkal és a dobogó utolsó fokára a gabonafélék kapaszkodtak fel 64,9 százalékos növekedéssel.