„Károgók” mantrája volt, de mára közhellyé vált: a válságok korát éljük. Alig csitult el az alapvető egészségügyi, gazdasági rendszerek törékenységére rámutató koronavírus járvány, Európában háború tört ki. A világ legnagyobb gabonatermelőinek és fő energiaellátójának háborúja felszínre hozta, és felgyorsította az élelmiszer- és az energiaválságot. A kontinens közel száz éve nem látott, hadigazdaságban szokványos lépéseket fontolgat az energiaellátás területén és több ország maradhat stabil élelmiszerkészletek nélkül.
Az első adás elérhető Lahmacun rádió archívumában, a Spotifyon, a Google Podcasten és az Anchoron.
Alapvető szükségleteink kielégítése már most is napi téma a legtöbb háztartásban is, arról egyelőre kevesebb szó esik, a munkánkat hogyan érinti majd a válság: milyen hullámokat ver az elmúlt években globálisan az ellátási láncok megtörésével, itthon munkaerőhiánnyal küzdő gazdaságban a 2008-as, a teljes bankszektort megrengető válságot előidéző csődhullám?
A Mérce most induló beszélgetéssorozatában, a Korunk Válságaiban a mindennapjainkat hosszú időre befolyásoló válságokat igyekszünk mélyebben megérteni, hogy végül arra is rákérdezzünk, hogyan ágyazódnak be ezek az átalakulások a világ két legnagyobb hatalma, Kína és az Egyesült Államok között folyó, a világ vezető szerepéért folyó küzdelembe.
A Korunk Válságaiban a közbeszédet és a mindennapjainkat leginkább meghatározó kríziseket segítenek a napi híreken túl, térben és időben is szélesebb összefüggések szintjén megérteni a témákat kritikai szempontból megközelítő szakértők:
Energia, Élelmiszer, Munkaerő, Hegemónia, Pénzügy
Ezt az öt témakört járjuk körbe a Lahmacun rádión futó és a Fordulat folyóirat közreműködésével létrejött beszélgetésekben, amik a Lahmacun rádión hétfőnként 14:00 órakor kerülnek műsorra.
Az adások Lahmacun archívumában, és a Mérce Spotify, a Google Podcast és Anchor csatornáin visszahallgathatóak. Iratkozzatok fel!
Az első adásban az energiaválság témáját jártuk körbe Fabók Mártonnal, a Szolidáris Gazdaság Központ tagjával. A szakértő a jelenlegi válság kialakulása mögött az egyik legfontosabb tényezőnek az európai energiapiacokon lejátszódó financializációs és piacosítási folyamatokat tartja.
A kétezres években az addigi nagy állami cégek helyét átvették a kisebb, egymással versengő kereskedők – és létrejött a ma ismert napi szintű energiakereskedés rendszere is. Ebben a folyamatban mind az áram, mind a gáz egyre inkább piaci termékekké váltak, amivel a termelők és az energiacégek egymással kereskednek tőzsdei körülmények között.
Immár nem a hosszú távú, biztonságot jelentő szerződések, hanem a napi árfolyamok határozzák meg azt, hogy mennyibe kerül a fűtés vagy a világítás: az ebből adódó sérülékenység ütközik ki a háborúval jelentkező ellátási válságban. Ehhez jön még hozzá az is, hogy az áram- és gázipari „termékek”, a világpiac sok más jószágához hasonlóan egyre komplexebbé váltak – már nem a szomszéd erőmű árama jön a konnektorból, hanem sokkal messzebbről áttételesebben érkezik házhoz az energia. Egy összetettebb rendszer pedig több ponton tud meghibásodni.
A szakértő rövid összefoglalója is jól mutatja,
a válságot nem a háború okozza, az kódolva volt a sérülékeny rendszerben.
Fabók Mártonnal a válságkezelés legégetőbb kérdéseitől jutottunk el a rendszerproblémák vázolásáig, és a megkerülhetetlen közösségi megoldásokig.
Fontos megjegyeznünk, hogy a beszélgetést a rezsicsökkentés eddig ismert rendszerének megváltoztatása előtt vettük fel.
- Hogyan tudjuk túlélni a jelenlegi krízist, és felkészülni a következőkre? Milyen lehetőségeink vannak egy ellenállóbb, és az emberi igényekhez jobban igazodóenergiaellátási rendszer kiépítésére?
- Milyen szerepet játszhat az EU a mostani és a jövőbeni válságok kezelésében azzal, hogy a piacosítás hibáinak felismerése után a zöldítés felé fordul?
- A Szolidáris Gazdaság Központ háromrészes cikksorozata kapcsán a magyarországi napelem boom-ról is beszéltünk, vagyis arról, hogy hogyan talált egymásra itthon a NER logikája és a zöld energia?
- Vendégünk az egyik első magyarországi energiaközösség alapítójaként arról is beszélt, hogy miként válhatnak az energiaközösségek a kiszolgáltatottság és a sérülékeny rendszerek alternatívájává?
