A chilei választók a vasárnap tartott népszavazáson nagy többséggel, 62:38 arányban elutasították az új alkotmány tervezetét, írja a CNN.
A 154 tagú, többségében független politikusokból álló chilei alkotmányozó gyűlés egy éven keresztül dolgozott azon a javaslaton, amelynek az lett volna a célja, hogy felváltsa az Augusto Pinochet jobboldali katonai diktatúrája idején elfogadott, a neoliberális gazdaságpolitikát támogató alkotmányt.
A népszavazás – amelyen minden 18 évnél idősebb állampolgárnak kötelezően részt kellett vegyen – eredménye azonban azt jelenti, hogy a régi alkotmány marad hatályban.
Ximena Rincón szenátor, az elutasító kampány egyik vezetője „egyértelműnek és határozottnak” nevezte a győzelmet, és új alkotmányozó gyűlés összehívására szólított fel.
A népszavazás estéjén megszólalt az ország 36 éves elnöke, Gabriel Boric is, aki elmondta, hogy az elmúlt év során elkötelezte magát amellett, hogy a kongresszussal és a civil társadalommal együtt kidolgozzák az új alkotmányt.
„Ma a chilei nép beszélt, mégpedig hangosan és világosan nyilvánult meg”
– mondta el a tavaly decemberben megválasztott Boric.
„Két üzenetet küldött nekünk. Az első, hogy szeretik és értékelik a demokráciájukat. A második, hogy a chilei nép nem volt elégedett a javasolt alkotmánnyal, és ezért úgy döntött, hogy az urnáknál egyértelműen elutasítja a tervezetet.”
Az elnök egyúttal megerősítette, hogy hétfő reggel találkozik a politikai pártok vezetőivel és a kongresszus mindkét kamarájával.
Az új alkotmány elfogadása nemcsak a Pinochet-érával való szakítást jelentette volna, de fontos győzelmet is az immár másfél évtizede recsegő-ropogó neoliberális hegemónia elleni globális küzdelemben is – írta a Mérce a népszavazást megelőzően.
A 388 cikket tartalmazó alkotmánytervezet azért született, hogy egy igazságosabb, egyenlőbb társadalom alapköveként szolgáljon. Ezt szolgálta az is, hogy az alkotmányozó gyűlés tagjait is népszavazással választották ki.
A tervezet célja az volt, hogy az emberek érdekeit és szükségleteit helyezze előtérbe a tőke profitjával szemben, emellett pedig garantálta a kisebbségi és/vagy korábban kirekesztett, elnyomott csoportok (pl. őslakosság, nők) jogait, s fokozottabb védelmet kínált a környezetkárosító beruházásokkal szemben. Sokan az ökológiára vonatkozó megállapításai miatt a világ első „környezeti alkotmányaként” szóltak róla.
Az alkotmányozó gyűlés munkáját az utóbbi hónapokban több kritika érte. Így sokan nehezményezték, hogy az alkotmány újításait nem kommunikálták megfelelően a társadalom felé. A bírálatok nagyobb része azonban különböző jobboldali politikai csoportoktól érkezett, amelyek az alkotmányozást kívánták ellehetetleníteni azzal, hogy sokszor valótlan információkat közöltek az alkotmány tervezetéről, s ezekkel támadták az alkotmányozó gyűlést.
Ezek közt szerepelt a Jeff Bezos tulajdonában lévő Washington Post is, amely „woke alkotmányként” aposztrofálta az új alkotmányt. A lap hétfőn szerkesztőségi véleménycikkben közölte, hogy az alkotmányjavaslatot újra kell írni.
Árulkodó, hogy az írás első pár bekezdése arról szól, hogy Chile bír a világ lítiumforrásainak jelentős részével, az Egyesült Államok ipara pedig nagyban támaszkodik e ritka földfémre.
