Idén október másodikán zajlik majd Brazíliában az elnökválasztás első fordulója, amelynek két legerősebb jelöltje, a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro és a szocialista Luiz Inácio da Silva („Lula”) is kampányol az Amazonas esőerdőinek védelmével, és a klímaváltozás elleni harccal.
A 212 millió lakosú dél-amerikai ország a világ hatodik legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátója, és az Amazonas nagy részének otthona, ahol az elmúlt négy évben az erdőirtások és a szélsőséges erdőtüzek száma nőtt.
A jelenlegi elnök, Bolsonaro programja zöld kötvények és szén-dioxid-kibocsátási kreditek felhasználását javasolja a kibocsátáscsökkentés finanszírozására, valamint 6000 tűzoltó felvételét a szélsőséges erdőtüzek megfékezésére.
A dokumentum szerint igyekszik majd felgyorsítani a „kibocsátás csökkentésére irányuló intézkedéseket”, és hozzáteszi, hogy Brazília „az éghajlati megoldások szolgáltatója lehet, és világelsőnek számíthat a globális zöld ellátási láncban”.
Mindezt némileg kétkedve fogadják azok a civilek, akik az elmúlt évek során nyomon követték a Bolsonaro elnöksége alatti erdőirtásokat, és az agrártőke folyamatos pozícióba hozását – az erdők kárára, hogy az ország gazdasága szempontjából fontos exportcikkeket, vagyis fát, marhát és mezőgazdasági terményeket tudjanak termelni.
Az erdők tápanyagban gazdag talaja nagy terméshozamokat tesz lehetővé, és mivel gyakorlatilag végtelennek tűnik a termőföld utánpótlása, a gazdák a kormány félrenézése mellett nyakló nélkül pusztítják a Föld ökoszisztémája számára nélkülözhetetlen, nagy mennyiségű szén-dioxidot elnyelő amazóniai esőerdőt.
Mindez az élővilág pusztulása mellett az őslakos népekre is igen negatív hatással van, tekintve hogy a gazdálkodók elüldözik őket élőhelyükről – már amennyiben nem dolgoztatják őket rabszolgaként az ültetvényeken, vagy nem ölik meg őket amennyiben ellenállnak.
Marcio Astrini, a klímavédelemmel foglalkozó brazil szervezet, az Observatório do Clima vezetője szerint a jelenlegi elnök szavait lehetetlenség komolyan venni. Bolsonaro alatt ugyanis az erdőirtások aránya 12 éves csúcsra nőtt, az erről beszámoló brazil űrhivatali vezetőt pedig simán kirúgta, ahogyan arról annak idején a Mérce is beszámolt.
Lula 2003-2011 közötti elnökként pozitívabb természetvédelmi eredményeket ért el, de megválasztása esetén azzal a kihívással kell szembenéznie, hogy vissza kell vonnia Bolsonaro néhány jogszabályát – mondta Cynthia Suassuna, az Unicap éghajlat-politikai kutatója. Ilyen például a „földrablási” törvényjavaslat, amely legitimálja az Amazonas esőerdőit marhatelepek vagy szójaültetvények céljára kiirtó földfoglalókat, és amely átment a parlament alsóházán, és a kormány prioritási listáján szerepel, hogy a választások előtt a szenátusban is megszavazzák.
A volt elnök programjában szerepel a Bolsonaro elnöksége alatt meggyengült környezetvédelmi intézmények megerősítése, „zöld” mezőgazdasági hitelek nyújtása és a Párizsi Megállapodás brazil céljainak teljesítése.
A fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatban Lula – Bolsonaróhoz hasonlóan – a termelés növelését támogatja. Tervében a „pre-salt”, a Brazília partjai közelében található kiváló minőségű kőolaj bőséges tartalékának kinyerését szorgalmazza.
