Részletes oktatási adatokat tett közzé a KSH a tavaly 2021/2022-es tanévről, amelyből kiderül, mindössze 6százalék volt a 30 év alatti tanárok aránya a köznevelési intézményekben – írja a Népszava. Az adatokból látszik az is, hogy európai viszonylatban rosszul állunk a korai iskolaelhagyók és a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok arányában is.

A Statisztikai Hivatal számai szerint az általános iskolákban dolgozó pedagógusok körében mindössze 6 százalék volt a 30 évesnél fiatalabbak aránya (4552 fő a 74,5 ezres összlétszámból). Ez fele a legalább 60. életévüket is betöltőknek, akik a tanárok 11,8 százalékát tették ki. A pedagógusok relatív többsége, 48 százaléka 50 éves vagy annál is idősebb, legtöbben, 13,6 ezren 55-59 év közöttiek.

Amint arról a hét elején beszámoltunk, a kormány azzal tervezi megoldani az óriási szakemberhiányt, hogy a nyugdíjas tanároknak igyekszik visszacsábítani a közoktatásba. Gulyás Gergely indoklása szerint a pedagógus utánpótlást szeretnék a nyugdíj melletti közalkalmazotti jogviszony szabályainak enyhítésével megoldani. A szakma elöregedése így is komolyan fenyegeti a pedagógusokat, hiszen az alacsony fizetések, a megbecsülés teljes hiánya, az intézményi átalakítások, valamint a kormány folyamatos fenyegetései nem teszik azt vonzóvá. De a nyugdíjasok közül sokan kiszolgáltatott anyagi helyzetük miatt kénytelenek lehetnek visszamenni az állami oktatásba.

A KSH adatai szerint 1,8 millió tanuló vett részt a tavaly szeptemberben kezdődő tanévben a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben. Ez 12 százalékos csökkenés 2010 óta, amit a KSH a demográfiai folyamatok alakulásával magyaráz. Az óvodai férőhelyek száma ezerrel emelkedett, 387 ezer helyre, de ezek kihasználtsága egyre csökken, amíg 2010-ben 91 gyerek jutott száz óvodai helyre addig a nyáron zárult tanévben már csak 82.

Azonban a kihasználtságban nagyok a területi egyenlőtlenségek: települések 69 százalékában volt csak a gyermekeknek közvetlen hozzáférése az óvodai neveléshez. Helyi szinten nem is volt mindenhol megoldható a gyermekek elhelyezése a férőhelyszám túllépése nélkül.

A Népszava összegzése szerint azt a KSH is elismerte, hogy a 6 éves óvodások arányának csökkenésében (a 2019-es 63,7%-ról 50,6%-ra) nagy szerepe volt a kormány vitatott 6 évesek kötelező beiskolázását elrendelő intézkedésének is. Ez állhat annak hátterében is, hogy amíg más évfolyamokon 1-2 százalék, addig

az évismétlők aránya az első évfolyamon a legmagasabb (4,6 százalék), hiszen sokan kerülnek éretlenül az iskolába.

A sajátos nevelési igényű (SNI-s) tanulók száma is tovább emelkedett, az előző tanévben 97,3 ezren voltak, míg egy évvel korábban 92,8 ezren. Az általános iskolákban az SNI-s diákok összeségében 8,1 százalékot tettek ki, de a különböző korcsoportokban jelentős eltérés mutatkozott ebben az arányban, amíg az első évfolyam 6,5 százaléka, addig a nyolcadikosok 10 százaléka tartozott ebbe a csoportba.

A Statisztikai Hivatal a korai iskolaelhagyók arányának alakulásával kapcsolatban arra jutott, hogy ez alig változott az utóbbi években, a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező 18-25 évesek aránya 2020-ban 12,1 százalék, 2021-ben pedig 12 százalék volt. Ezzel az EU-ban Magyarországon az ötödik legmagasabb az arányuk. Sőt, amíg európai szinten az elmúlt 12 évben sikerült csökkenteni a korai iskolaelhagyók arányán, 2010 és 2020 között 13,8 százalékról 9,9 százalékra, addig Magyarországon emelkedett a 2010-es 10,8 százalékról a mostani 12 százalékra.

Nagy szerepet játszik a végzettség nélküli iskolaelhagyásban a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók arányának alakulása is, ők azok a diákok, akik közepes átlageredmények alatt teljesítenek, vagy egy év alatt 1,1 mértékű eredményromlást mutatnak.

A tavalyi tanév első félévben arányuk összességében 8 százalék volt, de a területi különbségek itt is jelentősek, a fővárosban 4 százalék alatti volt, addig Nógrád megyében elérte a 17 százalékot ez a mutató.

A lemorzsolódás a roma fiatalok körében különösen magas, 2021-ben 60,8 százalék volt.

A felsőfokú végzettségű 25-34 évesek aránya 2021-ben 32,9 százalék volt, ami még mindig elmarad a Magyarország által 2020-ra kitűzött céltól, vagyis a 34 százaléktól. Az uniós átlag 41,2 százalék, amelytől a magyar érték 8,3 százalékkal marad el. Az új európai célkitűzés, hogy 2030-ra ez az arány elérje a 45 százalékot.

(Népszava)