Korábban már beszámoltunk róla, hogy 400 milliárd forintnyi veszteséget szenvedett eddig idén a magyar mezőgazdaság a rendkívüli szárazság miatt és az aratásnak még vége sincs. az Alföldön „bibliai időket idéző aszály tombol”, ami több százezer hektárnyi területen teszi tönkre a termést: már több mint három százezer hektárnyi területre jelentettek be aszálykárt a gazdák, ami háromszorosa a korábbi évek hasonló időszakáig megtett bejelentéseknek. A  kormány számításai szerint június legvégére a 300 000 hektárt is meghaladta az aszálykár, a kiesett termés értéke százmilliárdokban mérhető.

Az Átlátszó most Kardos Ferenc agronómust és Földi Lászlót, az Agroplanta Kft. ügyvezetőjét szólaltatta meg a kiszáradással küzdő magyar mezőgazdaság jövőjéről.

A gazdálkodó szerint az öntözés bürokratikus akadályok miatt sem fejlődik, de valójában értelme sem lenne. Csongrád-Csanád megyében úgy számolnak, a kukoricát az afrikai cirok válthatja, miközben úgy védik a talajt, hogy azt nem szántják.

A mezőgazdaságba befektetni szintén rendkívül költséges. A szakértők szerint egy hektárnál nagyjából 2 és 3 millió forint körüli árakról beszélhetünk, amely folyamatosan kúszik fölfelé. ,,Most már talán egy öntözőberuházásnál nyugodtan másfél millió forintos hektár költségről beszélhetünk, és ezzel szemben a 100-200 hektáros táblánál egészen elképesztő mértékű.” Földi László arra is figyelmeztet, hogy hogy az öntözéshez szükséges vízjogi engedélyek beszerzése rendkívül bürokratikus, viszont az Alföldet érő szárazságban ez elengedhetetlen beruházás.

A szakértők szerint, mivel a kukorica például egy rendkívül vízigényes növény, ezért az Magyarországon idvel „el lesz felejtve”. Júniusban még arról írtunk, hogy 300 ezer hektárnyi területen annyira kiszáradt a kukorica, hogy abból semmiféle termés nem várható. Ez azt jelenti, hogy a vártnál idén több mint 2 millió tonna kevesebb kukorica fog teremni Magyarországon.

,,10-12 évvel ezelőtt még 5-600 hektáron termeltük a kukoricát, utána visszavettük egy-kétszáz hektárra, de most meg minimálisan tényleg ilyen 40-50 hektár kukoricánk van, de szerintem meg fogunk szabadulni attól is”.

A cégvezető azt is mondta, a kukoricát afrikai cirokkal váltják. „Tápanyagban szinte megegyezik a kukoricával. Egyelőre még közel sem terjedt el annyira, mint a kukorica, de én úgy gondolom, hogy évről évre egyre nagyobb vetésterületet fog pont emiatt, hogy kicsit szívósabb növényt szerezni. Az állattartóknak meg kell barátkozni vele, de szerintem ez előbb-utóbb tényleg évről évre több hektárba fog jelentkezni, nemcsak nálunk, hanem egész Európa nagy részén, ha tovább melegszik az éghajlat”

– mondta Földi az Átlátszónak.

A cirokról, mint a kukorica alternatívájáról Braunmüller Lajos, a Portfolio agrár-szakújságírója is beszélt a hírportál Checklist nevű Podcastjében, ahol elmondta, egyre nő Magyarországon azoknak a területeknek a kiterjedése, ahol a klímaváltozás miatt már nem lehet rentábilisen kukoricát termeszteni, hosszú távra tehát olyan növényeket kell keresni, melyek bírják a megváltozott hazai klímát.

Azonban a növénynemesítés is időbe telik, tehát még így is komoly gondok lesznek két-három emberöltő távlatban.

Korábban már beszámoltunk róla, hogy  Másfélfok elemzése szerint minden bizonnyal nagy területen az idei lesz a legsúlyosabb aszály az elmúlt 50 évben. Ha a kibocsátásokat továbbra is a mostani szinten folytatjuk, akkor 2060-tól a jelenlegi átlagosan 3 helyett inkább 4 évben számíthatunk húszéves skálán súlyosan aszályos félévre a vegetációs időszakban.

1990 óta nő a súlyosan aszályos időszakok száma Magyarországon. A Másfélfok megfigyelései szerint alapvetően kevesebbszer, de többet esik, azaz a vegetációs időszak nagy részében intenzívebbé vált a csapadék, miközben a száraz időszak összegzett tartama is növekedett. A növénytermesztésben emiatt is egyre fontosabbá válik az öntözés. Az Átlátszó által kérdezett szakértők szerint 2012-ben 192,0 millió köbméter volt a mezőgazdaság öntözésre használt vízfelhasználása, 2020-ban pedig 140,6 millió.

A kormány uniós pénzből indított 2016-ban mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére pályázatot, ami a mai napig tart. Az oknyomozó hírportál által gyűjtött pályázati adatok szerint 716-an kaptak eddig pénzt öntözésfejlesztésre. 43,5 milliárd forint kiosztásáról döntöttek az eredetileg 50 milliárdosra hirdetett keretnél. Az adatok szerint a legnagyobb pályázók sem kaptak többet 1,1 milliárd forintnál. Az Észak-Alföldön a legtöbb pénzt a Szögi Öntözési Közösségi Kft. kapta idén februárban. A Tarnamajor Kft. 2016.11.7-én adta be a támogatási kérelmet, 350 milliót kértek egy 707 milliós projektre: a szechenyi2020.hu szerint a „Támogatási szerződés hatályba lépése 2021.06.12.”. Hogy 5 évvel később a megítélt pénz mire elég, kérdéses.

Az Átlátszó által megkérdezett szakértők szerint az öntözéshez felszíni víz, csatornák, és kiszámítható jövő kellene. Márpedig az nincs. Földi László úgy számol, ha augusztus végéig nem esik legalább 100 milliméter csapadék a térségben, elmarad a repcevetés. Szerinte ilyen szárazságban kár a magokat elvetni, a növény gyorsan kipusztulna.

Az oknyomozók megkeresték az ügyben az Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát és az Agrárminisztériumot, de a cikk megjelenéséig nem válaszoltak.