Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az ekho átalakítása aligha dob mentőövet a katából kiszorulóknak

A kormány kedden, a Magyar Közlönyben megjelentetett rendelete értelmében az egyszerűsített közteherviselés hozzájárulás (ekho) mértéke 13 százalékponttal csökken, szeptembertől ugyanis megszűnik az úgynevezett kifizetői ekho. Ezzel az intézkedéssel a kata adónem korlátozásával hátrányt szenvedők egy csoportjának nyújtana a kormány alternatívát, amint a Pénzügyminisztérium közleményéből kiderül.

„Szeptember 1-től csak 15 százalék lesz a fizetendő ekho mértéke. Ezért az íróknak, az újságíróknak, az előadóknak, a művészeknek, illetve az előadásokban segédkező szakmák képviselőinek (például hangmérnökök, díszletezők, statiszták, sminkesek, jelmezkészítők) megéri az ekhot választani”

reklámozza a csökkentett adónemet a PM. A minisztérium megjegyzi, hogy míg eddig nagyjából 41 ezren ekhóztak, szeptembertől várakozásaik szerint ez a szám jelentősen nőni fog. Érdemes megjegyezni, hogy az ekhós foglalkoztatás csak bizonyos szakmák számára elérhető, amibe leginkább szellemi szabadfoglalkozásúak, művészek, sportolók tartoznak bele.

Vagyis a katás adózásból kiszorulók jelentős része, például a futárok vagy kisipari vállalkozók számára nem is értelmezhető az intézkedés.

Ruszin Zsoltot, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnökét kérdeztük az ekho nagy dérrel-dúrral bejelentett könnyítéséről.

„Böszmeség. Őszöd II. ami zajlik, csak még nem szivárgott ki felvétel, amin Orbán beismeri, hogy félelmeteseket hazudtunk a kampány során”

– kommentálta a szakértő az intézkedést, aki szerint hazugság, hogy az ekho mentőövet jelentene az átállni kényszerülő katásoknak. Hovatovább azt is bírálta, hogy a jogalkotó ismét egyik napról a másikra, kapkodva hoz döntéseket, amikhez a társadalom számottevő részének igen rövid idő alatt kell alkalmazkodnia

Meglátása szerint ugyanis egy átlagos – eddig – katás művész, újságíró számára ötszörös helyett immár „csak” háromszoros adóterhet fog jelenteni a megváltoztatott ekhó. Ami még mindig jóval több, mint az eddigi, katás adóteher. Vagyis a Pénzügyminisztérium közleménye alapján kialakított kép félrevezető szerinte.

„Ez egy kommunikációs trükk. (…) Ez egy brutális beavatkozás, súlyos egzisztenciális csökkentés, amit nem lehet szakmailag jól elmagyarázni – és ezt befedik propagandával”

– kommentálta a szakértő a kormányzat közleményét. Hozzátette, hogy a katázás esetében egyszerűen meg lehetett mondani mennyi az adó – 50 000 forint havonta – addig az ekho esetében ez ahány adózó, annyi változat.

Összességében beszélhetünk némi kedvezményről az eddigi ekhóhoz képest, az azonban vaskos túlzás, hogy megfelelő menekülőút lenne az eddigi katásoknak a könnyített ekho: költségeik jelentősen emelkedni fognak, és kérdéses, hogy mely esetekben vállalja át mondjuk egy cég – megrendelő – a megnövekedett költségeket ahelyett, hogy a dolgozókra hárítaná. Bónusz, hogy a kormány a munkáltatói ekhót törölte el: vagyis, miután a bérmegállapodások bruttó bérekre szólnak, aki eddig egy cég által foglalkoztatva ekhózott, annak azonos szerződés mellett nem fog nőni a bére. A munkáltató költségei viszont csökkennek.

Lássunk egy egyszerű, de életszerű példát a költségek változására!

Amennyiben valaki korábban katásként például egy hónapban nettó 240 ezer forintot keresett, a bruttója – vagyis amennyibe a szolgáltatását megrendelő cégnek került – 290 ezer forint volt. (Persze vannak kivételes formák, de vegyük az alapesetet.) Ahhoz, hogy a példában szereplő személy ugyanennyit, vagyis 240 ezret keressen nettóban, ekhós foglalkoztatás esetén eddig bruttó 325 882 forintos bért kellett volna elérnie, ami a munkáltatónak 368 247 forintba került volna. Az új rendszerben viszont már csak 351 882-be.

Hogy miért? És hol van a kedvezmény? A példán keresztül elmagyarázzuk.

Ekho esetében minden összeget a bruttó bérből, valamint a minimálbérből számolunk. Vannak a munkáltató költségei:

  • szociális hozzájárulási adó, ami a bruttó minimálbér, vagyis 200 000 forint 13 százaléka, vagyis 26 000 forint;
  • valamint a munkáltatói ekho, ami a minimálbér fölötti bér 13 százaléka, azaz: (325 882-200 000)*0,13, vagyis példánkban 16 365 forint. Ez utóbbit törölte most el a kormány.

Vannak emellett a munkavállalót terhelő adók és járulékok:

  • a tb, ami a minimálbér 18,5 százaléka;
  • az szja, ami a minimálbér 15 százaléka;
  • valamint az ekho, ami a minimálbér fölötti bér 15 százaléka.

Tehát a most bejelentett változással példánk esetében a munkáltató költségei csökkennek, 16 365 forinttal.

Az eddig ismert szabályok alapján számítható bér- és költségváltozások egyébként kiszámíthatók a FairConto kalkulátorával.

Nem utolsó sorban pedig azt is fontos megjegyezni, hogy a csökkentés csak a háborús veszélyhelyzet fennállása alatt lesz érvényben – vagyis aki most ekhós adózásra vált, annak a háború végeztével növekedni fognak a terhei, amennyiben vállalkozó (amennyiben ekhós foglalkoztatott, akkor pedig a munkáltatójának). Igaz, a kormány várakozásai szerint relatív gazdasági fellendülés is várható a háború végével, amit Ruszin úgy kommentált, hogy

„senki sem gondolhatja, hogy amint véget ért a háború, a gazdasági hatások azonnal elmúlnak.”

Ennél ugyanakkor bizonytalanabb, hogy a kormány meddig kívánja fenntartani a veszélyhelyzetet, és megváltoztatni a kapcsolódó jogszabályokat és rendeleteket – vagy épp újabb veszélyhelyzetet hirdetni valami más okból. Azt megmondani pedig, hogy ilyen helyzetben meghosszabbítják-e az ekhóval kapcsolatban bejelentett változtatásokat, jelenleg a tyúkbéljósok hatáskörébe tartozik.

Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher