Miután Nancy Pelosi, az USA képviselőházának elnöke Tajvanra látogatott, katonai és diplomáciai krízis alakult ki Kína és az Egyesült Államok között. 1995-1996-ban már lezajlott egy hasonló krízis a térségben, de szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Kína hadi technológiája sokat fejlődött az elmúlt negyedszázadban.

Nancy Pelosi látogatása miatt Kína megszakította minden klímaváltozással kapcsolatos együttműködését az USA-val, és a „katonai párbeszédet” is felfüggesztette. A kínai külügyminiszter először csak Pelosira és közvetlen hozzátartozóira jelentett be szankciót, akinek tajvani látogatását „provokációnak” nevezte.

Példátlan eszkalációra vall, hogy Peking több ballisztikus rakétát  is kilőtt Tajvan irányába, amelyek közül négy közvetlenül a főváros, Tajpej fölé repült.

Az USA külügyminisztere, Anthony Blinken „aránytalannak” nevezte Kína válaszcsapását. Pelosi viszont a történelmileg Kínához tartozó szigetről kijelentette, hogy az USA támogatni fogja és nem izolálhatja. További kínai hadgyakorlatok várhatóak a hétvégén, és az Egyesült Államok is katonai repülőgépeket és hadihajókat küld a Tajvani-szoroshoz.

Már 1995-1996-ban is Kína olyan hadgyakorlatokat folytatott le a térségben, amelyek alkalmasak lettek volna a szigetország megszállására, technológiájuk pedig azóta rohamosan fejlődik.  Anthony Cordesman, biztonságügyi szakértő szerint Kína kilencvenes évekbeli hadi fejlettsége a hetvenes-nyolcvanas évek szintjén volt anno, amely „harci erőként hatástalan” volt.

A helyzet azóta sokat változott. A kínai haditengerészet „part menti járőrcsapata” olyan flottává vált, amely repülőgép-hordozókkal és tengeralattjárókkal is rendelkezik, és ezért így képesek a kínai szárazföldtől távoli műveletekre is. Egyes kínai cirkálórakéták ma már jobbak és nagyobbak mint az Egyesült Államoké. Ha háborúra kerül sor, Kína űr- és kibertechnológiája is nagy problémákat tud okozni.