Úgy tűnik, hogy a pontos részletszabályok hiánya miatt, jogosan vagy sem, de egyes esetekben magasabb áron adja az áramot az MVM energiaszolgáltató, a rezsicsökkentett fogyasztás havi határa alatt is. A probléma a feltöltőkártyás, előre fizető fogyasztókat érinti – akár több mint 130 ezer háztartást. A helyzet jól mutatja az augusztus elsejével életbe lépő rendelet körüli bizonytalanságot, azonban nemcsak a feltöltőkártyás fogyasztók esetében maradtak húsbavágó kérdések a rezsicsökkentés kivezetése kapcsán.

Tegnap este Jámbor András országgyűlési képviselő (lapunk alapítója) hívta fel a figyelmet: számos feltöltőkártyás fogyasztó azt tapasztalta, hogy nem a rezsicsökkentett, hanem az emelt áron adta el az MVM az áramot nekik, hiába vásároltak elvileg az átlagfogyasztás határa alatt. Mivel a feltöltőkártyás villanyórákra vonatkozóan a kormány eddigi rendeleteiben nem szerepelnek részletszabályok, ezért az ilyen formában vásárolt áram áráról a szolgáltató dönthet.

Az RTL híradó is beszámolt egy érintett fogyasztóról (2:17-től). Ancsin János 3 000 forintért nem a szokásos 82 kWh áramot kapta, csak durván a felét, 42 kWh-ot, pedig a „rezsicsökkentett” fogyasztás határa 210 kWh, azaz a férfinak még a korábbi, kedvezményes áron kellett volna eladni az áramot.

Az ismert példák alapján a legvalószínűbb, hogy az MVM augusztustól naponta számol: augusztus elsején 7 kWh-ig jár a korábbi áron az áram, másodikán 14 kWh-ig és így tovább, egészen a 210-es határig. Így az a feltöltőkártyás fogyasztó, aki elsején egyben vette volna meg a rezsicsökkentett árú áramot a kijelölt keretig, 210-ből csupán 7 kWh áramot kapott az eddigi áron, a többit lakossági piaci áron vásárolta, a rezsicsökkentett ár kb. duplájáért, 70,1 forintért.

Ettől a sémától eltérő tapasztalatai voltak a 24.hu egyik olvasójának, aki azt jelezte, hogy kedden, augusztus 2-án a teljes vásárlásra piaci árat számolt a rendszer. Szerdán is próbálkozott, akkor 7 kWh-ig rezsicsökkentett árat kínált neki a szolgáltató, afelett pedig a magasabbat. Azaz elképzelhető, hogy számára kedden piaci áron mértek az órák, szerdától pedig a korábban leírt lépcsőzetes modell szerint árulta neki a szolgáltató az áramot – elég nagy a bizonytalanság tehát abban, hogy az MVM hogyan határozza meg árait a feltöltőkártyás fogyasztóknak.

A Habitat for Humanity Magyarország kérdésünkre elmondta, hogy a MEKH adatai alapján 2021-ben 134 613 háztartás használt előre fizetős villanyórát, augusztus elején az ezekben a háztartásokban élők egy része juthat sokkal drágábban nagyobb mennyiségben vásárolt áramhoz. Arról nincs nyilvános információ, hogy ebből hány esetben szolgáltat az MVM. Feldmár Nóra, a szervezet szakpolitikai munkatársa rámutatott: általában a szegényebb háztartások használnak ilyen fizetési módot, sok szociális bérlakásba, kisebb lakásba és a védendő fogyasztók számára van így bekötve az áram.

Nem ez az első eset, hogy megfeledkezik róluk az állam, korábban, amikor 2020-ban moratórium lépett életbe, senkinél nem állíthatták le a közműszolgáltatásokat fizetési hátralék miatt, azonban ebből is kimaradtak a feltöltőkártyás fogyasztók.

„Átverés szagú eljárás” – írta a Facebookon Jámbor András, tegyük hozzá: az is elképzelhető, hogy tévedés történt az MVM részéről. „Ezzel a joghézaggal ismét sikerült a kormánynak a szociálisan különösen nehéz helyzetben lévő tömegeket további bizonytalanságban tartani” – kommentálta közleményében a Momentum. Az MVM eljárása nemcsak azért problematikus, mert úgy tűnik, hogy előzetesen semmiféle tájékoztatást nem kaptak róla a fogyasztók, de a politikusok által hivatkozott lakossági beszámolók szerint más energiaszolgáltatók nem így határozták meg a rendelet életbe lépése utáni áraikat.

A helyzet tisztázása érdekében Déri Tibor, Újpest momentumos polgármestere és Jámbor András is a hivatalos szervekhez fordult. Kérdéseinkkel mi is megkerestük a szolgáltatót, beérkező válaszukról, esetleges hivatalos bejelentésükről beszámolunk majd. Addig is, Jámbor Andrással egyetértve, feltöltőkártyás olvasóinknak azt javasoljuk, ne vásároljanak augusztus elején egyben sok áramot.

A feltöltőkártyások helyzete jól példázza, még mindig mennyi a kérdőjel a rezsicsökkentés kivezetése körül. A Habitat for Humanity Magyarország mellett az 1 Magyarország Kezdeményezés (1MO) és az Utcáról Lakásba Egyesület (ULE) tagjaival is beszéltünk, mindhárman aláhúzták, hogy hatalmas a bizonytalanság minden téren, és ez a kollektív cselekvést is ellehetetleníti.

Feldmár Nóra a Habitattól kiemelte: továbbra sem tudunk pontos adatokat róla, hogy kiket és mennyire fog érinteni a drágulás, de az szinte biztos, hogy az érintettek köre sokkal szélesebb, mint amit a kormány kommunikál.

„Továbbra is tartjuk, hogy nem igaz, hogy az áremelkedés csak az emberek negyedét érintené.”

A fogyasztási határ olyan alacsonyan lett belőve, hogy teljesen kizárt, hogy azt csak a tényleges fogyasztók átlagából számolta volna ki a kormány Feldmár Nóra szerint. Például azt tudjuk, hogy az áram esetében a határ meghúzásakor 5,6 millió fogyasztási hellyel számoltak, pedig a KHS adatai alapján csupán négymillió a magyarországi háztartások száma. Ehhez hasonló anomália a Habitat szerint, hogy a kormányzati kommunikáció alapján 300 ezer háztartásnak járna a nagycsaládos kedvezmény a gázfogyasztásra, miközben a KHS adatai szerint csak 145 ezer ilyen család volt 2020-ban, és nekik is csak az 50 százalékuk fogyaszt gázt (40 százalék csak szilárd tüzelővel fűt, 6 százalék pedig távhővel).

Feldmár Nóra és Molnár Viktória, az ULE szociális munkása egyetértett abban, hogy túl alacsonyra lett húzva a határ, több sávra lenne szükség, továbbá jövedelem és egyéb szociális szempontok szerint támogatni kellene a rászorulókat. Molnár Viktória úgy látja, hogy ebben a formában az intézkedés széles tömegek alapvető megélhetését veszélyezteti. Molnár szerint a lakhatási válság már egy jó ideje nem rétegkérdés, a szemünk előtt vált széles társadalmi problémává.

„A lakhatási válság nemcsak a szegényeket, de már a középosztálybelieket is érinti, szinte apokaliptikus a helyzet. A rezsicsökkentés ezt tovább súlyosbítja, ha a kormány fenntartja, akkor ez a rendelkezés lesz a magyarországi középosztály halála.”

Az ULE munkatársa szerint kilakoltatási hullám, tömeges közmű-lekapcsolások következhetnek. Mindeközben látszólag az energiaszolgáltatók sem tudnak semmit. Ez nagyon megnehezíti a segíteni akaró szervezetek munkáját is.

„Iszonyatosan felelőtlen módon lett bevezetve – mindenki fél, retteg, aggódik” – nyilatkozta lapunknak Molnár Viktória.

Búza Károly, az 1 Magyarország Kezdeményezés tagja is arról számolt be, hogy nagy a félelem, a kistelepüléseken élő roma közösségek tagjai aggódnak, hogyan fogják mostantól kifizetni a rezsit.

„Minden globális válság legelőször a halmozottan hátrányos embereket fogja érinteni, ezt a közösségünk pontosan tudja.”

Búza Károly rámutatott arra is: a halmozottan hátrányos helyzetű emberek gyakran kályhával, fatüzeléssel fűtenek, de sokan félnek, hogy a tüzelő ára is rohamosan emelkedni fog. Ráadásul a rezsicsökkentés kivezetésének hírére a jobb módú családok is át akarnak térni fatüzelésre, a Dél-Alföldön a boltokból elfogytak a kályhák.

Az 1 Magyarország kezdeményezés már a Covid utáni, első energiaszegénységi kampányban is részt vett, akkor ez a probléma több mint egymillió embert, köztük 196 ezer gyereket érintett, most ezek a számok valószínűleg csak romlani fognak. Búza Károly szerint most is van felelősségünk a közösség tagjait érintő problémák orvoslásában, és rámutatott: válság idején a társadalmi szolidaritás ideje kell, hogy eljöjjön.

„Akinek van lehetősége, támogassa a másikat, kollektív összefogás kell, próbáljon mindenki ember maradni!”