Jogerős bírósági ítélet mondja ki, hogy a közszolgálati médiának ki kell adnia azokat a dokumentumokat, amelyekből többek között kiderülhet, ki viseli a szerkesztői felelősséget a köztévé híradójában elhangzottakért.
Az adatokért a Szabad Európa indított pert, miután 2021. márciusában hiába fordult közérdekű adatigényléssel a Duna Médiaszolgáltatóhoz, az megtagadta az adatok nyilvánosságra hozását. A lap többek között bizonyos programok, köztük hírműsorok megrendelőlapjait szerette volna megismerni, melyekből kiderülhet, kin múlik, hogy a köztévében olyan hírműsorok mehetnek adásba, amelyek sérthetik a törvény által előírt kiegyensúlyozottságot.
Mint arra a Szabad Európa felhívja a figyelmet, a médiatörvény értelmében a közszolgálati médiaszolgáltató a Duna Médiaszolgáltató Zrt., a műsorokat ugyanakkor nem a Duna, hanem az MTVA (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap) gyártja le – a médiatörvény is kimondja, hogy az MTVA „feladata a közszolgálati célú műsorszámok gyártása” -, ráadásul a köztévé híradóinak készítői nem is a Duna, hanem az MTVA alkalmazottai. Részben ennek a kettősségnek köszönhető például, hogy Bende Balázs, az MTVA egyik vezető szerkesztője a külpolitikai rovat munkatársainak egy értekezleten többek közt arról beszélt egy 2019-ben készült hangfelvétel tanúsága szerint, hogy a közmédiának az európai parlamenti választási kampányban a kormányt kell támogatnia, akinek pedig ez nem tetszik, az beadhatja a felmondását.
A Szabad Európa elsősorban a fent említett jogi kérdés tisztázása miatt szerette volna megismerni a Duna és az MTVA közötti viszonyt szabályzó keretmegállapodásokat, valamint egyes műsorok megrendelőlapjait is.
Bár a tárgyalás után a bíróság úgy ítélte meg, hogy a Szabad Európa nem tudta bizonyítani, hogy létezik valamilyen keretmegállapodás a Duna és az MTVA között – hiába lenne logikus, hogy 130 milliárd forintnyi költésről legyen valamilyen papír, ahogy egyébként 2015 előtt volt is –,
az egyes műsorok megrendelőlapjait viszont ki kell adniuk, így kiderülhet, hogy a közszolgálati Duna Médiaszolgáltató mit vár el egy M1-en futó hírműsortól.
A döntés ellen sikertelenül fellebbező Duna nem tudta bizonyítani, hogy a műsorok megrendelőlapjai üzleti titkot, illetve döntés-előkészítő adatot tartalmaznának, és az az érvelése sem győzte meg a bíróságot, hogy ha a kért dokumentumok a Szabad Európa mint „versenytárs birtokába jutnának”, sérülnének a közmédia érdekei és „befolyásmentes működéshez fűződő joga”.
Az elmúlt években kiszivárgott hangfelvételek és dolgozói nyilatkozatok alapján egyébként is úgy tűnik, a közmédia saját magára jelenti a legnagyobb veszélyt, ha befolyásolásról van szó. Mint arról korábban a Mércén is beszámoltunk, nem a 2019-es volt az első olyan kiszivárgott felvétel, amely a közmédia kézi vezérlését bizonyítja. Volt és jelenlegi alkalmazottak névvel és név nélkül több alkalommal vallottak a cenzúráról, az ellenzék lejáratására vonatkozó utasításokról, Papp Dániel, az MTVA 2018-ban kinevezett vezérigazgatója pedig korábban két hírhamisítási ügybe is belekeveredett. 2020. márciusában kiszivárgott levelezésekről kiderült: a közmédia újságírói nem dolgozhatnak fel bizonyos témákat, mások esetében pedig előzetes hozzájárulást kell kérniük, és arra is van példa, hogy publikálás előtt ismeretlen „felsőbb” szerkesztőkhöz kell elküldeniük jóváhagyásra anyagaikat.
