Hatalmas aszály tombol az Alföldön, melynek következtében elmaradhat az aratás. A gazdák eddig több mint egymillió hektár kárról számoltak be, a kormány pedig létrehozta az aszály-veszélyhelyzeti operatív törzset . A Másfélfok szerint ha maradnak a jelenlegi kibocsátási trendek, egyre hosszabb és súlyosabb aszályokkal kell szembenéznünk.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, Nagy István agrárminiszter bejelentette, haladéktalanul megkezdi a munkát a kormány által létrehozott operatív törzs, amelynek célja, hogy hozzájáruljon a mezőgazdaságot sújtó katasztrofális aszályhelyzet és az energiaárak következményeinek mielőbbi kezeléséhez. A kár egyelőre felbecsülhetetlen. Az őszi búza esetében körülbelül 25 százalékos lesz a terméskiesés idén.
Az ugytudjuk szerint Egész Európában pusztító a szárazság: egyes becslések szerint az európai mezőgazdasági területek 46 százalékát, vagyis csaknem minden második hektárt érint a probléma.
Itthon a tavasszal elvetett kapásnövényeknél van olyan hely – az Alföld és Közép-Magyarország –, ahol felesleges aratni, mert semmilyen termésre nem lehet számítani.
A kukoricaállomány lényegében megsemmisült, a tartós vízhiány pedig már a dunántúli régiók termését is fenyegeti.
Az aszálykárokról Orbán Viktor is beszámolt ma reggel a Kossuth Rádióban. Hangsúlyozta, nem áll fenn az a veszély, hogy ne tudnánk élelmiszerrel ellátni a lakosságot, a saját ellátásunkat képesek leszünk megoldani, sőt, a miniszterelnök még exportot is remél. A gazdák kárát viszont kompenzálni kell, ezért hozta létre a kormány az „aszályoptörzset”. Ezzel csak az a probléma, amit már korábban is említettünk, hogy azok a gazdák, akiknek kárát kompenzálná a kormány, jelentős részben épp azok az agrárvállalkozók lesznek, akiknek a kezében irdatlan monokultúrás, ipari mezőgazdasági módszerekkel művelt latifundiumok összpontosultak.
A Másfélfok elemzése szerint minden bizonnyal nagy területen az idei lesz a legsúlyosabb aszály az elmúlt 50 évben.
Ha a kibocsátásokat továbbra is a mostani szinten folytatjuk, akkor 2060-tól a jelenlegi átlagosan 3 helyett inkább 4 évben számíthatunk húszéves skálán súlyosan aszályos félévre a vegetációs időszakban.
Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus közös elemzésében felhívta a figyelmet, hogy
1990 óta nő a súlyosan aszályos időszakok száma Magyarországon.
A Másfélfok megfigyelései szerint alapvetően kevesebbszer, de többet esik, azaz a vegetációs időszak nagy részében intenzívebbé vált a csapadék, miközben a száraz időszak összegzett tartama is növekedett. Aszály pedig leginkább akkor alakul ki, amikor sok a száraz nap és közben kevés csapadék hullik. Ezzel a meghatározással az évek közel egyharmadát kapjuk aszályosnak – írják.
A két kutató szerint 1971 óta a legnagyobb aszály országos átlagban 2003-ban volt. Idén július 24-éig az ország közepén, Kecskeméten március 1-től számítva az eltelt 146-ból 122 nap száraz volt, amely a teljes tavaszi-nyári félévre átszámítva a legsúlyosabb 2003-as évet kissé felülmúlja. Keleten, pl. Nyíregyháza mellett azonban a helyzet ennél is rosszabb, hiszen idén az eddig ott jelentkezett 129 száraz napot átszámítva a legextrémebb 2003-as évet is jócskán felülmúljuk.
A Másfélfok szerint ezek alapján minden bizonnyal nagy területen az idei lesz a legsúlyosabb aszály.
A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a jelenlegi kibocsátási trendek mellett az aszályos időszakok még inkább elhúzódnak majd és gyakoribbá válnak hazánkban. Az optimista, zöldebb forgatókönyv szerint azonban a 21. század végére elkerülhetjük az extrém aszályok növekedését, és éghajlati skálán a jelenleginél is alacsonyabb gyakorisággal várhatjuk majd azokat. Ehhez azonban a vízgazdálkodás komoly átgondolására is szükség van. A kutatók szerint várható változásokhoz való alkalmazkodás érdekében a csapadékosabb évek többletcsapadékát a jövőben mindenképpen tárolnunk kellene a súlyosan aszályos évek hiányainak pótlására és az extrém aszály okozta katasztrófák elkerülésére.
