Számos válság miatt kell majd a zsebébe nyúlnia az elkövetkező időkben a magyar háztartásoknak.  Hiába ígéri a kormány, hogy a rezsicsökkentés csökkentése csak keveseket fog érinteni, a többség magas rezsiszámlára számít. A rezsiemelést súlyosbítja, hogy a magyar lakóépületek alulszigeteltek.  Az inflációs válság mellett az aszály is növeli majd az élelmiszerek árát, és a kata részleges megszüntetése is sokakat létbizonytalanságba sodort. Összefoglaló. 

Felmérést készített a Publicus Intézet a Népszava megbízásából a rezsiemelés, az infláció és a kata átalakításának magyarországi megítéléséről.

A kormány szerint a rezsicsökkentés csökkentése csupán a lakosság negyedét fogja érinteni, a Publicus Intézet felmérésének válaszadói több mint fele, 57 százaléka mégis arra számít, hogy „nagyon súlyosan fogja érinteni” a rezsiemelés. 47 százalék felelte azt, hogy nehézséget fog okozni a rezsiszámla kifizetése.

A rezsiproblémát tetőzi, hogy a magyarországi lakóházak jelentős részének nincsen megfelelő hőszigetelése. (Éppen ezért lett volna fontos az elmúlt évtizedben nem csak olcsóbbá tenni a rezsit, de kevésbé energiapazarlóvá tenni a lakóépületeket egy kormányzati hőszigetelő programon keresztül, amihez EU-s források is rendelkezésre álltak volna.)

Ez is oka annak, hogy a magyarországi rezsi már az energiaválság előtt is aránytalanul nagy terhet jelentett a magyar háztartásoknak, amint arra Orbán Viktor is felhívta a figyelmet még a nyár elején a Kossuth-rádióban:

„A rezsi Magyarországon sokkal nagyobb arányát foglalja el vagy foglalja le a havi jövedelemnek, mint a nyugat-európai országokban. (…) Nekünk a rezsi egy nagy gond, azt kezelni kell” – jelentette ki a miniszterelnök. 

A létbizonytalanságot növeli az inflációs válság és a kata részleges eltörlése. A Publicus Intézet által megkérdezettek 44 százalékos inflációt érzékelnek és 30 százalékuk aggódik a megélhetése miatt. A felmérésben résztvevő katások 12 százaléka más országba szeretne költözni és 28 százalékuk még nem tudja, mihez kezdjen.

A klímaváltozás okozta aszály miatt a gabonatermés is rendkívül alacsony volt idén hazánkban. A helyzet máshol sem jobb, számos országban gabona-exporttilalmat rendeltek el, igaz, az ukrán gabonakereskedelem egy megállapodás értelmében nemrég újraindult.

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének számításai szerint akár 30-40 százalékkal tovább drágulhat a kenyér.

Tehát több mint valószínű, hogy az inflációs válságot súlyosbítani fogja az élelmiszerválság. A növekvő rezsiárak és a gabonahiány együttes hatására várhatóan sok pékség is be fog zárni az országban.