Abe Sinzó meggyilkolását sokan „a demokrácia elleni támadásnak” élték meg Japánban. A merénylet sok szavazót mozgósított az Abe Sinzó halála után csupán két nappal esedékes választáson. Részben a különösen magas részvétel miatt a Fumio Kisida vezette koalíció hatalmas győzelmet tudott aratni a szigetországban.

Ugyan a kampányban a megélhetési válsággal kapcsolatos kérdések domináltak, nem az alkotmánymódosításról szóló viták, mégis a választás egyik legfontosabb kimenetele lehet, hogy Japán végleg leszámol II. világháború után született alkotmányának békepárti cikkelyével.

Az 1947-es alkotmány kilencedik cikkelye lemond a hadviselés szuverén jogáról, aminek értelmében az ország nem tarthat fenn hadsereget. Ennek ellenére Japán jelenleg is rendelkezik hadsereggel, de hivatalosan csak védekezés céljából, csak védekezésre alkalmas fegyverekkel.

A kilencedik cikkelyt Japán történelmének leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke,  Abe Sinzó is régóta meg akarta változtatni, ami részlegesen sikerült is neki 2014-ben: ekkor a kormány új értelmezést adott a „védekezésnek” és lefektette, hogy szövetségeseit is „megvédheti” idegen földön. Kisida kormánya drasztikusabb változtatásokra készül.

Az alkotmány megváltoztatásához kétharmados többség kell. A legutóbbi választáson az új felsőházban kétharmados többségbe kerültek azok a pártok, amelyek meg akarják változtatni a kilences cikkelyt. A Liberális Demokrata Párt, a Komeito, a Nippon Isin és a Nép Demokratikus Pártja együttvéve eddig is kétharmados többségben voltak a nagyobb hatalommal bíró alsóházban. A kilences cikkely megváltoztatásához tehát már lassan minden feltétel adott, bár az alkotmánymódosítást népszavazáson is meg kell erősíteni.

Abban viszont nincsen egyetértés a pártok között, hogyan változtatnák meg a békepárti cikkelyt. A Liberális Demokrata Párt és a Nippon Isin megőrizné a cikkelynek azt a részét, amely lemond a háború szuverén jogáról, míg más pártok hangsúlyosabbá tennék a japán „önvédelmi erők” legalitását.

A fegyverkezési láz jele az is, hogy Japán nemrég eolyan kormányzati javaslatcsomagot tett közzé, ami több pénzt biztosítana a hadseregnek.

Japán elsősorban attól tart, hogy Oroszország a jövőben még szorosabban együtt fog működni Kínával, amiért az ukrajnai háború miatt elszigetelődött a nyugattól.

Habár Kína és Oroszország már 2019 óta végez hadgyakorlatokat a japán tengernél, Japánban az verte ki igazán a biztosítékot, amikor idén májusban mindkét ország atombombázókkal hadgyakorlatozott a tengerpartoknál, épp akkor, amikor Joe Biden amerikai elnök Tokióba látogatott tárgyalni. Az ukrajnai háború azt a félelmet is felerősítette Japánban, hogy Kína Tajvan megtámadására készül.

Abe Sinzó gyilkosa állítólag haragudott egy Dél-Koreából eredő keresztény-konzervatív egyházra, amiért édesanyja feltehetően nagy összegekkel támogatta ezt az egyházat. Az egyesek által veszélyes szektának is tartott egyházról Abe gyilkosa úgy tartotta, közeli kapcsolatban áll a politikussal. A japán politikus halála sokak szerint válságba sodorhatja a jobboldali Liberális Demokrata Pártot, annyira összeforrt az Abe Sinzó nevével, még azután is, hogy 2020 óta nem volt miniszterelnök.