Továbbra sem csillapodnak  a kata-törvény miatti tiltakozások, melyek kedd óta szerveződnek Budapesten és az ország számos más pontján. A kormányzati kommunikáció szerint a kata (kisadózó vállalkozások tételes adója) nyújtotta kedvezményes adózást kihasználó bújtatott foglalkoztatás megszüntetését célzó, de valójában közel félmillió munkavállaló megélhetését veszélyeztető törvénytervezet ellen több spontán demonstráció is szerveződött. És tartott már tüntetést a Momentum Mozgalom, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt és a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom is.

Ma reggel hét órára pedig azok a futárok hívtak össze egy tüntetést, akiknek munkáját súlyosan érinti a kata ellehetetlenítése, melynek kiváltására a kormány nem kínál olyan valódi alternatívát, amely ne jelentené az érintett munkavállalók adóterheinek jelentős növekedését.

A tüntetésről a Mérce élő helyszíni közvetítésben tudósított, melyet itt lehet megtekinteni:

A demonstrációt szervező Futárok a KATA-ért Facebook-oldal „A nép a KATA-ért és a reális REZSIÉRT” nevű eseményén arra is választ adott, hogy a korábbi eseményekre jellemző késő délutáni, esti órák helyett miért kora reggelre időzítették a tüntetés:

” Itt az ideje komolyan venni a dolgokat! Elég volt az utcabálból, fesztiválból, elég volt az influenszer politikusokból! Itt az idő, hogy a NÉP végre a kezébe vegye a sorsát és akkor és ott tüntessen, amikor és ahol igazán fáj Orbánnak és a kormánynak! Az este kezdődő és éjszakába nyúló tüntetésekkel nem bénul meg semmilyen intézmény, ami ennek a zsarnok bandának fájna! Ebből kifolyólag a tüntetésünket a kora reggeli órákban fogjuk kezdeni és szeretnénk kérni titeket, hogy a hatékonyság és a célok elérésének érdekében ti is csatlakozzatok hozzánk már az esemény kezdetekor!”

Ennek megfelelően reggel hétkor meg is jelentek az első futárok az elmúlt hét tiltakozásainak már-már szimbólumává váló budapesti Margit hídnál. A jelenlévők kezdetben csak az áthaladó autósforgalom és az itt közlekedő buszok és villamosok miatt a főváros egyik fontos közlekedési csomópontjának számító híd egyik Buda felé tartó forgalmi sávját zárták le, ám nem sokkal később már mindkét irányban állt a forgalom az egész hídon.

A  körülbelül 4-500 főt megmozgató tüntetésen nem voltak előre bejelentett felszólalók, de több résztvevő is élt a lehetőséggel, hogy elmondja a hangosbemondóba, miért tartotta fontosnak a tüntetésen való részvételét.

Volt, aki maga nem katás, de szolidaritásból kijött tünteti azokért a katás anyákért, akik azért „zokognak otthon, hogy hogy fogják eltartani a gyereküket ezután”. Valaki egy barátja nevében szólalt fel, akit a férje otthagyott a három gyerekével, és most az építőiparban dolgozik, de fél, hogy a kata átalakítása miatt veszélybe kerülhet a megélhetése.

Egy fiatal férfi arról beszélt, hogy miközben a kormány bőszen hirdeti saját maga családbarátságát, addig politikájával elűzi az embereket az országból.

Egy ötgyermekes anyuka pedig kijelentette, hogy nem ország az, ahol csak a felső tízezer sok gyermekét támogatják a szuper bababoltból a szuper cumikkal.

Szerinte a kormány kizárólag a gazdagokat támogatja, de az elesetteknek semmiféle támogatást nem nyújt.

A tüntetés hivatalosan kilenc óráig tartott, ám néhány résztvevő megindult a belváros felé, érintve a Nyugati pályaudvart, az Oktogont, a Bajcsy-Zsilinszky utat, a Deák Ferenc teret, az Astoriát, az Erzsébet hidat (melynek elfoglalását is tervbe vették, ám a rendőrök lezárták), majd a Parlamentnek otthont adó Kossuth tér felé vették az irányt. Eközben a tüntetők egy kisebb csoportja továbbra is a Margit hídon maradt, ahol délelőtt 11 óra magasságában a rendőrség oszlatásba kezdett, ami egy esetben eszkalálódott is:

egy földön ülő, az úttestet elhagyni nem hajlandó férfival szemben a rendőrök sokkolót vettek be.

Ez látszik a Párbeszéd frakciójában ülő országgyűlési képviselő, Jámbor András (a Mérce alapítója) videós közvetítésében 8 perc 54 másodperc környékén.

A Telex kérdésére a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) megerősítette, hogy a rendőrök egy emberrel szemben „elektromos sokkoló eszközt” alkalmaztak „a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény és a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet alapján”.