Normál esetben nyaranta a repterek mindig csúcsforgalommal üzemelnek, idén pedig kifejezetten nagy forgalomra lehet számítani. Hiszen a gazdasági válság miatt ugyan az útiköltségek is jelentősen megnőttek, de a járvány első két évéhez képest idén viszonylag kevés korlátozással kell szembenézniük azoknak, akik külföldre szeretnének utazni.
A pandémiát azonban nemcsak az utasok, hanem az őket kiszolgáló munkavállalók is igencsak megszenvedték. Különösen igaz ez a járvány kezdeti szakaszában szinte hibernálódott légiforgalom esetében, ahol az elmúlt két évben hatalmas leépítések és fizetéscsökkentések sújtották a szektor dolgozóit. A nem egyszer komoly fizikai erőnlétet igénylő, alufizetett munkát végző földi kiszolgálószemélyzet különösen nehéz helyzetbe került, mivel bár ismét nagy számban jelennek meg az utasok a reptereken, de a légikikötők vezetősége gyakran igyekszik elodázni a fizetésük járvány előtti szintre való visszarendezését.
A világszintű gazdasági nehézségek keltette megélhetési válság közepette az egyébként is keveset kereső munkavállalók ezt azonban érthető módon nem tudják elfogadni, és számos helyen sztrájkkal kívánják elérni helyzetük rendezését.
Ez tették Franciaországban is a Párizst kiszolgáló három fő repteret (Charles de Gaulle/Roissy, Paris-Orly és Paris- Le Bourget) tulajdonló ADP-csoport munkavállalói is. Akik 2021-ben beleegyeztek a fizetésük csökkentésébe annak érdekében, hogy a 2020-ban párizsi utasainak kétharmadát elveszítő vállalat (melynek a fővárosi régión túl komoly érdekeltségei vannak többek között chilei, belga és horvát repterekben is) átvészelhesse a járványt.
A hozzá tartozó reptereken átmenő utasforgalom tekintetében világelsőnek számító ADP 1945 után teljes mértékben állami vállalatként jött létre Aéroports de Paris néven, és az is maradt egészen 2005-ig, amikor Jacques Chirac elnök utolsó miniszterelnöke, a 2005-ös zavargásokra válaszként adott rendőri erőszakról és a francia autópályahálózat sokat kritizált magánosításáról ismertté vált Dominique de Villepin jobboldali kormánya részben privatizálta a párizsi reptereket. Az azokat működtető cégben továbbra is szűk többségi tulajdona van a francia államnak, még ha Emmanuel Macron hatalomra kerülése óta folyamatosan tervezgeti is a teljes privatizációt, bár ez eddig a gazdasági helyzet miatt egyelőre nem tudott megvalósulni.
Miután azonban a járvány remélhetőleg nemcsak átmeneti jellegű lecsendesedésével sem történt meg a bérük rendezése, az ADP dolgozói bejelentették, hogy sztrájkba kezdenek annak érdekében, hogy részesüljenek abban a visszamenőleges hatályú, hat százalékos fizetésemelésben, amely megítélésük szerint ahhoz kell, hogy legalább átvészelhetők legyen a jelenlegi gazdasági krízis kihívásai. Mivel azonban a két év masszív veszteség után idén már valószínűleg nyereséget is termelő ADP-csoport vezetősége csupán egy négy százalékos, július elsejétől érvényes béremelést volt hajlandó beígérni,
így június 30-án előbb a reptereken dolgozó tűzoltók, majd a földi személyzet is sztrájkba lépett, melynek következében a Charles de Gaulle reptéren a múlt hét végén a járatok ötöde törlésre került.
Ezt követően a taglétszámát tekintve Franciaország legnagyobb szakszervezeti szövetségének számító CGT (Confédération Générale du Travail) más érdekvédelmi szervezetekkel közösen bejelentette, hogy július 9-én és 10-én újból munkabeszüntetéssel tiltakozna a fizetések alacsony szintje miatt.
Ez komoly ultimátum volt az ADP vezetősége számára, ugyanis míg az évközi iskolai szünetek a turizmusipar támogatása miatt régiónként eltérő időpontokban vannak, addig a nyári vakáció idén Franciaország európai területének teljes egészében július 7-én vette kezdetét. Azaz a hétvégi sztrájk nyomán jelentős káosz alakulhatott volna ki az ország legforgalmasabb repterein.
Ezt az ADP mindenképpen el akarta kerülni, így a menedzsment végül a sztrájk kezdete előtt rábólintott a szakszervezetek fizetésemeléssel kapcsolatos követeléseinek teljesítésére.
Párizsi kollégáikhoz hasonló sikert értek el a British Airways dolgozói, akik Nagy-Britannia legforgalmasabb repterén, a Heathrow Airporton terveztek sztrájkba lépni a nyári csúcsidőszakban, hogy így vegyék rá a az 1987-es privatizálása óta jelentős részben Katar állami légitársaságának, a Qatar Airwaysnak az érdekeltségébe került brit légitársaság vezetőségét, hogy vonja vissza a válság hatására elrendelt tízszázalékos fizetéscsökkentést. A vállalat végül hajlandó volt teljesíteni ezt a követelést.
Ezzel szemben a nyugat-franciaországi Bordeaux-Mérignac reptéren pénteken vette kezdetét egy négynaposra tervezett, már most jelentős járattörlési hullámhoz vezető sztrájk, amelyet a Force ouvrière nevű szakszervezet azért kezdeményezett, hogy elérje a légi kikötő karbantartásáért felelős dolgozók munkakörülményeinek és fizetésének javulását.
