Ha valaki esetleg nem tudna arról, hogy jelenleg egy globális gazdasági válság kellős közepén vagyunk, akkor elég lenne betérnie a legközelebbi közértbe hogy lássa, milyen hatalmas mértékben drágultak a legalapvetőbb élelmiszerek.

Egy májusban nyilvánosságra hozott KSH-jelentés szerint az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára 15,6 százalékkal emelkedett. Ezen belül a statisztikai hivatal adatai szerint margariné 38,0, a kenyéré és a baromfihúsé 29,5, a sajté 28,9, a tojásé 26,7, a tejtermékeké 22,5, a péksüteményeké 20,0, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,4, a csokoládé, kakaóé 3,6, a cukoré 3,4%-kal növekedett.

Ennek az árnövekedésnek a lekövetésére a G7 nevű gazdasági portál kidolgozott egy saját módszertant, melynek keretein belül az vizsgálják, hogy egy 42 alapvető élelmiszerből álló fogyasztói kosár minden termékének megvásárlása mennyibe kerül a Tesco, a Lidl, az Aldi és a Penny Market üzleteiben egy adott hónapban. Az elmúlt egy év tapasztalatai alapján míg tavaly június végén a legolcsóbbnak számító Lidl-ben 15 867, a legdrágábbnak számító Tesco-ban pedig 17 369 forintot kellett fizetni az említett fogyasztói kosárért, addig idén ugyanezekben az üzletekben ugyanezeknek a termékeknek az összesített ára 21 327 (Lidl) és 22 110 (Tesco) forintra emelkedett.

Ahogyan arra a G7 is felhívja a figyelmet, a vizsgált időszak nagy részében elmondható volt, hogy a legtöbb élelmiszer alapvetően majdnem azonos árszinten mozgott mind a négy üzletlánc esetében, alátámasztva azt a feltételezést, hogy az élelmiszer kiskereskedelem meghatározó szereplői árgus szemekkel figyelik versenytársaik árváltozásait.

A legutóbbi, június 30- nagy bevásárlás alkalmával ez a trend azonban megváltozni látszott: miközben a nagy bevásárlás összköltségében nem jelentkeztek óriási különbségek, addig egy-egy termék árának esetében igen jelentős eltérések voltak attól függően, hogy melyik üzletről volt szó.

A G7 több példát is említ ennek a jelenségnek a bemutatására. A félbarna kenyér, zsemle és kifli ára a négyből két lánc esetében egyetlen hónap alatt 26-30 százalékot emelkedett, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy akár 120 forintos árkülönbség is találkozhatunk egy kiló kenyér esetében, attól függően, hogy hol vásárolunk.

A vizsgált termékek közül a legjelentősebb áremelkedést a vöröshagyma szenvedte el: a két és fél évvel ezelőtt 280-300 forintos kilónkénti árban mozgó zöldségért a feltehetőleg csupán átmeneti jelleggel 179 forintos kilós árral dolgozó Tesco-t leszámítva  mindenhol 449 forintot kell fizetni ami 50 százalékos áremelkedés két és fél év során. A dráguláshoz a gazdasági lap szerint az is hozzájárult, hogy egyes láncok nem forgalmazzák többé az évekig a legalacsonyabb árkategóriába tartozó saját márkás termékeket.

A fenti számok eredményeképpen ha egy vásárló ahelyett, hogy minden árucikket egyetlen üzletben venne meg, inkább mind a 42 terméket ott vásárolná meg ahol az a legolcsóbban beszerezhető, akkor akár 9 százalékot, vagyis a jelenlegi árszínvonalon nézve akár közel kétezer forintot spórolhatna a végösszegen.

Ez elsősorban annak tudható be, hogy az élelmiszerek olyan mértékben drágulnak, hogy azzal már nem csak a vásárlók nem tudnak lépést tartani, de még az üzletláncoknak is nehézséget okoz, hogy lekövessék a riválisaik árváltozásait. A G7 fogyasztói kosarának tartalmáért például már 29,4 százalékkal kell többet fizetni, mint tavaly ilyenkor.