A GKI Gazdaságkutató és a Masterplast közös júniusi felmérése alapján továbbra is az ingatlanok drágulására számítanak a piaci szerepelők. A fővárosban a válaszadók fele, vidéken kétharmada számít áremelkedésre a lakáspiacon. A használt lakások ára a következő egy évben 6, az új lakásoké csaknem 10 százalékkal emelkedhet.- írja az MTI.

A felmérés rámutat: a drágulásért leginkább a lakáspiaci túlkereslet felelős. A keresletet ösztönzik az állami támogatások – a többször bővített CSOK, az 5 százalékos újlakás-áfa és a magánerős építkezéseknél az áfa-visszaigénylés lehetősége – valamint a kedvezményes kamatozású hitelek.

Habár a rengeteg lakástámogatás pozitívnak tűnhet a kialakuló túlkereslet okozta drágulás ellenére is, korábbi cikkeinkben már foglalkoztunk vele, hogy miért nem hatékonyak az olyan állami otthonteremtési támogatások mint például a CSOK, ezekből ugyanis elsősorban pont a legszegényebb rétegek maradnak ki. A felső-középosztály lakhatását támogató állami programok pedig jelenleg csak arra jók, hogy megemeljék a lakáspiaci árakat – egy tavalyi felmérés szerint Magyarországon drágultak legjobban a lakások az ötéves EU-s átlag alapján.

Mindeközben a kormány a lakástámogatás sikerét kommunikálja, például, hogy túlzsúfolt lakásban élők aránya a kormány otthonteremtési programja miatt csökkent kevesebb mint felére 10 év alatt. Azonban ahogy erre a Periféria Központ is rámutatott, a túlzsúfolt lakásokban élők aránya 2017-ről 2018-ra csupán azért csökkent papíron a felére, mert az EU-s módszertanra való áttérés miatt 2018-tól már a 4 m2-nél nagyobb konyhát is lakóhelyiségnek tekintik a felmérések, ami csökkenti a túlzsúfoltsági mutatót.

Most a piaci szereplőknek új kockázatokkal is számolniuk kell, az orosz-ukrán háború új bizonytalanságot szül. A konfliktus az ingatlanokkal foglalkozó cégek 47 százaléka szerint alapvetően negatív, 14 százaléka szerint pozitív hatású, 39 százalékuk szerint pedig nincs érdemi hatása. A drágulásban az is közrejátszhat, hogy a háború miatt az építőanyagok költségei is megemelkedtek, így kevesebb lakás fog épülni, tovább súlyosbítva a túlkeresletet, hisz a kínálat várhatóan nem erősödik.

A hatás nem maradt el: a felmérés eredménye szerint a lakáspiaci túlkereslet várhatóan a következő egy évben is fennmarad minden régióban.

A fővárosban egyedül a pesti zöldövezeti ingatlanok és a budai panellakások piacán javulnak valamennyit a kilátások, máshol tovább fog tombolni a lakhatási válság. Kelet-Magyarországon vegyes a kép, míg a panel társasházi lakások esetében enyhén javulóak, addig a tégla lakások esetében valamelyest romlóak a kilátások. Nyugat-Magyarországon a családi házakra vonatkozó várakozások kissé javultak, a többi szegmensben nem történt érdemi változás.

Budapesten a használt lakások árának növekedésére is számít a megkérdezett ingatlanos cégek csaknem fele, vidéken több mint a fele,

ez alapján Budapesten és Nyugat-Magyarországon 4-5, a kelet-magyarországi körzetben 8 százalék körüli áremelkedés várható.

Az új építésű lakások árának emelkedésére a válaszadó ingatlanosok kétharmada, csökkenésére egyikük sem számít. A közeljövőben ezen a területen csaknem 10 százalékos áremelkedés várható.

A lakásbérleti piacon is kétharmad a díjak emelkedésére számítók aránya, miközben csökkenésre alig számít valaki. A következő egy évben 7 százalék körüli díjemelkedés valószínű.

Összességében tehát ne számítsunk a lakhatási válság enyhülésére rövid- és középtávon se, a piaci tendenciák nem afelé mutatnak, hogy a következő néhány évben magától megoldódna a kérdés – állami lakás- és bérlakásépítési programról pedig szó sincs, pedig egyedül ez lenne képes a piaci drágulást valójában megfékezni. Magyarországon immár három évtizede nincs egységes lakáspolitika, nincs számottevő állami lakásállomány, semmi, ami valójában képes lenne útját állni a többség lakhatását ellehetetlenítő piaci folyamatoknak.