Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Drágulnak a hitelek és az építőanyagok, kevesebb lakás épülhet

Sikeres évkezdése volt az építőiparnak, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a termelés 2022 első negyedévében 15,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A nyilvánosságra hozott adatok azonban megtorpanást jeleznek előre: márciusban már megszakadt a felívelő tendencia, a kiugró februári bővülést 5,7 százalékos visszaesés követte. Ahogy borúlátásra adhat okot az is, hogy márciusban 30 százalékkal kevesebb új építőipari szerződés kötöttek, mint tavaly ugyanekkor, továbbá, hogy nagyon komoly drágulás figyelhető meg a szektorban, ami egyfelől a korábbi szerződéseket utólag is megdrágíthatja, másfelől pedig korlátozhatja az új építkezések, különösen a lakásépítések számát.

Az építőipari költségek meredek emelkedését a kereslet élénkülése mellett az építőanyagok drágulása okozza. A háború hajtotta energiaár-válság a hazai építőiparba is begyűrűzik, hisz az ágazat bizonyos alapanyagainak előállítása  (szálas hőszigetelő anyagok, égetett kerámia, tégla) rendkívül energia-intenzív. Az év elején az állam kénytelen volt újratárgyalni számos nagyberuházást, jelentős, összesen többszáz milliárd forintos drágulást elfogadva.

A KSH  adatai szerint idén az építőipar termelői árai – az építőanyagok jelentős drágulása miatt – 20,6 százalékkal nőttek a tavalyi első negyedévhez képest. Az építőipari árak pedig még az előző negyedévhez képest is emelkedtek, összesen 6,6 százalékkal. A magas árak szükségképpen visszafogják majd a keresletet, kiváltképp, hogy a hitelek is egyre gyorsabb tempóban drágulnak – kamatemelési ciklus van, a Magyar Nemzeti Bank az alapkamat fokozatos emelésével igyekszik leszorítani az inflációt, megemelve a hitelek költségeit.

Az építőipari drágulás és a szűkülő hitelfelvételi lehetőségek főként a lakáspiacot foghatják vissza, hiszen ha a lakosság nem tud hitelt felvenni az egyre drágább építkezésekre, illetve az általános válság miatt egyre kevésbé fizetőképes, akkor kevesebb lakás fog felépülni.

Azaz a lakhatási válság tovább mélyülhet, úgy tűnik a piaci tendenciák nem afelé mutatnak, hogy a következő néhány évben magától megoldódna a kérdés – állami bérlakásépítési programról pedig szó sincs.

A választási pénzszórást kiigazítandó az állam valószínűleg inkább visszafogja majd a költekezést a következő időszakban, az ágazati szereplők a beruházások támogatásának csökkenésére, az állami építkezések elhalasztására számítanak. Az állami támogatások (lakásfelújítási támogatás, csok, babaváró hitel, áfakedvezmény, illetékmentesség) pörgethetik ugyan a szektort, azonban ezeknek is van egy árfelhajtó hatása, valamint leginkább csak a felső-középosztályt támogatják. De abban sem lehetünk biztosak, hogy a válság idején egyáltalán ragaszkodni fog-e hozzájuk a kormány.

(Népszava, Portfolio)

Címlapkép: Kocsis Árpád / Mérce