A helyi lakosok tiltakozásának ellenére épül Pilismaróton kavicsbánya. Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület (DUNAKÉKE) továbbra is a bánya felépítése ellen küzd, állításuk szerint a bánya működése az egyre gyakoribb aszályos időben könnyen vízhiányhoz vezethet a környékbeli településeken, továbbá a talajvíz elszennyezése által veszélyezteti az ivóvízkészlet minőségét is.
Ahogy arról korábban beszámoltunk a tervezett beruházás hatalmas felháborodást keltett: miután az egészről utólag értesült lakosság petíciót indított és tüntetést is tartott, a polgármester lemondott, a képviselő-testület pedig feloszlatta magát. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztálya visszavonta ugyan a tervezett kavicsbánya engedélyét, ám a beruházó, a váci GM-Pro Kft. közigazgatási per keretében megtámadta a döntést és végül zöld utat kapott az építkezés. A helyiek most a beruházó hatástanulmányára reagálva fejtik ki, hogy miért felelőtlenség a bánya felépítése.
A beruházó saját hatástanulmánya szerint a bányászat következtében
„kialakuló kavicsbányató jelentős méretű felülete a párolgással további vízelvonást jelent.”
Az új vízfelület többlet-párolgást hoz létre, amely elszívó hatást vált ki, így a környező mezőgazdasági területek talajvízszintje csökkeni fog. A hatástanulmány ezt azért nem tartja problémának, mert egyre növekvő árvízzel, magas dunai vízszinttel számol, azaz a bányató miatt elpárolgó vízet a feltételezés szerint a Duna növekvő vízhozama pótolni fogja. A DUNAKÉKE szerint ez azonban önbecsapás, a beruházó nem veszi figyelembe az egyre gyakoribb aszályt és vízhiányt a térségben.
DUNAKÉKE attól fél, hogy a pilismaróti terület Délegyháza sorsára juthat. Ott az aszályos idő és a bányászat miatt folyamatos a talajvíz-vesztés.
„A tanyákon lévő kutak kb. 4-5 méter mélységűek voltak, azok már kiszáradtak 10 évvel ezelőtt. 10 méteres kutakat csináltak, de itt is kezd baj lenni a szárazság és a bányák miatt. A szántóföldön már nem lehet termelni, mert a felső 10-15 cm-ből elment a víz”
A délegyházi 80 hektáros bányató például 3,5 km-es körzetben van hatással a vízkészletekre. A pilismaróti bányató leendő vízfelülete 122 hektár lesz.
De nem csak csökkentheti a talajvíz mennyiségét, a megmaradó ivóvíz-készletet is szennyezheti az új bánya. A hatástanulmány szerint amennyiben a bánya a tevékenységét megfelelő műszaki állapotú gépekkel végzik, úgy a felszín alatti víz elszennyeződésének lehetősége kizárható. A DUNAKÉKE azonban szkeptikus a bánya megfelelő működésével kapcsolatban
„ha nem valósulnak meg ezek a feltételek ki állítja le a termelést, ki viszi vissza az elavult gépeket?” – kérdezik a helyi civilek.
A civilek szerint nem áldozhatjuk fel a haszon oltárán a jövőbeli vízkészleteinket, sajnos muszáj számolnunk Magyarország további kiszáradásával, és ebben az esetben súlyos felelőtlenség a kavicsbánya felépítése.
