A jobboldal egyik kedvenc frázisa, hogy akkor járunk a legjobban, ha a magánpiacra hagyjuk  a gazdasági kihívások megoldását. A régóta beígért, és a folyamatosan növekvő inflációt látva egyre sürgetőbb valódi béremeléstől elzárkózó kormányzatnak (mely az ágazat szakszervezeteinek kéréseit sem hajlandó komolyan venni) mostanra sikerült elérnie, hogy az oktatás szféra esetén már a magánvállalkozások legyenek azok, akik megpróbálnak fellépni a pedagógusokra nehezedő megélhetési gondok ellen.

Ennek részeként jött létre nemrég Pécs városában a Közösségi Kiállás a Pedagógusokért (KKP) nevű kezdeményezés, melynek a több mint 800 tagot számláló nyilvános Facebook-csoportja szerint az a célja, hogy

„a városban működő cégek és vállalkozások minél szélesebb körének bevonásával tudjunk kedvezményeket biztosítani a méltánytalanul alacsony bérezésben részesülő pedagógusok számára.”

A civil összefogást létrehozó Putz Ádám (aki a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán dolgozik adjunktusként) a Telexnek elmondta, eredetileg azt tervezte, hogy helyi összefogással öszedobják a pécsi tanárok számára a beígért, de továbbra is bizonytalan béremelést, ám hamar rájöttek, hogy ez kivitelezhetetlen feladat lenne.

Ezért úgy döntöttek, hogy inkább olyan vállalkozásokat keresnek meg, akik hajlandók valamilyen mértékű kedvezményt biztosítani a pedagógusok számára az általuk nyújtott árucikkek és szolgáltatások esetében.

A cikk írásának pillanatában  már 38 különböző pécsi vállalkozás – melyek ezen a linken érhető el – csatlakozott a KKP kezdeményezéséhez. A listán szerepelnek éttermek, kávézók, zöldségesek, vegyesboltok, fodrászatok, könyvesboltok,  optikusok, könyvelőirodák, de a nagy múltra visszatekintő Apolló Mozi és az önkormányzat tulajdonában lévő állatkert is biztosít kedvezményeket a pedagógusoknak. A programba becsatlakozó vállalkozások egy erre a célra legyártott matricával jelezhetik, hogy a hozzájuk betérő pedagógusok alacsonyabb áron vehetik igénybe a szolgáltatásaikat.

Ráadásul Putz Ádám a Euronews-nak arról beszélt, hogy kapott megkereséseket Budapesten, Dunaújvárosban és Egerben élő, a pedagógusok ügyével szimpatizáló állampolgároktól, akik szívesen vállalnák, hogy a saját közösségükben szervezzenek meg hasonló akciókat. Elmondása alapján Pécsen pártok s megkeresték őt, hogy felajánlják a segítségüket, de fontosnak tartja, hogy a KKP távol maradjon az intézményesült politikától. Annál is inkább így van ez, mert szerinte

a kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet az oktatási rendszert régóta szétfeszítő, rendszerszintű problémákra, melynek következtében  a pedagógusok évről évre egyre több gondot jelent a megélhetés.

Arról, hogy mennyire nagy a baj, a Mércén számos alkalommal cikkezünk. Tavaly szeptemberben például mi is beszámoltunk arról a felmérésről, amellyel a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az oktatási szférában dolgozók anyagi helyzetét szerette volna megismerni. A több mint 2500 pedagógus bevonásával készült felmérésben a résztvevők több mint 97 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vannak anyagi gondjai, vagy megélhetési problémái. Ráadásul a megkérdezettek körülbelül 22 százaléka szerint a bérhelyzetük változatlan maradt pályára állásuk kezdete óta, 30 százalékuk pedig arról számolt be, hogy a helyzet rosszabbodott, mióta tanítani kezdtek.

Javulásról csak a résztvevők negyede számolt be, valamint kevesebb mint négy százalék azok aránya, akik teljes mértékben elégedettek a fizetésükkel. A bérükkel elégedetlen pedagógusok aránya a megkérdezettek között több mint 85 százalék volt.

A PDSZ felmérése szerint a tanártársadalom nagy része a mélyszegénység peremén egyensúlyozik.

A megkérdezettek 70 százaléka nem rendelkezik az egészséges táplálkozáshoz szükséges jövedelemmel, a gyermekneveléssel kapcsolatos költségek kifizetése pedig a tanárok 86 százalékának okoz valamilyen szintű nehézséget.

A felmérésben részt vevő tanárok nagy többségének az olyan kiadások kigazdálkodása is komoly anyagi megterhelést jelentettek, mint a ruházkodás, a művelődési-kulturális tevékenységek valamint a nyaralás.

Az egyik legfontosabb létszükségletnek számító lakhatás is jelentős megterhelést jelent a megkérdezettek közel negyven százalékának. Azok közül akiknek gondot okoz a lakhatásuk megoldása, 30 százalék fölötti a lakáshitellel terhelt ingatlanban élők aránya, míg 19.7% azoké, akik szívességi lakhatást vesznek igénybe, vagyis egy családtag, ismerős vagy más személy tulajdonában álló lakásban élnek bérleti díj fizetése nélkül.

Arról, hogy ezek az anyagi nehézségek hogyan vezetnek a már így is súlyos tanárhiány tovább fokozódásához, egy februári riportunkban számoltunk be részletesen.